Hunvald-per: Hát akkor vissza az első fokra?

A nem jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséről és új eljárásról dönthet ma a Hunvald-perben másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla. Ez a legvalószínűbb forgatókönyv, mivel erre tett javaslatot az ügyészség, de több vádlott védője is - igaz, más-más ok miatt. Az átpolitizált büntetőper fő vádlottjai - Hunvald György volt MSZP-s erzsébetvárosi polgármester és Gál György korábbi kerületi bizottsági elnök - ártatlanságukat hangoztatták. Eközben Nagy Györgyről - a vád koronatanúja, akinek vallomására a vádirat épült - kiderült: csalásért áll bíróság elé egy másik ügyben.

Újrakezdődhet a két és fél éve folyó bírósági eljárás a Hunvald-perként emlegetett erzsébetvárosi ingatlanpanama ügyében. A Szegedi Ítélőtábla ma határozatot hoz - a várakozások szerint a tavaly februári nem jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséről és új eljárás lefolytatásáról. Legalábbis az ügyészség és a vádlottak védői is ezt indítványozták - igaz, más-más indokkal.

Az ügyáthelyezés miatt nem a fővárosban, hanem a Szegedi Ítélőtáblán szeptember eleje óta folyó másodfokú eljárásban a vádhatóság azért kérte a per fő vádlottjai esetében az őket részben felmentő első fokú ítélet hatályon kívül helyezését, mert Scherné Bagi Edit ügyész szerint az ítélet hiányosságai csak egy megismételt eljárásban korrigálhatók. A legtöbb vádpontban az ügyészség kudarcát hozó perben a vádhatóság szerint az első fokú bíróság nem értékelte teljes körűen a bizonyítékokat.
Ismert, a Fővárosi Törvényszék az erzsébetvárosi "ingatlanpanama" és korrupciós ügyek miatt indított perben tavaly februárban nem jogerősen az elsőrendű vádlott Gál Györgyöt - az erzsébetvárosi önkormányzat gazdasági bizottságának volt elnökét - nyolc és fél évre ítélte. A másodrendű vádlott Hunvald György volt MSZP-s polgármestert viszont sem maffia-bűncselekményben, sem az ingatlanpanamában való részvételben nem találták bűnösnek, noha ezekkel a vádpontokkal összefüggésben töltött 31 hónapot előzetesben. Hunvald György más vádpontok miatt ugyan nem jogerősen másfél év börtönt kapott, ám ennél jóval többet volt előzetesben.

Hunvald esetében védője az ingatlanok vonatkozásában a felmentő ítélet helyben hagyását, míg a hűtlen kezelések esetében az elmarasztaló ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Utóbbit Sebes Péter korábban lapunknak azzal a párhuzamossággal indokolta, hogy a tanácsadói szerződésekkel összefüggésben ugyanazon bűncselekmény részcselekményei miatt folyik egy másik eljárás. Ebben október 15-én várható nem jogerős ítélet - az eljárásban az ügyészség 60 nappal a nyomozás lezárása, és mindössze 5 nappal a jelen per elsőfokú ítéletének kihirdetése után nyújtott be vádiratot. A Gál György védelmét ellátó Bárándy Péter ügyvéd szintén az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, mondván: a bíróság nem tett eleget indoklási kötelezettségének. Az elsőfokú ítélet hiányosságai között említette még, hogy az nem tartalmazza, védence mekkora kárt okozott cselekményével.

A másodfokú eljárásban egyébként az ítélőtábla mindössze két nap alatt lezárta a tárgyalás érdemi részét. Az utolsó szó jogán felszólaló Hunvald - Gál Györgyhöz hasonlóan - ártatlanságát hangoztatta, és Cicerótól idézett. Tételesen cáfolt több, az ügyészségi vádbeszédben tényként kezelt állítást. Szerinte téves volt az ügyész megállapítása, hogy az önkormányzati rendelettel ellentétesen, pályáztatás nélkül értékesítették az ingatlanokat, de megjegyezte: "az életem és családom megnyomorítása ezeken a hibákon alapul". Hunvald elmondta, több mint két és félévet töltött előzetes letartóztatásban, "ma sem tudom miért".

A Hunvald-per azért is érdekes, mert Gál esetében az előzetes felülvizsgálatával összefüggésben súlyos eljárásjogi hibát követtek el a hatóságok. Gált tavaly február óta kétszer is a börtönben "felejtették". A nem jogerős döntés után, az előzetesbe való visszahelyezését követően ugyanis a törvény szerint félévente hivatalból felül kell vizsgálni a kényszerintézkedést, ám ezt először a Fellebbviteli Főügyészség, majd a Fővárosi Ítélőtábla is elmulasztotta.

Hol itt, hol ott

A Hunvald-ügy, hasonlóan a Fidesz elszámoltatási "programjának" más ügyeihez - mint például a Hagyó- vagy a Sukoró-per - nem véletlenül került az illetékes Fővárosi Ítélőtábla helyett Szegedre. Az elfogultságukat bejelentő fővárosi bírákat ugyanis kizárták. Tény, hogy a tavalyi, nem jogerős ítélet óta két, az elsőfokú eljárásban részt vett bíró is a Fővárosi Ítélőtáblán dolgozik már. Egyikük, Fatalin Judit ugyanakkor az ítélethirdetés előtt, 2012 január elsejével került oda, a tanácsvezető bíró Vincze Piroska pedig az itélethirdetés után nem sokkal, 2012 márciusában. Kérdés, miért csak egy évvel az elsőfokú ítélet meghozatala után jelezte az ítélőtábla elfogultságát. Ráadásul nem is a két áthelyezett bíró valamelyikének szignálták ki az ügyet, hanem másnak. A hármas számú fellebbviteli büntetőtanács - ebben sem Vincze, sem Fatalin nem tag - vezetője, Nehrer Péter "adta vissza" az ügyet, miután már kiszignálták neki. Esetében az elfogultság nehezen érthető, hiszen az általa vezetett tanács a tavalyi ítélethirdetés után, márciusban már döntött másodfokon Gál előzetesének meghosszabbításáról.

Vádlott lett a koronatanú

Megtévesztéssel csalt ki pénzt, ezért hamarosan csalásért áll bíróság elé a Hunvald-per ügyészségi koronatanúja, Nagy György. Augusztus 23-án nyújtott be ugyanis ellene vádiratot az ügyészség a II. és III. kerületi bíróságon. A vád szerint Nagy egy hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását célzó projektre kért kölcsön 1,25 millió forintot G. J. D. sértettől. A vádirat szerint a kölcsönt eleve nem akarta visszaadni, és bár a tartozást elismerte, a pénzt nem fizette vissza, és a projektet sem indította be, vagyis a sértettet megtévesztette. A Nagy György elleni büntetőeljárás figyelemre méltó, hiszen az erzsébetvárosi ügy koronatanújaként megkérdőjeleződik a szavahihetősége. Az, hogy csalásért és megtévesztésért emeltek ellene vádat egy másik ügybe, alapjaiban befolyásolhatja az eljárást - főként, hogy Nagy szavahihetősége már utóbbi ügy elsőfokú tárgyalásain is megkérdőjeleződött.

Emlékezetes, amikor az ingatlanügyben a nyomozás 2006 augusztusában elindult, a Nemzeti Nyomozó Iroda azt próbálta feltárni, hogy valóban áron alul adtak-e el önkormányzati épületeket, illetve az érintett személyek - Nagy és strómanjai - nem titkolták-e el az ingatlanügyekből származó bevételeiket, van-e pénzmosásra utaló nyom. Az eljárás ekkor még egyáltalán nem érintette a később vádlottá váló önkormányzati vezetőket, Gált és Hunvaldot. Amikor a Központi Nyomozó Főügyészség átvette a nyomozást, annak iránya is megváltozott: a gyanú az önkormányzati vezetőkre terelődött. Időközben, 2008 őszén Nagyot letartóztatták. Később hirtelen magára és másokra - Gálra és Hunvaldra - terhelő vallomást tett, vesztegetésről számolt be az ügyészségnek, majd vádlottból - vélhetően a soha be nem ismert nyomozati alku miatt - a vád koronatújává lépett elő.