Az MSZP, az Együtt-PM és a Magyar Liberális Párt is részt vesz a DK kongresszusán

A Demokratikus Koalíció (DK) október 12-i tisztújító kongresszusán - elfogadva a hivatalos meghívást - vendégként részt vesz az MSZP, az Együtt-PM és a Magyar Liberális Párt is - közölte az MTI-vel a DK szóvivője szerdán.

Gréczy Zsolt közleményben azt írta, hogy a szocialistákat Kunhalmi Ágnes és Horváth Csaba elnökségi tag,  az Együtt-PM-et Kónya Péter társelnök, a Magyar Liberális Pártot Fodor Gábor elnök képviseli.
 Az eseményen megválasztják a DK elnökét, etikai bizottságát és elnökségét.

Szerző

ÁSZ-elnök: A legjelentősebb probléma az államadósság

A magyar államháztartást és az egész nemzetgazdaságot érintő legjelentősebb probléma a felhalmozott államadósság - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a számvevőszék Országkockázatok/hosszú távú államháztartási kockázatok című konferenciáján.

Az ÁSZ honlapján olvasható beszámoló szerint Domokos László kiemelte: az államadósság csökkentésének, kezelésének elsődleges feltétele, hogy az államháztartás minden évben az egyensúlyi vagy ahhoz közeli állapotban legyen.

Az Állami Számvevőszék elnöke előadásában kifejtette, hogy az államháztartási folyamatokkal, a közpénzfelhasználással kapcsolatos kockázatelemzés stratégiailag fontos tevékenység az ÁSZ számára. „Egyrészt megalapozza az ellenőrzési témaválasztást, a helyszínek kiválasztását és meghatározza az ellenőrzési munka terjedelmét. Másrészről a kockázatok felmérése az ellenőrzések tárgya is lehet" - mondta a beszámoló szerint Domokos László.
Hozzáfűzte, hogy felismerve a kockázatelemzés fontosságát, az Állami Számvevőszék szervezeti átalakításának keretében 2012 elejétől kockázatelemző osztály működik a szervezeten belül.

Domokos László bemutatta a kockázatelemzés folyamatának fő összetevőit, rámutatva, hogy a kockázatelemzés egyfajta keretbe foglalja az ellenőrzés folyamatát: egyrészt megjelenik az ellenőrzési folyamat legelején, a stratégiai tervezés, a témaválasztás, valamint az egyes ellenőrzések előkészítése kapcsán, másrészt a folyamat végén is jelen van az ellenőrzési jelentések véglegesítése, illetve a visszacsatolások során.
Globális szinten is a legnehezebben kezelhető kockázatok közé sorolta az ÁSZ elnöke a nagy társadalmi ellátórendszerek - azaz az egészségügy, az oktatás, a szociális- és nyugdíjrendszer - strukturális problémáit.

Az ÁSZ az államháztartás központi szintje mellett különös figyelemmel tekint  az önkormányzatok gazdálkodására, hiszen az önkormányzatok is az államháztartás részei, így például az adósságuk is az államadósságot növeli. Az ellenőrzések további fontos területe állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás - fűzte hozzá Domokos László.

Kifejtette, hogy olyan fenntartható finanszírozási rendszert kell kialakítani, amiben érdekeltté tehetők a gazdálkodó szervek és az államnak is megéri támogatást nyújtani, mert látja ennek hosszú távú hasznait. „A beruházások kiválasztásánál pedig kívánatos, hogy a jövedelmezőségi szempontok fokozottabban érvényesüljenek, növelve ezáltal ezen projektek fenntarthatóságát, amihez - nem utolsó sorban - az állam is valószínűleg nagyobb kedvvel nyújt támogatást" - tette hozzá az elnök.

Domokos László szerint a kockázatok másik csoportja a természeti környezet védelméhez kapcsolódik. „A környezeti kérdések elhanyagolása hosszú távon rontja a gazdasági versenyképesség infrastrukturális feltételeit, károsan befolyásolja a lakosság egészségi állapotát, ami számottevő állami kiadást indukálhat az egészségügyi szektorban. Ugyanakkor a környezetvédelmi programoknál is fontos követelmény kell legyen, hogy a forrásokat hatékonyan, takarékosan használják fel"- figyelmeztetett az ÁSZ elnöke.

