„Március 16-tól rádiónk »vészüzemmódba« kapcsol, ami jelentősen érinti a műsorkészítést és a műsorvezetőket is. Ennek oka, hogy az éves költségvetésünknek jelenleg kb. fele nincs biztosítva.” Ezt írta egy nyilvános Facebook-posztjában a kiskunfélegyházi Rádió Smile. A nonprofit, közösségi jellegű rádió költségvetését részint reklámbevételekből, nagyobb részben önkormányzati és pályázati támogatásokból biztosítják. Utóbbira nagyon számítanak, viszont erre az évre még a kiírást sem tette közzé az MTVA. Ez pedig az összes hozzájuk hasonló kis rádiót és helyi tévét rendkívül érzékenyen érinti, és igaz ugyan, hogy ezek a csatornák nagyban támaszkodnak önkéntesek munkájára, emberek foglalkoztatása is kockán forog. Már csak abban bíznak, hogy a választás után normalizálódik a helyzet, és lesz végre állami költségkeret a pályázatokra.
Kevés pénz, sok elvárás
Számos közösségi és kisközösségi csatornát szerettünk volna megszólaltatni, közülük mindössze egy stúdióvezető mesélt a helyzetükről, ő is azt kérte, ne írjuk le a nevét. Tőle megtudtuk, sok állomás működése válik kritikussá. Van, ahol az éves költségvetés jelentős része hiányzik, holott minden fillér számítana, mert az önkormányzati támogatások és a hirdetési bevételek mellett ez lenne a harmadik, megkerülhetetlen láb, magyarázza lapunknak.
Egy évben négy pályázati etap van, ilyenkor külön lehet indulni például hírműsor, magazinműsor vagy rezsiköltségek finanszírozására.
A csúszás szemmel látható, hiszen tavaly például az első forduló beadási határideje április 3. volt, de az azt megelőző években is ennek a hónapnak az eleje vagy március vége volt a végső dátum.
(A rezsipályázat kivételével, mert erre az előző év végén szokták közzétenni a felhívást – a szerk.) Igaz ugyan, hogy a pályázati eredmények a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapján böngészhetők, de a gyakorlatban az MTVA-hoz kell benyújtani az igényeket, ott bírálják el azokat, és ezzel a szervezettel kötnek szerződést a médiumok, avat be a részletekbe.
Míg a közszolgálati vagy kereskedelmi rádiók feje nem fáj az anyagiak miatt a feléjük lejtő pálya következtében, a kisközösségi szféra nincs ilyen kitüntetett helyzetben, ezzel párhuzamosan azonban igen komoly elvárásoknak kell eleget tennie.
A szakember csak pár példát említ: a műsoridőnek legalább a felét magyar zenének kell kitenni, szigorúan megszabják a szöveges tartalom arányát. Ehhez képest a pályázatokon elnyert összegek nem csillagászatiak: ha például napi hét, egyenként hétperces hírblokkot vállalnak a hét minden napjára, ezért mindössze 3,4 milliót kaphatnak egy teljes évre. Egy átlagos kisközösségi rádió évi 20 millióból gazdálkodik, nekik ennek az összegnek szűk felét az önkormányzat adja, ráadásul szerencsés helyzetben vannak, mert 5 millió összejön a reklámokból. A fennmaradó összeg viszont a pályázatok sikerén múlik. Ha most áprilisban végre közzé is tennék az első idei felhívást, az eddig kieső hónapokat akkor is finanszírozni kell valahogy. Nekik az eddig eltelt két hónap több mint egymillió forintos hiányt okozott, ez sehonnan nem jön majd vissza.
A helyzet nem egyedi, a csúszás várhatóan számos helyi médium költségvetését padlóra küldi.
Pedig a lapunknak nyilatkozó szakember szerint ezeknek az adóknak a fennmaradása kulcsfontosságú. A lokális hírekre szükség van, az éterben szólni az emberekhez még mindig nagyságrendekkel rugalmasabb és olcsóbb, mint egy méregdrága technikát és stábot igénylő városi televízió fenntartása. Emellett ezek a rádiók műhelyek, ahol a fiatalok beletanulhatnak a szakmába, mielőtt országos csatornákhoz kerülnének.
Elszipkázott hirdetők
Biztosat nem tudnak, de nyilvánvaló számukra, hogy a választás előtt nem akart az állam ilyen célra pénzt elkülöníteni. A szakmabeliek körében nagy a bizonytalanság. Félő, hogy lesz olyan kis rádió, amelyik nem bírja ki az átmeneti időszakot, amíg a gépezet magához tér. A kereskedelmi rádióknak gesztusok járnak a kormány részéről – például a frekvenciahasználati díj elengedése –, miközben a kisközösségiek ezt a kis pénzt sem kapják meg. Pedig a munkát elvégzik, a költségeik nőnek, nyáron a klímáknak menniük kell, hogy ne „süljenek meg” a gépek, a 24 órás adásmenet miatt a számítógépeket nem kapcsolhatják ki, bért emelni képtelenség, szinte mindenkinek van egy másik állása. A piaci környezet is ellenséges: előfordult, hogy egy bevált, nagy hirdetőjükre „rászóltak”, hogy inkább egy befolyásos körökhöz köthető rádiónál hirdessen. Kénytelen volt így tenni, még akkor is, ha emiatt a költsége a korábbi négyszerese lett. Az elmúlt évtizedben, árnyalja tovább a helyzetet a stúdióvezető, a nagy médiaszereplők folyamatosan falják fel a helyieket. Emiatt a tartalom sablonossá válik, hiszen egy 100 kilométerre lévő stúdióból nem fognak kisvárosi, falusi hírekre vadászni. Mindennek a vidékiek isszák meg a levét. Nem csoda, hogy úgy hallotta, egyes települések összefogva próbálnak majd saját frekvenciát pályázni, ha egyszer lesz rá lehetőség.
Kitettségben a stúdiók
Az NMHH közlése szerint hazánkban 185, „pályázati eljárás útján elnyert lineáris médiaszolgáltatás” működik, ezek közül 148 a rádiók száma. Találhatunk ezek között 23 kisközösségi és (a helyi és a körzeti kategória alá sorolva összesen) 49 közösségi csatornát. A „bejelentés alapján működő lineáris médiaszolgáltatások” halmazában egy közösségi rádiót találunk.A kisközösségi rádió helyi, nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató. Korlátozott vételkörzetű, szolgáltatása egy adott célközönségre irányul, vételkörzete az adóállomástól számított egy kilométeres sugarú kör. A felhozatal változatos, az iskolai médiumtól kezdve városi csatornáig sokfélét találunk közöttük. A közösségi rádió szintén nonprofit, vételkörzete akár egy teljes régió. Tehát az elérésben, illetve az adminisztrációban, a jogi státuszban tér el a kisközösségitől. Az elérés talán a legfontosabb kulcsszó, hiszen közösségi kategóriába tartozik a valóban helyiekhez szóló mellett számos olyan, országszerte hallgatható adó, mint a Magyar Katolikus Rádió vagy a kormányzati leckét felmondó Hír FM.
A kormányhoz becsatornázott felületek helyzete bizonyára könnyebb, de hogy mi lesz a többiekkel, egyelőre talány. Megkérdeztük az NMHH-t arról, hogy valóban késnek-e idén a közösségi rádiók számára elérhető pályázatok kiírásai, és ha igen, mi ennek az oka, mikor várható azok meghirdetése. „A 2026. évi pályázati konstrukciók egy részének előkészítése jelenleg is tart. A pályázati felhívások közzététele a szükséges szakmai és adminisztratív egyeztetések lezárását követően várható. A pályázatok megjelenéséről és részleteiről az NMHH a hivatalos felületein ad majd tájékoztatást” – írták a konkrétumot nélkülöző válaszukban.
