Molnár Richárd;

Beírók;oktatás;határon túli támogatás;kormány;Pokorni Zoltán;Semjén Zsolt;

2013-10-08 07:00:00

Határon túli bőkezűség

Két év alatt 11 milliárd forintba került az anyaországi adófizetőknek a határon túli magyar diákok, iskolák és felsőoktatási intézmények támogatása. A gond nem az összeggel van; míg például bármelyik, magyarul tanuló felvidéki kisiskolás tanévkezdéskor alanyi jogon 22.400 forinthoz juthat, addig Magyarországon a támogatások rászorultsági alapon járnak. A hazai felsőoktatási megszorítások ellenére pedig milliárdok jutnak határon túli egyetemeknek.

Összesen több, mint 11 milliárd forinttal támogatta a határon túli magyar diákokat, illetve oktatási és egyházi intézményeket a Bethlen Gábor Alap 2011 és 2012 között - derült ki a Semjén Zsolt miniszterlelnök-helyettes által az Országgyűlés elé terjesztett jelentésből, amelyet ma tárgyalnak a képviselők. Az összeg a hazai oktatási, és egyházi támogatások százmilliárdos nagyságrendjéhez képest elenyészőnek tűnik, azonban a kiadásonkénti lebontásban több olyan tétel is található, amely a hazai támogatási rendszerhez képest meglepően "nagyvonalú" összeg.

Miközben például alanyi jogon egyetlen magyar óvodás és iskoláskorú gyermek után sem jár sem oktatási, sem tankönyv-, illetve taneszköztámogatás (a támogatottak körébe a nagycsaládosok, a gyermekvédelmi ellátásban részesülők, illetve egyéb hátrányos helyzetűek tartoznak), addig tanévkezdéskor havi 20 ezer forint jár minden olyan határon túli magyar diák után, aki tanulmányait magyar nyelven folytatja, fakultatív vagy speciális magyar nyelvű oktatásban részesül, illetve a lakhelyéhez tartozó, napi bejárással elérhető oktatási intézményben nincs magyar nyelvű tagozat. A támogatásra a helyi magyar társadalmi szervezeteknél kell pályázni, a kifizetés pedig - Horvátország, Szlovénia és Ukrajna kivételével - a helyi OTP-fiókokban történik.

A juttatás nagyon népszerű, szemtanúk szerint iskolakezdés előtt 2011 óta tömött sorok állnak a legnagyobb magyar pénzintézet felvidéki vagy erdélyi fiókjaiban. Meg kell említeni, hogy mivel Szlovákiában a magyarok kettős állampolgárságát továbbra sem engedélyezik, a 2014-es magyarországi parlamenti választásokra történő esetleges "szavazatvásárlásra" csak a nagyobb lélekszámú erdélyi, kárpátaljai vagy délvidéki - anyaországi választójoggal is rendelkező - magyarság körében lehet szó.

Nem tűnik soknak viszont az említett összegen felül a tankönyvekre és taneszközökre elkölthető 2400, illetve a - részben vagy egészben magyarul tanuló - felsőoktatási hallgatóknak járó 2800 forintos juttatás, azonban - a magyarországi helyzettel szemben - a támogatás elbírálásakor a szociális helyzetet nem mérlegelik. Iskoláskorúak esetében például a pályázat csak akkor utasítható vissza, ha a mulasztott órák száma meghaladta az előírtat. Kettős mércét mutat a felsőoktatási támogatások jellege is. Két év alatt a Bethlen Gábor Alap több milliárd forinttal támogatott egyes határon túli felsőoktatási intézményeket, miközben a magyarországi egyetemek és főiskolák finanszírozását folyamatosan csökkentették. A két legjobban támogatott intézmény az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem voltak, amelyek a Sapientia Alapítványon keresztül 2,4 milliárd forintot kaptak. Miközben tavaly és idén több magyar egyetemen is "szénszünetet" kellett elrendelni - néhány millió forintot megspórolva a fűtésen és a világításon - 2012-ben például 300 millió forintot kapott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, illetve 70 milliót a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet.