Az egykori főosztáyvezető 1974-ben kezdett a közlekedési vállalatnál dolgozni, és tíz nap híján 35 évig tevékenykedett a cégnél, egészen 2008 májusáig. A beruházási főosztályt 1997 márciusától vezette a 2007 augusztusáig, amikor az átszervezések miatt a fejlesztési főosztályt élére került. A kérdéses időszakról - 2007 nyaráról - elmondta, akkoriban 170-180 beruházás felügyeletét végezte a főosztály.
A tanú Balogh Zsolt későbbi vezérigazgatóval 2007.márciusban ismerkedett meg, amikor Antal Attila akkori vezérigazgatótól megkapja Balogh szakmai önéletrajzát. Kérdésre elmondta: nem kapott utasítást Antaltól arra nézve, hogy fel kell vennie őt a beruházási főosztályra, illetve mástól sem hallott arról, hogy Baloghot alkalmaznia kell. Mint elmondta, akkoriban háborús viszonyok voltak a vállalatnál, jöttek és mentek új emberek az átszervezések, racionalizálások kapcsán.
Balogh szakmai önéletrajzát a tanú egyébként meggyőzőnek tartotta. A szentendrei HÉV-vonal felújításával kapcsolatos munkákról elmondta: 2001-ben a Közlekedési Főfelügyelet ellenőrzéset tartott az összes HÉV-vonalon, és komoly hiányosságokat tárt fel. Ezután a felügyelet feltételekhez szabta a további üzemeltetést. A szentendrei HÉV-vonalán 2005-ben indult el a nagy arányú rekonstrukció. A felújítás során született az a döntés, hogy a projekt második üteméből hozzanak előre egy olyan beruházást is, ami láthatóvá, érzékelhetővé tesz az utazóközönség számára, hogy haladnak a munkával, és ezáltal javíthatják a szolgáltatás színvonalát. Ez volt az utastájékoztatási rendszer kiépítése.
A tanú felhívta a figyelmet, hogy az ötmilliárdos összeberuházási értékhez viszonyítva a rendszer kiépítésének előre látható 60-80 milliós költsége két százalékot jelentett. Ezzel kapcsolatosan hozzátette, hogy az utas-elégedettség komoly mérőszámot jelentett a BKV finanszírozásában. A C.C. Soft pályázatáról kérdésre elmondta: Balogh javaslatára bővítették a meghívott cégek körét és ezzel a döntéssel ő egyetértett. A cél az volt, hogy minél nagyobb legyen a verseny a pályázók között, és ezáltal spórolni tudjanak a kiadásokon.
A tanú a cég képviselőivel nem találkozott, semmilyen kapcsolatban nem volt velük. Kiemelte: a C.C. Soft pályázata volt a legkedvezőbb az ár, és a teljesítési határidő tekintetében, a harmadik tényező, a referencia kérdésében pedig a pályázó megnyugtatóan rendezte a felmerülő kérdéseket. Szerinte mai napig elfogadott eljárás, hogy a referenciát egy cégnek egy alvállalkozó adja meg. Kapott ugyan jelzést arra vonatkozóan, hogy a munkák során problémák merültek fel, de olyat nem, amely szerint a cég alkalmatlan lett volna a projekt megvalósítására. Egyébiránt azt is elmondta, hogy nem volt még olyan beruházás sokéves pályafutása alatt, ahol ne történt volna csúszás.
Ügyvédi kérdésre a tanú megerősítette, hogy a versenyeztetés szabályos volt, ők adták a legkedvezőbb ajánlatot, és amikor ő aláírta a szerződést abban a hitben volt, hogy a C.C Soft alkalmas a feladat elvégézsére, a kontraktust a legjobb tudása szerint írta alá a céggel. Megerősítette azt is, hogy sem Antal Attilától, sem a per elsőrendű vádlottjától, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettestől sem kapott utasítást a szerződéssel összefüggésben. Érdekes körülmény a volt főosztályvezetővel kapcsolatban, hogy őt az ügyészség csak 2011 júniusában hallgatta ki, de egy szót nem kérdeztek a C.C. Soft szerződéssel kapcsolatban tőle, pedig a szerződés egyik aláírója volt, és Hagyót ekkor már 13 hónapja meggyanúsították a szerződés kapcsán.
