A morózus kapitány és a hallgatag asszony

Publikálás dátuma
2013.10.11. 07:52
Kocsis Zoltán A hallgatag asszony próbáján FOTÓ: K2 PRESS
A súlyos betegségből felépült Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója úgy érzi, Richard Straussnak a kevésbé ismert műveit is meg kell ismertetnie a magyar közönséggel. Ennek jegyében a Capriccio után tegnap A hallgatag asszony című vígoperát mutatták be a Művészetek Palotájában. Az előadást holnap is műsorra tűzik. A produkció egyik próbáján jártunk.

A Művészetek Palotája színpadán, ahol inkább zenekarok tagjai ücsörögnek, most Szendrényi Éva díszlettervező jóvoltából egy hatalmas folyamatosan hajló, tekeredő műanyag cső hálózza be a teret. A Nemzeti Filharmonikusok zenészei ezúttal a zenekari árokban foglalnak helyet. A karmester Kocsis Zoltán sportosan, pólóban lapozgatja a kottákat, készül Richard Strauss: A hallgatag asszony című ritkán játszott vígoperájának a próbájára.

A díszlet, mint kiderül, leginkább egy halcsontvázra emlékeztet, utalva az opera főszereplőjének a foglalkozására, Sir Morosus ugyanis nyugalmazott hajóskapitány, sőt egy valódi admirális, aki nevéhez illően állandóan zsörtölődik. Aztán el is kezdődik a próba, a rendező Anger Ferenc egy oldalpáholyból szemléli az eseményeket.

A szereplőgárda nemzetközi. Sir Morosus szerepében hálósipkával a fején, kissé kócosan a feröer-szigeteki basszus, Rúni Brattaberg, aki mielőtt operaénekes lett, fotográfusként dolgozott. Énekesként viszont megfordult már a világ több jelentős operaszínpadán, Mannheimben, Amsterdamban, Bonnban, a párizsi Bastille Operában, de nemrég a New York-i Metropolitanben is bemutatkozott. A mostani szezonban Budapesten kívül fellép többek közt Malmőben és Chicagóban is.

A Hallgatag asszony című operában szerepe szerint elkél számára a borbély, akit a világhírű német bariton, Dietrich Henschel személyesít meg. Henschel a kieli opera tagja, de énekelt Lyonban és Berlinben is. Pillanatok alatt kiderül, hogy komédiásként is remekül megállja a helyét, ő mozgatja a Strauss-opera történetet, kuszálja a cselekmény szálait.

A címszerepet pedig a rendkívül vonzó, latin amerikai, Costa Ricában született szoprán, Íride Martinez alakítja. Íride Martinez az elmúlt évadban szerződött a Bécsi Állami Operához, nemrég Párizsban Richard Strauss Arabellájának a főszerepét énekelte.  

Az első felvonás szünetében Kocsis Zoltánnal kezdek beszélgetni, aki súlyos betegségből épült fel, tavaly szeptemberben lett váratlanul rosszul, később kardiológiai műtéten esett át, de szerencsére már teljesen jól van, a koncertterem lépcsőin olyan gyorsan közlekedik, alig bírom követni. Csupán a hangja más, mint korábban, de erről később. Először azt kérdezem, hogy Richard Straussnak miért ezt a művét választotta.  

- Szeretném megszüntetni azt a sematikus képet, ami Straussról sokakban él, őt elsősorban a Salome, Rózsalovag és az Elektra zeneszerzőjeként ismerik, tehát besorolták azok közé, akik csupa vérgőzös, parfümös, monarchikus darabokat zenésítenek meg. Straussnak azonban más arcai is voltak - válaszolja. - Vannak tehát olyan operái is, amelyek jóval heterogénebbé teszik azt a képet, amely a magyar közönségben kialakult róla, ezek közé tartozik A hallgatag asszony is. Kocsis Zoltán szerint A hallgatag asszony szövegkönyve talán a legjobb azok közül, amelyekkel a zeneszerző dolgozhatott.

Strausst rendkívül lesújtotta Hugo von Hofmannsthal halála, nem is akart ezután többet operát írni. Egészen addig, amíg nem találkozott Stefan Zweiggel, aki Ben Jonson egyik ritkán játszott darabjával lepte meg, amit aztán átdolgozott, ebből született meg 1935-ben A hallgatag asszony.

