Ismeretlen párt a siker kapujában

Meglepetés is lehetséges a két hét múlva, október 24-én és 25-én megrendezendő cseh parlamenti választáson. A szociáldemokraták győzelmét ugyan nem fenyegeti veszély, de a semmiből válhat a második legnépszerűbb tömörüléssé az ANO, amely a jobboldalból kiábrándultak gyűjtőpártjává válhat, függetlenül attól, hogy programja, irányultsága egyelőre elég homályos.

Szakadatlanul gyarapítja híveinek számát Andrej Babis pártja, az ANO. A TNS Aisa ügynökség felmérése szerint miközben a szociáldemokraták stabilan 29 százalékon állnak, az ANO legalább 13 százalékot szerezhet. Ezzel hetek alatt vált Csehország egyik legnépszerűbb pártjává. A kommunisták a harmadik helyre szorultak 11 százalékkal, Petr Necas kormányának két meghatározó ereje, a TOP 09-re és a Polgári Demokrata Pártra (ODS) mindössze 9,5, illetve 8,5 százalék adná a voksát. Bekerülhet még a parlamentbe a kereszténydemokrata KDU-CSL, valamint a Milos Zeman elnök által fémjelzett SPOZ.

Az erőviszonyok valamelyest még változhatnak a választásig, hiszen a STEM ügynökség felméréséből kiderül: a csehek egyötöde egyelőre nem döntötte el véglegesen, mely párt neve mellé teszi az x-et. A bizonytalanok egyharmada jelezte, mindenképpen el kíván menni szavazni. A STEM azt is megtudta, hogy a végső döntést az utolsó pillanatra hagyók legnagyobb arányban az ANO-ra szavazhatnak. Így a párt minden elképzelést felülmúló eredményt érhet el.

Az ANO a cseh belpolitika új sztárja, amely szinte hetek alatt sokszorozta meg támogatóinak számát. Már a párt elnevezése is igen ötletes, jelentése "igen", valójában azonban az "Elégedetlen Polgárok Akciója" (Akce nespokojenych obcanu) rövidítése.

A párt jelentős tevékenységet fejt ki a közösségi oldalakon. Elnöke a pozsonyi születésű Andrej Babis vállalkozó, az Agrofert mezőgazdasági-élelmiszeripari holding igazgatója, aki Csehország második leggazdagabb embere. 1,4 milliárd dolláros vagyona a Forbes szerint a 913. helyre elegendő a világ milliárdosainak listáján. A médiajelenlét biztosított számára, miután júniusban az Agrofert megvásárolta a MAFRA médiavállalatot, amely két napilapot, a Lidové Novinyt és a Mladá Fronta Dnest, egy prágai lapot, a Metrót, valamint két televízió és rádióadást mondhat magáénak. A tévéadások nem foglalkoznak politikával, egész nap videoklipeket sugároznak. Rossz nyelvek szerint azonban ő lehet Csehország Berlusconija.

Bár Babis elsősorban a volt, Petr Necas-vezette jobboldali kabinet tömörüléseiből, a Polgári Demokrata Pártból (ODS), a TOP 09-ből és a Közügyekből kiábrándultak voksait kívánja megkaparintani, teljesen valószínűtlen, hogy a választás után bármiféle szövetség alakulna az ANO és a volt kormánypártok között. Az ODS és a TOP 09 is meglehetősen kritikusan szemléli Babis felemelkedését. Már csak amiatt sem akarnak egy platformra kerülni vele, mert a kommunizmus idején meglehetősen kétes szerepet játszott, a szlovák Nemzeti Emlékezési Intézet bizonyítottnak látja, hogy együttműködött a hírhedt kommunista titkosrendőrséggel, az StB-vel, s Bures fedőnéven készített jelentéseket. Apja, Stefan Babis diplomata volt, Csehszlovákiát képviselte az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményt (GATT) érintő tárgyalásokon. Babis gyerekkora nagy részét külföldön töltötte, a gimnáziumot Genfben végezte.

Egy a Cas című szlovák lapban korábban megjelent portréban azt állították, Babis szerényen él ahhoz képest, amekkora vagyona van. Asztali naptárába, s nem okostelefonjába vési be a rá váró eseményeket. Szintén e cikk szerint Babis "szegény" volt, amikor 1994-ben Csehországban próbált szerencsét, minden vagyonát új hazájában kuporgatta össze. Számos vagyonosodási eljárás indult ellene, de egyszer sem tudták bizonyítani, hogy bankszámláit törvénybe ütköző módon gyarapította volna. Vagyonával nem kérkedett, s nem is örült, amikor 2009-ben letaszította a leggazdagabb cseh trónjáról Petr Kellner üzletembert, majd 2010-ben felkerült a Forbes listájára. (A 39 éves Kellner azóta visszaelőzte őt, a Forbes szerint 10,4 milliárd dollárra növelte vagyonát, ezzel a világ 106. leggazdagabb embere.)

