A várandós anya depressziója rombolja a gyermek lelki egészségét

Publikálás dátuma
2013.10.11. 01:21
Fotó: Thinkstock
A várandós anya depressziója a magzat mentális egészségére is hat - derült ki egy nagy léptékű brit vizsgálatból.

A terhességük alatt depressziótól szenvedő anyák gyermekeinél 1,28-szor nagyobb eséllyel alakul ki ugyanez a kórkép 18 éves korukig - ismertette a The Guardian online kiadása a JAMA Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmányt.

A Bristoli Egyetem kutatása arra utal, hogy a depresszióval megnövekszik a szervezetben a kortizol stresszhormon szintje, amely hatással lehet a méhben növekedő magzatra is. A tudósok szerint ez azt jelentheti, hogy a mentális egészség kialakulása már születés előtt megkezdődik.

A kutatás több mint 4500 szülő és serdülő gyermekeik egészségügyi adatainak elemzésével folyt. Rebecca Pearson, a kutatás vezetője elmondta, eredményeik fényében leghatásosabban a várandósság alatt lehetséges megelőzni a depressziós anyák gyermekeinek mentális megbetegedését.

A szülés utáni depresszió csak az alacsony iskolázottságú anyák esetében növelte a gyermek későbbi depressziójának valószínűségét. (http://www.theguardian.com/society/2013/oct/09/depression-pregnancy-children-mental-health)

Szerző

A kémiai folyamatok modellezése Nobelt ér

Publikálás dátuma
2013.10.09. 14:38
Fotó: Thinkstock
A komplex kémiai rendszerek modellezéséért Martin Karplus, Michael Levitt és Arieh Warshel kapta megosztva az idei kémiai Nobel-díjat - jelentették be szerdán a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.

 A bizottság indoklása szerint az Egyesült Államokban dolgozó tudósok a kvantumkémiai számításokat a klasszikus kémiai számításokkal kombinálva fejlesztettek ki a komplex kémiai rendszerek leírására alkalmas modelleket. A három tudós munkájával megalapozta azokat a számítógépes programokat, amelyek segítenek megérteni és előrevetíteni a kémiai folyamatokat.
 Az elismeréssel összesen 8 millió svéd korona (272,3 millió forint) is jár.

Szerző
Témák
kémia Nobel-díj

Fogpiszkálót használt a grúz előember

A kutatók állkapcsokat vizsgáltak meg a grúziai Dmaniszi leletegyütteséből, ahol az ember legősibb eurázsiai elődeinek nyomát tárták fel. Olyan ínybetegség bizonyítékát is felfedezték, amelyet minden bizonnyal egyfajta fogpiszkáló többszöri használata okozott - idézi a BBC az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányt.

Ani Margvelasvili, a Zürichi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint az emberi állkapocsleletekkel foglalkozó tudósoknak nagyobb figyelmet kellene szentelniük a fogkopásnak és az egyes egyedek életkorának. Elmondta, hogy a fog folyamatos kopása miatt az állkapocs alakja is átalakul az egyén élete során, ezt pedig rendszerint alábecsülik, amikor a különböző emberi állkapocsleleteket eltérő fajoknak tulajdonítják.
A fogvájót használó egyed fiatal volt, fogai nem koptak még el. A fogak és az íny között egy károsodott területet, rajta egy kis henger alakú sebet is felfedeztek, amelybe belefér egy fogvájó - magyarázta Margvelashvili.
Az egyik legjobb állapotban fennmaradt korai előemberi leletegyüttesből négy egyén állkapcsát vizsgálták meg a kutatók. David Lordkipanidze, a Grúz Nemzeti Múzeum munkatársa hangsúlyozta, nem gyakori, hogy egyetlen ásatáson négy állkapcsot is találnak.
A kutatók számára egyelőre nem világos, hogy a dmaniszi előemberek milyen fajba sorolhatók. Korábban úgy vélték, ők lehettek az Afrikából átvándorló első felegyenesedett emberek, azaz homo erectusok, ám a dmaniszi egyedek nem voltak azok a tipikus, magas termetű, nagy agykoponyájú, erős homlokereszű előemberek, mint a homo erectus. A dmaniszi egyedek alacsonynak, hosszú karúnak, kis agyúnak, vékony szemöldökűnek bizonyultak. A leletegyüttes egyedeit ezért néha homo georgicusnak, azaz grúz embernek is hívják.
Louise Humphrey, a londoni Természettudományi Múzeum szakembere szerint régóta foglalkoztatja a tudósokat, mi okozza, és mire utal, hogy a dmaniszi ásatásokon talált állkapcsok és koponyacsontok ilyen nagy változatosságot mutatnak. Az új tanulmány Humphrey szerint bizonyítja, hogy az arccsontok változatos formájához a fogak erős kopása és a folyamatos fogkitörés is hozzájárulhatott.

http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-24396757

Szerző
Témák
Grúzia előember