Vulkán tetején Németország?

Két ellentétes narratíva felesel egymással Németországban. A jobboldali szerint a helyzet kitűnő, különösen gazdaságilag. A baloldali ezzel szemben megoldatlan problémákról és a kormányzat tétlenségéről beszél, úgy fogalmazva, hogy Németország nem táncol, hanem bóbiskol egy vulkán tetején – emlékeztetett a Magyar Külügyi Intézetben tegnap Kiss J. László politológus, egyetemi tanár.

A rendezvényen a két héttel ezelőtti német választásokról és az ezek nyomán várható változásokról volt szó. Kiss a megoldandó problémák közt említette az alacsony népszaporulatot, a lakosság elöregedését, a nyugdíjrendszer várható problémáit és a keletnémet területek elnéptelenedését. Hangsúlyozta: reformokra van szükség.

Angela Merkel választási sikerének okait elemezve rámutatott: a németeknek tetszik, hogy a kancellár-asszony nem konfrontációs alkat; magáévá tette baloldal több követelését, megfosztva azt érvei egy részétől. S mint a rendezvény másik előadója, Hettyey András politológus kifejtette, a választási ellenfél, a szociáldemokrata Peer Steinbrück egy korábbi kormányban pénzügyminiszterként jól együttműködött Merkellel, s ezért most nem tudott elég meggyőzően fellépni ellene. Az SPD vereségéhez emellett hozzájárult Steinbrück több szóbeli „kisiklása” is.

Megkeverte a kártyákat a CSU elnöke

Horst Seehofer, a CSU elnöke a Bild napilapnak elmondta, a kereszténydemokraták "már eldöntötték", hogy nagykoalíciót alakítanak a szociáldemokratákkal, s állítása szerint "valamikor e hét péntekjén" hármas találkozó lesz ez ügyben Angela Merkel kancellár, Sigmar Gabriel, az SPD elnöke és ő közötte. Szerinte erről már múlt héten, a CDU és az SPD első puhatolózó tárgyalásán is szó esett. Kijelentését azonban sem a szociáldemokraták, sem a kereszténydemokraták nem erősítették meg. A CDU csütörtökön a Zöldekkel kezd egyeztetéseket.

Hettyey emlékeztett: a baloldalnak összesen valamivel több képviselője lesz a Bundestagban, mint a jobboldalnak, ám sem az SPD, sem a Zöldek nem hajlandók koalícióra lépni a volt NDK-beli állampárt utódszervezetével, a Balpárttal. Elképzelhető azonban – tette hozzá a politológus – hogy a következő választás után ez már másként lesz.

Ami a német külpolitika esetleges változásait illeti, Kiss J. László utalt rá: Merkel nemrégiben megpendítette, hogy az EU tagállamai bizonyos jogokat visszakaphatnának a brüsszeli központtól. „Kevesebb Brüsszel is jelenthet több Európát” – idézte a politológus a kancellár-asszonyt.

Annak kapcsán, változhat-e a magyar és a német kormány viszonya, ha az új külügyminisztert az SPD adja (amely kritikusabb Budapesttel szemben, mint a Fidesszel azonos pártcsaládba tartozó CDU), Bóta Zsolt, a Külügyminisztérium Egyes Európai Főosztályának osztályvezetője nemmel válaszolt. Mint mondta, a magyar-német kapcsolatok annyira mélyek és szerteágazóak, hogy a politikai változások sem képesek rontani rajtuk. Ilyen helyzetben a kormányzati felelősség várhatóan egy pragmatikusabb megközelítés felé mozdítaná el az SPD-t – mondta Bóta Zsolt.