Növekvő euroszkepticizmus

A csehek többsége, 55 százaléka úgy véli, hogy az Európai Unió a cseh nemzeti érdekeket sért. A STEM ügynökség felmérése szerint a megkérdezettek mindössze harmada vélekedik kedvezően az EU-ról. Ez jelentős változás 2011-hez képest, amikor a csehek többsége még úgy látta, hogy az Unió a helyes irány felé halad. Ugyanakkor 2012-höz viszonyítva javult a csehek EU-ról alkotott véleménye, mert akkor csak minden negyedik válaszoló vélekedett pozitívan irányvonaláról. A STEM felmérése szerint a megkérdezettek fele, 49 százalék osztotta azt a véleményt, amely szerint a cseh érdekek ütköznek az EU érdekeivel. Minden bírálat ellenére a megkérdezettek kétharmada európai állampolgárnak is tartja magát, 41 százalék pedig elégedett az ország uniós csatlakozásával.

Babis két éve alapította az ANO-t azzal a céllal, hogy "a korrupció, és a politikai rendszer más betegségei ellen" harcoljon. Ez a program kísértetiesen hasonlít a Közügyekéhez, amely 2010-ben 11 százalékkal jutott be a parlamentbe, s került Necas kormányába. Sok politikus és hírmagyarázó azonban aggodalommal szemléli az ANO felemelkedését. Figyelmeztetnek arra, nem feltétlenül tanácsos olyan pártra szavazni, amely nem rendelkezik számottevő társadalmi és politikai bázissal. A múltban már több az ANO-hoz hasonló pártkezdeményezés tűnt el a politika süllyesztőjében. A legutóbbi példa épp a Közügyek, amely váratlanul jól szerepelt a három évvel ezelőtti választáson, de már az előző kormányzati ciklusban szétesett. Egyes képviselői ellenzékbe vonultak, míg mások maradtak a kormányban, s LIDEM néven új pártot alapítottak.

A mostani választáson azonban egyik tömörülés sem indul. Nem is lenne értelme, hiszen még az egy százalékot sem érnék el.

Az ANO szárnyalása arra vezethető vissza, hogy a cseheknek elegük lett a politikai elitből. Mind jobb- mind baloldali politikusokról derültek ki - mondjuk így - turpisságok. A polgári demokrata párti Petr Necas a prágai ügyészek jóindulatának köszönhette, hogy nem indult eljárás ellene korrupció miatt. Kétes ügyekbe keveredett Mirek Topolánek volt miniszterelnök is. David Rath korábbi szociáldemokrata egészségügyi minisztert 2012 májusában tartóztatták le szintén korrupció miatt, jelenleg is rács mögött van, pere még zajlik.

Marad Tel-Avivban a nagykövetség

A cseh kormány nem kívánja Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezni az ország nagykövetségét. Palesztin források szerint erről személyesen biztosította a Mahmúd Abbász elnök-vezette Fatah vezetőit Jirí Rusnok cseh kormányfő és külügyminisztere, Jan Kohout. A két kormánytag azt közölte, Csehország nem változtat a Jeruzsálem státusát szabályozó ENSZ-határozattal kapcsolatos véleményén. Milos Zeman elnök múlt héten Hradec Kralovéban tett javaslatot arra, hogy a cseh nagykövetséget helyezzék át Jeruzsálembe. Javaslata mind a palesztin, mind az Arab Liga részéről bírálatok sorát váltotta ki.

A szlovák belpolitikában már létezett ANO nevű párt, amely szintén mozaikszó volt, s az Új Polgári Szövetség rövidítést fedte. A párt a 2002-es parlamenti választáson érte el legjobb eredményét, amikor 8 százalékot szerzett. Azután azonban elindult lefelé a lejtőn, 2006-ban már csak 32 ezren voksoltak rá, a választók nem egészen másfél százaléka. Ezután el is tűnt a politikai palettáról, nem indult több választáson. Hogy ugyanez a sors vár-e a cseh ANO-ra? Talán azért nem, mert ezt a pártot mégiscsak Csehország egyik leggazdagabb embere irányítja. Silvio Berlusconi példája mutatja, különösebb ideológiával rendelkező tömörülést is fenn lehet tartani akár évtizedeken keresztül, ha a párt valójában pénzügyi vállalkozásként működik.