Zweig bebizonyította Straussnak, hogy létezik olyan valódi librettó, amivel érdemes egy zeneszerzőnek foglalkoznia. Strauss, amikor megismerte Zweig szövegkönyvét, rájött, hogy az eddigi operáinak nőalakjai közül hiányzott a szélhámosnő, aki ráadásul három szerepet is játszik, az egyik Morosus engedelmes álfelesége, a másik a házisárkánnyá lett asszony és a harmadik pedig Morosus unokaöccsének hű felesége.A karmester szerint, ahogy megyünk előre a történetben, úgy nő az esztétikai libidó.  

Kocsis Zoltán megjegyzi, ez az opera a művészet dicsőítése mellett a színpadon megjelenő valóságról és álvalóságról, vagyis a színház a színházban elvéről szól, de nem olyan direkt módon, mint például Strauss egy másik operája, az Ariadne Naxos szigetén. Itt sokkal jobban összefésülte Zweig a valóságot a képzelt valósággal.

Ami pedig az opera zenéjét illeti, Kocsis szerint ez Straussnak az egyik leghumorosabb opera kísérőzenéje, olyannyira, hogy a nézőnek főként az első felvonás után valóságos nevethetnékje támad. Ezzel a felvetéssel teljesen egyetérthetünk és bár bő egy évvel ezelőtt Kocsis Zoltán egészségi állapota egyáltalán nem adott okot a jókedvre, azóta azonban sok minden változott.

Szerencsére a karmester nagyon gyorsan gyógyult, a szeptemberi szívműtét után karácsonykor már Csajkovszkij A diótörő című darabját vezényelte. Márciusban pedig Richard Strauss Capriccio című operáját dirigálta a Művészetek Palotájában. A betegségére csupán a hangja emlékezteti, mivel a baloldali hangszála részlegesen megbénult.Ez a hétköznapi életben egyáltalán nem zavarja és a próbákon is csak annyiban, hogy emelt hangon nem tud beszélni a zenészeivel.  

- A Capriccio című operában azt mondja egy helyütt Olivier: Új erekbe kellene folyatni vérem. Nos, az én szervezetembe be kellett építeni egy műanyag aortát, tehát nekem valóban új erekbe folyik a vérem - teszi hozzá Kocsis Zoltán -, ami pedig a mostani operát illeti, Sir Morosussal tudtam azonosulni, aki abszolút nem bírja a zajt.  

Maradva még egy picit Kocsis Zoltán hangszálainál, remény van arra, hogy ez a probléma is megoldódhat. Hacki Tamás professzor (az 1962-es Ki mit tud? füttyművész győztese) egy speciális módszerrel stabilizálja majd a sérült részt. Kocsis Zoltán mosolyogva elköszön. Kezdődik a második felvonás, tovább élvezhetjük Stefan Zweig valóban fantasztikus szövegkönyvét, Strauss zenéjét, az énekesek minőségi teljesítményéről nem is beszélve.

Szerző

Makovecz -tárlattal nyílik a Pesti Vigadó

Publikálás dátuma
2013.10.11. 07:50
Az MMA költségvetésében jelentős tétel lesz a Hild-villa felújítása, átalakítása, illetve az intézet működtetése FOTÓ: BIELIK IS
A választásokra már kistafírozzák ingatlanokkal és 4,5 milliárdos támogatással a Magyar Művészeti Akadémiát, márciusban nyílik  meg a Vigadó, az MMA adja a Műcsarnok igazgatóját, az elméleti akadémikusok számára pedig egy budai villában nyílik kutatóintézet.

Csak részben valósult meg Balog Zoltán Emberi Erőforrások Miniszterének elhíresült mondata, miszerint kiszervezik a kulturális támogatást, s a kormány átadja az erre szánt összeget a Magyar Művészeti Akadémiának, sőt "olyan tulajdont, birtokot adunk a kezelésébe, hogy valóban gazdájának érezhesse magát, hogy ne az aktuális kormányzat jókedvétől függjön ez a kérdés".

Ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA), némi hezitálás után jócskán kistafírozta a kormányzat. A Parlament 10 hónapos késéssel a hét elején végül elfogadta azt a törvényt, mely három ingatlant átad számukra.

A december 28-a óta végszavazásra váró törvényjavaslat annyiban változott az utolsó pillanatban,  hogy  a Műcsarnok és Pesti Vigadó után a Budakeszi út 38. alatt álló Hild-villa is az MMA tulajdonába kerül, ahol művészettörténeti kutatóintézetet hoz létre a testület. A törvényi szabályozás szerint az ingatlanok 15 évig nem idegeníthetők el. A piaci elidegenítés ugyan a Műcsarnok esetében, és vélhetően a Vigadó esetében is nehezen elképzelhető.

A Műcsarnok és a Pesti Vigadó január 1-vel kerül a testülethez. A Műcsarnok igazgatója távozott nemrégiben, az új vezetőt az intézményt birtokló nonprofit kft tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nevezi ki. A szakmai felügyeletet gyakorló Emberi Erőforrások Minisztériumával eddig is kellett konzultálni, most az épület tulajdonosa is bekerül ebbe a körbe.

Jankovics Marcell az MMA egyik alelnöke szerint csupán véleményt nyilváníthatnak, és nem akarják meghatározni a Műcsarnok kiállítási programját, "inkább teher lesz számunkra az intézmény, nem mi mondjuk meg, mit állítson ki az igazgató, a villanyszámlát viszont nekünk kell fizetni." - mondta. 

A gyakorlatban azonban nyilván az MMA mondja meg, ki legyen az új vezető. Furcsa, hogy nem adták teljesen Fekete György kezébe a kinevezés jogát. A szóba jöhető nevek között ott van a jogász Feledy Balázs, Szemadám György festőművész, és Wehner Tibor művészettörténész is.

Keserü Katalin művészettörténész lapunknak cáfolta, hogy érdeklődne a Műcsarnok vezetése iránt. A Műcsarnok - úgy tudjuk - jelenleg kritikus anyagi helyzetben van. Nagy kérdés, hogy Fekete - aki eddig csak a szalonkiállítások ötletével hozakodott elő - képes lesz e megtölteni kiállításokkal az intézményt. Igaz, a Műcsarnokhoz tartozó Ernst Múzeummal már nem kell bajmolódnia, ott a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ nyílik meg a napokban.

Nagyobb falat a Pesti Vigadó kérdés, Jankovics Marcell azt mondta lapunknak, reményeik szerint március 1-vel megnyílik az intézmény. Az első tárlat az MMA alapítójának, Makovecz Imrének az életmű kiállítása lesz, melyet az építész tanítványa, az MMA Iparművészeti Tagozatának tagja, Mezei Gábor rendez.

Emlékezetes, Fekete Györgynek Gulyás Gáborral  való egyik konfliktusa az volt, hogy nemzetközi kontextusba szerette volna elhelyezni a kiállításon Makovecz életművét. A Pesti Vigadó felújítását a korábbi tulajdonos, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány (MSZA) indította el,  melynek elnöke az MMA egyik alelnöke, Zelnik József volt.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal közel (Kehi) 2 milliárd forintos hűtlen kezelés gyanúját állapította meg az alapítványnál nemrégiben. L. Simon László  egyik utolsó lépése volt államtitkárként, hogy a nagyrészt az MMA hoz kötődő kuratóriumot lecserélte.

Miután a MSZA 10 év alatt képtelen volt felújítani a Vigadót, 2011 elején az irányítást átvette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és miniszteri biztost nevezett ki Takács Viktor személyében. A teljes felújítás költsége 4,5 milliárdra rúg majd a minisztérium szerint.

November 1-vel  kerül az MMA-hoz a Budakeszi út 38-40 alatt található 1844-ben Hild József tervei alapján épült műemlék villa, melyet 1889-ban és 1894-ben bővítettek, és utoljára 1998-ban újítottak fel. Az épületben Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet néven jön létre intézmény, melynek koncepcióját a Magyar Művészeti Akadémia május 31-i közgyűlése fogata el.

