Kifogásolt hiteldíjak

Jogerősen pert nyert egy devizahiteles az OTP Bank ellen. A Pécsi Ítélőtábla tisztességtelennek mondta ki, hogy a bank anélkül módosította egyoldalúan a hiteldíjakat, hogy ennek részleteit az adóssal közölte volna. A pénzintézet felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához.

Tisztességtelennek és részben érvénytelennek nyilvánította a Pécsi Ítélőtábla az OTP Bank egyik devizahiteles szerződését. A lapunkhoz eljuttatott ítélet értelmében a szerződésnek az a része érvénytelen, amely a bank számára lehetővé teszi a hiteldíjak - így a kamat és a kezelési költség - egyoldalú módosítását, ám annak részleteire nem tér ki. "A szerződés semmilyen mértékben nem rendelkezik arról, hogy a módosításra okot adó tételek (bankközi hitelkamat, fogyasztói árindex, jegybanki alapkamat, állampapírok hozama, lakossági hitelek kockázati tényezői...) változását a hitelezőknek milyen mértékben és arányban kell, illetve lehetséges figyelembe venniük" - fogalmaz a bírósági határozat. Az ítélet szerint a szerződés hiányosságai a hitelező számára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az adós számára pedig indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremtenek, ez pedig a fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenségéhez vezet.

Vagyis a szerződés megkötésekor az adós nem tudhatta, hogy például a svájci jegybanki alapkamat egy százalékos emelkedése milyen hatással lesz a hitelének kamatára. Tehát a bank tulajdonképpen ellenőrizhetetlenül magasra emelhette a kamatokat és a kezelési költségeket, megmagyaráznia nem kellett az emelés okát, ezzel pedig tisztességtelen előnyhöz jutott. Emellett a szerződés a bankot nem kötelezte az ügyfél javára történő változtatásra: vagyis a bankoknak joga volt emelni a kamatokat, de ha javultak a külső körülmények, nem volt kötelességük csökkenteni azokat.
A devizahiteles ügyfelet képviselő siófoki ügyvéd, Léhmann György szerint az ítélet azért nagyon fontos, mert a szerződések legfontosabb pontját nyilvánítja tisztességtelennek. Az ügyvéd lapunknak úgy fogalmazott, reméli, hogy a többi bíróság is követni fogja ezt az ítéletet. Ismeretes: Léhmann több mint 700 devizahiteles ügyfelet képvisel a bíróságokon. Az OTP Bank az ítélettel kapcsolatban felhívta a figyelmet: Magyarországon nincs precedens ítélkezés, vagyis egy meghozott ítélet nem kötelezően követendő egy másik ügyben eljáró bíróság számára. Az OTP szerint hasonló tényállás mellett korábban más törvényszékek több alkalommal, következetesen a mostanival ellentétes tartalmú ítéleteket hoztak.

Gyűjti a javaslatokat a Bankszövetség

Október elejéig 307 javaslatot kapott a Magyar Bankszövetség a devizahitelezésben érintettek részéről a devizahiteles probléma kezelésére elindított konzultáció keretében - közölte a szervezet. Néhány civil szervezettel találkoztak is a bankok képviselői. A civilek szerint a bankok konstruktívak voltak a tárgyaláson, valóban meg akarják oldani a helyzetet. Információink szerint a civilekkel folytatott tárgyalásokon részt vett Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is.

Az ítéletről elsőként beszámoló Somogyi Hírlapnak az ügyvéd úgy fogalmazott: összedöntötte a devizahitel szerződést. Léhmann György szerint az ítélet értelmében az adós a felvételkor megállapított törlesztőrészletet fizeti. A korábbi fizetések pedig vagy a futamidő végén kerülnek elszámolásra, vagy akkor, amikor a bank valamiféle eljárást kezdeményez azért, mert ez az állapot neki nem tetszik. A Pécsi Ítélőtábla szeptember 19-én hozott határozatot a 2007-ben felvett devizahitel ügyében. A kormány épp két héttel korábban adott ultimátumot a bankoknak, hogy november elsejéig reparálják a szerződéseket. Ez az ítélet tulajdonképpen ugyanerre szólította fel a pénzintézetet.
A legnagyobb terhet jelentő árfolyakülönbözettől nem mentesült az adós ennek az ítéletnek az értelmében sem. Az ítélet ugyanis az egyoldalú kamat és kezelési költségek átláthatatlan emelését minősítették tisztességtelennek. Vagyis az adós a szerződéskor megállapított törlesztőrészletet fogja fizetni - de mai árfolyamon. Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke szintén az OTP Bankkal kötött devizahitel szerződése miatt indított pert a bank ellen, ennek tisztességtelenségéről a Kúria nem foglalt állást, hanem előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságon.