Csak részben valósult meg Balog Zoltán Emberi Erőforrások Miniszterének elhíresült mondata, miszerint kiszervezik a kulturális támogatást, s a kormány átadja az erre szánt összeget a Magyar Művészeti Akadémiának, sőt "olyan tulajdont, birtokot adunk a kezelésébe, hogy valóban gazdájának érezhesse magát, hogy ne az aktuális kormányzat jókedvétől függjön ez a kérdés".
Ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA), némi hezitálás után jócskán kistafírozta a kormányzat. A Parlament 10 hónapos késéssel a hét elején végül elfogadta azt a törvényt, mely három ingatlant átad számukra.
A december 28-a óta végszavazásra váró törvényjavaslat annyiban változott az utolsó pillanatban, hogy a Műcsarnok és Pesti Vigadó után a Budakeszi út 38. alatt álló Hild-villa is az MMA tulajdonába kerül, ahol művészettörténeti kutatóintézetet hoz létre a testület. A törvényi szabályozás szerint az ingatlanok 15 évig nem idegeníthetők el. A piaci elidegenítés ugyan a Műcsarnok esetében, és vélhetően a Vigadó esetében is nehezen elképzelhető.
A Műcsarnok és a Pesti Vigadó január 1-vel kerül a testülethez. A Műcsarnok igazgatója távozott nemrégiben, az új vezetőt az intézményt birtokló nonprofit kft tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nevezi ki. A szakmai felügyeletet gyakorló Emberi Erőforrások Minisztériumával eddig is kellett konzultálni, most az épület tulajdonosa is bekerül ebbe a körbe.
Jankovics Marcell az MMA egyik alelnöke szerint csupán véleményt nyilváníthatnak, és nem akarják meghatározni a Műcsarnok kiállítási programját, "inkább teher lesz számunkra az intézmény, nem mi mondjuk meg, mit állítson ki az igazgató, a villanyszámlát viszont nekünk kell fizetni." - mondta.
A gyakorlatban azonban nyilván az MMA mondja meg, ki legyen az új vezető. Furcsa, hogy nem adták teljesen Fekete György kezébe a kinevezés jogát. A szóba jöhető nevek között ott van a jogász Feledy Balázs, Szemadám György festőművész, és Wehner Tibor művészettörténész is.
Keserü Katalin művészettörténész lapunknak cáfolta, hogy érdeklődne a Műcsarnok vezetése iránt. A Műcsarnok - úgy tudjuk - jelenleg kritikus anyagi helyzetben van. Nagy kérdés, hogy Fekete - aki eddig csak a szalonkiállítások ötletével hozakodott elő - képes lesz e megtölteni kiállításokkal az intézményt. Igaz, a Műcsarnokhoz tartozó Ernst Múzeummal már nem kell bajmolódnia, ott a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ nyílik meg a napokban.
Nagyobb falat a Pesti Vigadó kérdés, Jankovics Marcell azt mondta lapunknak, reményeik szerint március 1-vel megnyílik az intézmény. Az első tárlat az MMA alapítójának, Makovecz Imrének az életmű kiállítása lesz, melyet az építész tanítványa, az MMA Iparművészeti Tagozatának tagja, Mezei Gábor rendez.
Emlékezetes, Fekete Györgynek Gulyás Gáborral való egyik konfliktusa az volt, hogy nemzetközi kontextusba szerette volna elhelyezni a kiállításon Makovecz életművét. A Pesti Vigadó felújítását a korábbi tulajdonos, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány (MSZA) indította el, melynek elnöke az MMA egyik alelnöke, Zelnik József volt.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal közel (Kehi) 2 milliárd forintos hűtlen kezelés gyanúját állapította meg az alapítványnál nemrégiben. L. Simon László egyik utolsó lépése volt államtitkárként, hogy a nagyrészt az MMA hoz kötődő kuratóriumot lecserélte.
Miután a MSZA 10 év alatt képtelen volt felújítani a Vigadót, 2011 elején az irányítást átvette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és miniszteri biztost nevezett ki Takács Viktor személyében. A teljes felújítás költsége 4,5 milliárdra rúg majd a minisztérium szerint.
November 1-vel kerül az MMA-hoz a Budakeszi út 38-40 alatt található 1844-ben Hild József tervei alapján épült műemlék villa, melyet 1889-ban és 1894-ben bővítettek, és utoljára 1998-ban újítottak fel. Az épületben Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet néven jön létre intézmény, melynek koncepcióját a Magyar Művészeti Akadémia május 31-i közgyűlése fogata el.
Az MMA közlése szerint az intézet feladata lesz egyebek mellett a művészet befogadásával, értelmezésével összefüggő folyamatok, hatások kutatása, a kritikaelmélet, a kortárs kultúra aktuális jelenségeinek vizsgálata a művészeti gyakorlatban,valamint hogy elősegítse a kritikai gondolkodást, a szakmai párbeszédet, továbbá elméleti-kutatási kérdésekben koordináló intézményként működjön együtt oktatási és művészeti szervezetekkel.
Miután a fentebb vázolt programba bármi és a semmi is belefér, Jankovics Marcellt kérdeztük, aki szerint fontos feladat vár az intézetre, melynek szócsöve a nemsokára megjelenő Magyar Művészet című folyóirat lesz. Szerinte azért vetődött fel az intézet megalakítása, mert az MTA-nak is vannak kutatóintézetei, s ők azt a struktúrát tekintik mintának, az MMA-nak pedig vannak elméleti szakember tagjai, mint Dávid Katalin, vagy Keresü Katalin művészettörténészek. Utóbbit is megkérdeztük, de ő nem tudott felvilágosítást adni az intézet céljairól programjáról.
A választási évre 4,5 milliárd forint jut az MMA-nak, ami 2 milliárdos növekményt jelent idénhez képest. Kérdésünkre nem árulta el a testület, hogy mire fordítja a pénzt. A Pesti Vigadó, illetve a Műcsarnok működtetése is az MMA büdzséjét terheli, legalábbis így vélekedik Jankovics Marcell. Jelentős tétel lesz a Hild villa felújítása, átalakítása, illetve az intézet működtetése.