Saját foglalkoztatásmérőt eszkábált a kormány

Szakmailag alaptalan célozgatással próbál kételyeket ébreszteni a kormányoldal a KSH munkaügyi statisztikában. Ezzel indokolják ugyanis egy új, a kormány berkeiben készülő mutató bevezetését.

Csak annak a statisztikának hiszek, amit én magam hamisítottam, mintha ezt a Churchill-mondást szeretné törvénybe iktatni a kormánytöbbség. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által az országgyűlésnek benyújtott egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat értelmében ugyanis a foglalkoztatási törvény ezzel a résszel egészülne ki: "A kormány (…) a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki". Az új mutatószám nyilván azért kell, mert a régi nem tetszik a kormánynak, gondolhatta, aki elolvasta a javaslatot.
A kormány szerint hamisak azok az ellenzéki vádak, amelyek szerint a foglalkoztatási tárgyú törvények célja a statisztikai adatok javítása, és az adatok befolyásolása - jelentette ki a törvényjavaslat tegnapi általános vitájában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

Ha azonban megnézzük a javaslat indoklását, aligha maradhat bárkinek kétsége, hogy a kormány elégedetlen a jelenlegi adatokkal. A foglalkoztatásra jelenleg kétfajta adat áll rendelkezésre, "amelyek esetenként meglehetősen eltérő képet mutatnak", így alkalmasabb mutatót kell keresni - írja a javaslat. Az is benne van az indoklásban, hogy az új mutatót kizárólag adminisztratív, hatósági nyilvántartásokra szabad alapozni.
Ma a KSH valóban kétféle módon gyűjti az adatokat. Egy kikérdezéses, reprezentatív adatfelvétel során családokat keresnek föl a kérdezőbiztosok negyedévente. A másik módszer szerint a KSH a munkáltatókat kérdezi meg, mégpedig a teljes közszférát és a legalább öt főt foglalkoztató cégeket. A KSH nagyon komolyan kialakított és a nemzetközi szervezettekkel (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, EU) folyamatosan egyeztetett metodikával végzi felméréseit. A kikérdezésnél például körülbelül 30 ezer család válaszait összegzik - tudtuk meg Váradi Rita statisztikai tanácsadótól. Érdemes ezt összevetni a pártok népszerűségére vonatkozó közvélemény-kutatások 1000-2000 fős mintájával.

Aki ért a statisztikához, tudja, hogy sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy mire vonatkozik. Magyarán nem szabad azon csodálkozni, hogy ha két különböző dolgot mérünk föl, akkor nem ugyanarra az eredményre jutunk. Márpedig a KSH foglalkoztatási, munkanélküliségi adatainál éppen ez a helyzet. Sőt, egy statisztika metodikája mindig tartalmaz önkényes, akár vitatható dolgokat. Például azt tekintik foglalkoztatottnak, aki a megelőző héten akár csak egy órát dolgozott. (Ez nemzetközi sztenderd.) Vagy mostanában egyre érdekesebb Magyarországon a külföldi munkavállalók kérdése. A családok felmérésénél például a többi hozzátartozó dolgozóként fogja szerepeltetni az éppen külföldön lévő hozzátartozót. Ezért valójában a statisztikák nem önmagukban értelmezhetőek, hanem két vagy több időpontban összehasonlítva, természetesen akkor, ha azonos a metodika.

A törvényjavaslat indoklásából az hüvelyezhető ki, hogy az új, a kormány által elfogadhatónak tartott mutatónak elsősorban a NAV adatain kell alapulnia, hiszen a foglalkoztatottakat be kell jelenteni. Ezek az adatok eddig is rendelkezésre álltak, de valóban nem használták őket olyasfajta rendszeres statisztikaként, mint a két szóban forgó adatsort. Ám metodikai kétségek itt ugyanúgy felmerülhetnek, hiszen a tapasztalatok szerint az alkalmazottak bejelentése pontos, komoly szankciók is erre szorítják a cégeket, de a kijelentésnél már sokszor késlekednek a vállalkozások. Váradi Rita azt is elmondta, hogy a KSH eddig is rendszeresen konzultált a NAV-val a foglalkoztatási adatokról, a számokat ugyancsak össze szokták vetni a sajátjaikkal.
A javaslatból egyértelműen látszik, hogy a kormány saját hatáskörébe kívánja venni a munkaerő-piaci statisztikákat, hogy a neki tetsző módon befolyásolhassa, véli Katona Tamás, MSZP-s politikus, a KSH volt elnöke. Az egykori államtitkár példát is mondott: a közfoglalkoztatottak nem folyamatosan dolgoznak. A metodika változtatásával el lehet érni, hogy mégis mindnyájan benne legyenek a statisztikában. Az egyébként nem valószínű, hogy a KSH-nak megtiltanák, hogy továbbra is gyűjtse az említett két adatsort. Ám az könnyen lehet, hogy a jövőben a kormány közleményeiben nem ezeket használja majd, hanem a saját mutatóját. Vagy éppen azt, amelyikből a legkedvezőbb kép olvasható ki.