Szerző

Mindenképp ráemelik a rezsibunkót az EU-ra Orbánék

Publikálás dátuma
2013.10.09. 13:12

A kormány bármi áron megvédi a rezsicsökkentést az Eu-tól, az pedig teljesen mindegy, hogy mit is kifogásol az európai közösség - újabb fokozatba kapcsolt a rezsikampány.

Miközben Orbán államtitkára, Fónagy János szerint az EU-nak nem a rezsicsökkentéssel van problémája, mivel ez a magyar kifejezés nem szerepel a levélben, Orbán Viktor magyar hangja szerint a magyar kormány azonban kitart a rezsicsökkentés mellett és megvédi azt. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok forrása egy Brüsszelből befutott levél, amelyről Giró-Szász András csak annyit mondott: valóban érkezett egy "leirat", amely érinti a rezsicsökkentést. 

"A levél igazolja a kormányzat korábbi felvetéseit, hogy számítanunk kell Brüsszel és a piaci szereplők rezsicsökkentést támadó újabb lépésére" - kommentált Giró-Szász András szerdán az MTI-nek. (Megjegyzendő, nincs ebben semmi különös, hiszen maga a miniszterelnök nevezte ellenfélnek és ellenségnek az európai közösséget.) A kormányszóvivő elmondta, a kabinet jövő kedden tárgyalja a brüsszeli levélre adandó szakmai válaszokat, de már előtte ad egy általános tájékoztatást az Európai Uniónak, amelyben egyértelműsíti, hogy a rezsicsökkentés kiemelten fontos a magyar társadalom számára és a kormány célja a közműszektor nonprofit jellegűvé alakítása.

Mint azt a Népszabadság kedden azt írta: több, a rezsicsökkentéssel összefüggő kérdésre vár választ az Európai Bizottság, amely levében érdeklődik, és ha az azokra adott válaszokat nem fogadja el, akkor kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.

Az energiapiacon alkalmazott rendszerhasználati díjakkal szemben emelt kifogást még augusztusban az Európai Bizottság - mondta Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában szerdán. Közlése szerint a brüsszeli testület szakértői a január elsejétől tartó rezsicsökkentés technikai hátterével szemben fogalmaztak meg kérdés formájában kritikát, miszerint a lakosság és a versenyszféra vállalatai nem ugyanannyit fizetnek a rendszerhasználati díjakért. Szavai szerint az EU-nak nem a rezsicsökkentéssel van problémája, mivel ez a magyar kifejezés nem szerepel a levélben.

Fónagy János szerint az oligopol pozícióban lévő multinacionális nagyvállalatok állnak a támadások hátterében, akiknek megvan a tisztes üzleti eredményük a magyarországi tevékenységükön. Kitért arra, hogy a rezsicsökkentés alaptörvénybe foglalásán még dolgoznak, a parlament a bizottsági levél hatására előbb, már október közepén tárgyalja az újabb rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatot. Így november elsejétől az éves szinten 20 százalékos csökkentés életbe lép, az intézkedés gazdasági háttere a 2014-es költségvetésben biztosított.

A közműszolgáltatásról szóló törvény előkészítése még tart - folytatta az államtitkár - ez az ágazati törvényeket egységes rendszerbe helyezi és kimondja, hogy Magyarországon a természetes monopóliumot képező szolgáltatások - víz, villany, gáz, távfűtés -, illetve az egyéb fontos közérdeket jelentő szolgáltatások "zömmel" állami vagy önkormányzati tulajdonba kerüljenek és ezeket a tevékenységeket nonprofit módon kell a jövőben végezni.

Ismertetése szerint ez nem azt jelenti, hogy a cégek ezután nem vállalatszerű gazdálkodást folytatnak, hanem azt, hogy a keletkező nyereségüket nem fizetik ki osztalékként, inkább a szolgáltatás működtetésére, fenntartására és fejlesztésére fordítják azt - mondta.

Szerző