Budai villát kapott az MMA

A Magyar Művészeti Akadémia megkapja a Műcsarnok és Pesti Vigadó mellett a Budakeszi úti Hild villát is, de formálisan nem kap beleszólást a Műcsarnokot működtető kft-be. Az üres adathordozók után az Artisjus által szedett jogdíjak negyedét, egymilliárd forinthoz közeli összeget ezentúl az Nemzeti Kulturális Alap osztja el, illetve a miniszter bármilyen műtárgyat áthelyezhet egyik múzeumból a másikba. Mindhárom javaslat ellen tiltakozott a szakma, ám ez egyáltalán nem zavarta a kormánytöbbséget abban, hogy tegnap megszavazza az előterjesztéseket.

Súlyos alkotmányos aggályokat vet fel, és a kulturális élet einstadolását jelenti - mondta a Parlamentben Karácsony Gergely független képviselő a három kultúrát érintő javaslatról, melyet tegnap fogadott el a ház.

A Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló törvénymódosítás tavaly december 28-a óta vár végszavazásra. Az eredeti verzió csupán annyiban változott, hogy az utolsó pillanatban belekerült, hogy a MMA a Műcsarnok és Pesti Vigadó után további állami ingatlan, a Budakeszi út 38 alatt álló Hild-villát is megkapja, ahol művészettörténeti kutatóintézetet hoz létre. Az ingatlan november 1-vel kerül az idén 4,5 milliárd forinttal kistafírozott testülethez, míg a másik kettőt január 1-vel veszi át. A törvényben nem szerepel az a passzus, melyet korábban, az akkor még L. Simon László által vezetett kulturális államtitkárság közzétett, hogy az MMA "művészeti és tartalmi kérdéseiben egyetértési jogot kap" az intézményt működtető Műcsarnok Nonprofit kft-ben.

Igaz, erre a Műcsarnok igazgatójának, Gulyás Gábornak a második, immár végleges lemondása óta nincs is szükség. Már csak az a kérdés, hogy a kft. tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - nyilván az MMA javaslatára - mikor nevezi ki az új igazgatót. A szóba jöhető nevek között ott van Keresü Katalin művészettörténész, illetve a jogász Feledy Balázs, Szemadám György festőművész, és Wehner Tibor művészettörténész is. Hogy miért vártak 10 hónapig a javaslat megszavazásával - az eredeti elképezések szerint egyébként idén január 1-vel kapták volna meg Feketéék a Műcsarnokot és a Vigadót - nem tudni. Vélhetően a csúszáshoz hozzájárul a Fideszen belüli belső küzdelem is. L. Simon nem pártolta az MMA pozíciószerzését, ezért távoznia is kellett az államtitkári székből. A szocialista Hiller István sajtótájékoztatón azt mondta, a magyar művészet és a magyar kultúra elleni merényletnek tartják, hogy a kormánytöbbség a Magyar Művészeti Akadémiának akarja átadni a Műcsarnok tulajdonjogát.

Hiába tiltakozott több száz művész az ellen, az országgyűlés megszavazta, hogy az üres adathordozók (például CD lemezek) árába beépített - és az az Artisjus által beszedett - úgynevezett magánmásolási jogdíjak 25 százalékát a közös jogkezelőktől a Nemzeti Kulturális Alaphoz irányítsák át. A többek között Balázs Fecó, Demjén Ferenc, Gryllus Dániel, Kiss Tibor, Koncz Zsuzsa, Lovasi András, Müller Péter Sziámi, Palya Bea, Szalóki Ági, Sztevanovity Zorán, Jordán Tamás, Kulka János, Szomjas György, Jandó Jenő aláírt nyílt levél szerint a törvénymódosítást mindenféle szakmai egyeztetés nélkül, néhány nappal a zárószavazás előtt nyújtotta be Cser-Palkovics András (Fidesz). A petíció megfogalmazói hangsúlyozták: a művészeket a magánmásolásokért megillető jövedelmeket jelenleg a szerzők, előadók, kiadók egyesületei gyűjtik be, és osztják fel a jogosultak között, demokratikusan elfogadott felosztási szabályaik szerint. L. Simon szerint nincs semmi baj, hiszen továbbra is a művészek részesülnek az üres adathordozók után beszedett jogdíjakból.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók, a Magyar Régész Szövetség és a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat is nyílt levélben tiltakozott a muzeális intézményekről szóló, Simon László és Gyimesi Endre fideszes képviselők által beterjesztett módosítási javaslattal szemben, mindhiába, a Parlament ezt is elfogadta tegnap. Ezentúl kultúrát felügyelő miniszter bármilyen hosszú időre áthelyezhet bármely műtárgyat egy másik múzeumba, anélkül, hogy az érintett múzeum vezetésével konzultálna. Sőt a miniszter javaslatára a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerződést köthet bármely védett, állami tulajdonú műtárgy vagyonkezelésére.

L. Simon a módosítást azzal indokolta, hogy ezzel az intézkedéssel segítik, hogy a Budapesten őrzött műtárgyak visszakerüljenek eredeti helyükre. A módosítást valójában maga Orbán Viktor miniszterelnök kérte, amikor tudomására jutott, hogy egyes közgyűjteménynek vonakodnak műtárgyat kölcsönözni a fertődi Esterházy kastély berendezéséhez. A tárgyalások, szakmai egyeztetések helyett a kormány ismét erőből oldja a meg a problémákat. Elutasították Hiller István és Karácsony Gergely azon módosító javaslatát is, mely szerint a miniszter csakis akkor helyezhet át műtárgyat, ha " a korábbi kezelés, őrzés, műtárgyvédelem színvonala, továbbá a tudományos kutatás lehetősége nem csökken".

Az indítvány könnyít a múzeumok, könyvtárak, és közművelődési intézmények vezetői kinevezésének feltételein is: amennyiben a két éven belül megszerezheti a képesítést. L. Simon László szerint a módosításra a szakemberek kis száma miatt van szükség. "Hihetetlen kevés olyan személy van az országban, aki egyszerre megfelel mindazoknak az elvárásoknak, amelyeket joggal támaszt egyrészt a szakmai, másfelől a fenntartói oldal, aki egy személyben kiváló tudós és képes egy intézményt vezetni" - fogalmazott a politikus. A módosítás elképzelhető oka lehet, hogy megteremtsék a törvényi feltételeit annak, hogy Szőcs Géza elfoglalhassa az Országos Széchényi Könyvtár vezetést. A korábbi igazgatót már felmentették.