Az MMA közlése szerint az intézet feladata lesz egyebek mellett a művészet befogadásával, értelmezésével összefüggő folyamatok, hatások kutatása, a kritikaelmélet, a kortárs kultúra aktuális jelenségeinek vizsgálata a művészeti gyakorlatban,valamint hogy elősegítse a kritikai gondolkodást, a szakmai párbeszédet, továbbá elméleti-kutatási kérdésekben koordináló intézményként működjön együtt oktatási és művészeti szervezetekkel.

Miután a fentebb vázolt programba bármi és a semmi is belefér, Jankovics Marcellt kérdeztük, aki szerint fontos feladat vár az intézetre, melynek szócsöve a nemsokára megjelenő Magyar Művészet című folyóirat lesz. Szerinte azért vetődött fel az intézet megalakítása, mert az MTA-nak is vannak kutatóintézetei, s ők azt a struktúrát tekintik mintának, az MMA-nak pedig vannak elméleti szakember tagjai, mint Dávid Katalin, vagy Keresü Katalin művészettörténészek. Utóbbit is megkérdeztük, de ő nem tudott felvilágosítást adni az intézet céljairól programjáról.

A választási évre 4,5 milliárd forint jut az MMA-nak, ami 2 milliárdos növekményt jelent idénhez képest. Kérdésünkre nem árulta el a testület, hogy mire fordítja  a pénzt. A Pesti Vigadó, illetve a Műcsarnok működtetése is az MMA büdzséjét terheli, legalábbis így vélekedik Jankovics Marcell. Jelentős tétel lesz a Hild villa felújítása, átalakítása, illetve az intézet működtetése.

Szerző
Frissítve: 2013.10.10. 22:15

Makovecz -tárlattal nyílik a Pesti Vigadó

Publikálás dátuma
2013.10.11. 07:50
Az MMA költségvetésében jelentős tétel lesz a Hild-villa felújítása, átalakítása, illetve az intézet működtetése FOTÓ: BIELIK IS
A választásokra már kistafírozzák ingatlanokkal és 4,5 milliárdos támogatással a Magyar Művészeti Akadémiát, márciusban nyílik  meg a Vigadó, az MMA adja a Műcsarnok igazgatóját, az elméleti akadémikusok számára pedig egy budai villában nyílik kutatóintézet.

Csak részben valósult meg Balog Zoltán Emberi Erőforrások Miniszterének elhíresült mondata, miszerint kiszervezik a kulturális támogatást, s a kormány átadja az erre szánt összeget a Magyar Művészeti Akadémiának, sőt "olyan tulajdont, birtokot adunk a kezelésébe, hogy valóban gazdájának érezhesse magát, hogy ne az aktuális kormányzat jókedvétől függjön ez a kérdés".

Ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA), némi hezitálás után jócskán kistafírozta a kormányzat. A Parlament 10 hónapos késéssel a hét elején végül elfogadta azt a törvényt, mely három ingatlant átad számukra.

A december 28-a óta végszavazásra váró törvényjavaslat annyiban változott az utolsó pillanatban,  hogy  a Műcsarnok és Pesti Vigadó után a Budakeszi út 38. alatt álló Hild-villa is az MMA tulajdonába kerül, ahol művészettörténeti kutatóintézetet hoz létre a testület. A törvényi szabályozás szerint az ingatlanok 15 évig nem idegeníthetők el. A piaci elidegenítés ugyan a Műcsarnok esetében, és vélhetően a Vigadó esetében is nehezen elképzelhető.

A Műcsarnok és a Pesti Vigadó január 1-vel kerül a testülethez. A Műcsarnok igazgatója távozott nemrégiben, az új vezetőt az intézményt birtokló nonprofit kft tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nevezi ki. A szakmai felügyeletet gyakorló Emberi Erőforrások Minisztériumával eddig is kellett konzultálni, most az épület tulajdonosa is bekerül ebbe a körbe.

Jankovics Marcell az MMA egyik alelnöke szerint csupán véleményt nyilváníthatnak, és nem akarják meghatározni a Műcsarnok kiállítási programját, "inkább teher lesz számunkra az intézmény, nem mi mondjuk meg, mit állítson ki az igazgató, a villanyszámlát viszont nekünk kell fizetni." - mondta. 

A gyakorlatban azonban nyilván az MMA mondja meg, ki legyen az új vezető. Furcsa, hogy nem adták teljesen Fekete György kezébe a kinevezés jogát. A szóba jöhető nevek között ott van a jogász Feledy Balázs, Szemadám György festőművész, és Wehner Tibor művészettörténész is.

Keserü Katalin művészettörténész lapunknak cáfolta, hogy érdeklődne a Műcsarnok vezetése iránt. A Műcsarnok - úgy tudjuk - jelenleg kritikus anyagi helyzetben van. Nagy kérdés, hogy Fekete - aki eddig csak a szalonkiállítások ötletével hozakodott elő - képes lesz e megtölteni kiállításokkal az intézményt. Igaz, a Műcsarnokhoz tartozó Ernst Múzeummal már nem kell bajmolódnia, ott a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ nyílik meg a napokban.

Nagyobb falat a Pesti Vigadó kérdés, Jankovics Marcell azt mondta lapunknak, reményeik szerint március 1-vel megnyílik az intézmény. Az első tárlat az MMA alapítójának, Makovecz Imrének az életmű kiállítása lesz, melyet az építész tanítványa, az MMA Iparművészeti Tagozatának tagja, Mezei Gábor rendez.

Emlékezetes, Fekete Györgynek Gulyás Gáborral  való egyik konfliktusa az volt, hogy nemzetközi kontextusba szerette volna elhelyezni a kiállításon Makovecz életművét. A Pesti Vigadó felújítását a korábbi tulajdonos, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány (MSZA) indította el,  melynek elnöke az MMA egyik alelnöke, Zelnik József volt.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal közel (Kehi) 2 milliárd forintos hűtlen kezelés gyanúját állapította meg az alapítványnál nemrégiben. L. Simon László  egyik utolsó lépése volt államtitkárként, hogy a nagyrészt az MMA hoz kötődő kuratóriumot lecserélte.

Miután a MSZA 10 év alatt képtelen volt felújítani a Vigadót, 2011 elején az irányítást átvette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és miniszteri biztost nevezett ki Takács Viktor személyében. A teljes felújítás költsége 4,5 milliárdra rúg majd a minisztérium szerint.

November 1-vel  kerül az MMA-hoz a Budakeszi út 38-40 alatt található 1844-ben Hild József tervei alapján épült műemlék villa, melyet 1889-ban és 1894-ben bővítettek, és utoljára 1998-ban újítottak fel. Az épületben Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet néven jön létre intézmény, melynek koncepcióját a Magyar Művészeti Akadémia május 31-i közgyűlése fogata el.

Az MMA közlése szerint az intézet feladata lesz egyebek mellett a művészet befogadásával, értelmezésével összefüggő folyamatok, hatások kutatása, a kritikaelmélet, a kortárs kultúra aktuális jelenségeinek vizsgálata a művészeti gyakorlatban,valamint hogy elősegítse a kritikai gondolkodást, a szakmai párbeszédet, továbbá elméleti-kutatási kérdésekben koordináló intézményként működjön együtt oktatási és művészeti szervezetekkel.

Miután a fentebb vázolt programba bármi és a semmi is belefér, Jankovics Marcellt kérdeztük, aki szerint fontos feladat vár az intézetre, melynek szócsöve a nemsokára megjelenő Magyar Művészet című folyóirat lesz. Szerinte azért vetődött fel az intézet megalakítása, mert az MTA-nak is vannak kutatóintézetei, s ők azt a struktúrát tekintik mintának, az MMA-nak pedig vannak elméleti szakember tagjai, mint Dávid Katalin, vagy Keresü Katalin művészettörténészek. Utóbbit is megkérdeztük, de ő nem tudott felvilágosítást adni az intézet céljairól programjáról.

A választási évre 4,5 milliárd forint jut az MMA-nak, ami 2 milliárdos növekményt jelent idénhez képest. Kérdésünkre nem árulta el a testület, hogy mire fordítja  a pénzt. A Pesti Vigadó, illetve a Műcsarnok működtetése is az MMA büdzséjét terheli, legalábbis így vélekedik Jankovics Marcell. Jelentős tétel lesz a Hild villa felújítása, átalakítása, illetve az intézet működtetése.

Szerző
Frissítve: 2013.10.10. 22:15