vers;otthon;boldogság;

Purosz Leonidasz: Árnyék

Ki van kötve, mondják, ne félj tőle,
dehogy félek, inkább fergeteges
dobszólót játszom a pocikáján,
kajla öreg kutya vagy te, Shadow,
erre az utolsó hétre vágytam,
elvonulni, berendezkedni egy
hat négyzetméteres vityillóban
barátok és áramforrás nélkül,
megtáncoltatom a hullámokat,
mezítláb tapicskolok a koszban,
kézzel mosok, azt felelem, writer,
életemben először nem azt, hogy
journalist, editor, copywriter,
nem nézek tükörbe napokon át,
focizni és kő-papír-ollózni
tanítom a helyi gyerekeket,
szállásadóm néma felesége
minden alkalommal rám nevet, ha
derűs verset írok a füzetbe,
van már kedvenc éttermem és kocsmám,
mindkettőben spanglival kínálnak,
halálbüntetés jár érte, viszont
tíz dollár a rendőr, magyarázzák,
rendes srácok, kilóra megvettek,
közöttük is van, aki utazott,
dzsigoló volt, mesélik, Dubajban,
nem is kellett neki férfiakkal,
csakis fiatal csajokkal, persze,
három öccse van a főszakácsnak,
jól elvannak négyen egy szobában,
nekem is három van, lepacsizunk,
félmeztelenül heverek, tudom,
nem adhatok hálót, csak egy
megalázóan nagy borravalót,
ha már ilyen friss a calamari,
nem kérhetem meg a háziakat,
oldozzák el Shadow-t, állatkínzás,
semmi mozgástere nincs szegénynek,
építettek nekem angol vécét,
jogomban és lehetőségemben
áll, hogy otthon érezzem magamat,
milyen kár, hogy máris el kell menni,
halkan öklendezem, Shadow ugat,
azt sem tudom, milyen fajta vagy te,
haza kell, mert haza lehet menni,
nem tudhatom, milyen idekötve,
talán nem vagy te sem boldogtalan.

Honvágy

címmel jelenik meg a költő verseket és egy drámát tartalmazó, harmadik kötete április 8-án a Magvető Kiadó gondozásában. A könyv bemutatójára április 16-án, 17 órától kerül sor Budapesten, a Magvető Caféban.