rablógyilkosság;Ároktő;

- Haza már nem mennek az ároktőiek

Akár hónapokkal is elhúzhatják a Svájcban elfogott ároktői bűnelkövetők az ellenük folyó kiadatási eljárást, ha elutasítják, hogy egyszerűsített eljárással hozzák haza őket. Ez pusztán azért fordulhat elő, mert ott jobb körülményekkel számolhatnak, ám ha ezt az utat választják, az súlyosító körülményként szól majd ellenük a bíróságon. Egy biztos, hazahozataluk után Rostás Elemér és fia, Henrik már biztosan nem kerül házi őrizetbe. A két elkövető azért bukott le, mert svájci ismerőseikkel már a házi őrizet alatt felvették a kapcsolatot.

Nem volt túl nehéz dolga a magyar hatóságoknak a házi őrizetükből múlt héten Svájcba szökött két ároktői bandatag felkutatásával - ők legalábbis nem nehezítették meg a dolgukat. Ugyanis még a házi őrizet alatt felvették a kapcsolatot svájci barátaikkal, így a svájci hatóság már tudta, hol kell őket keresni. A két férfinek lehetősége sem volt ellenállni, amikor rajtuk ütöttek. Rostás Elemért és fiát, Henriket egy oftringeni bérlakásban fogták el magyar ismerőseiknél. Azt ugyan nem tudni pontosan, hogy a tucatnyi idős ember sérelmére elkövetett rablógyilkosságokkal vádolt Rostásék hogy juthattak ki észrevétlenül az országból, ezt a rendőrség jelenleg vizsgálja - vélhetően Ausztrián keresztül, hogy ne kelljen a határátkelőkkel bajlódniuk.

A következő lépés, hogy a magyar hatóságok megpróbálják hazahozni a jelenleg a svájci szövetségi igazságügyi hivatalban, kiadatási őrizetben lévő Rostásékat, ám ez - a látszat ellenére - nem tűnik egyszerű menetnek. Mint Folco Galli, a svájci főügyészség szóvivője a Hír24-nek elmondta, ha a két férfi "nem emel kifogást" az egyszerűsített kiadatása ellen, akkor gyorsan megindítható az eljárás, ám ha mégis, akkor hosszabb eljárásra kell számítani. (Amit az is nehezít, hogy nem uniós partner országról van szó.) A kiadatásban eljáró Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) meg kell küldenie a kiadatási kérvényt - erre az elfogástól számítva 18 napig van lehetősége (ez még 40 nappal meghosszabbítható) -, ám a svájci igázságügyi minisztériumot nem köti határidő a teljesítésére.

"Az elfogott szökevények jelentősen elhúzhatják az eljárást, ha nem egyeznek bele az egyszerűsített kiadatásba" - nyilatkozta lapunknak Magyar Gábor ügyvéd. Szerint a logika is ezt diktálná, hiszen a svájci fogva tartás körülményei sokkal kedvezőbbek a hazaiaknál. Bár ez bonyolítja az eljárást - a kiadatás hónapokra is elnyúlhat -, de ezt a késlekedést a magyar bíróság nem enyhítő körülményként fogja figyelembe venni, hanem az ügy hátráltatásaként értékeli majd. Ami biztosra vehető, a bíróság a hazahozatalt követően szinte azonnal elrendeli majd előzetes letartóztatásukat, és bár szakértők szerint nincs kiforrott gyakorlat hasonló helyzetekre, házi őrizetbe már nem kerülnek, hiszen a szökéssel már durván megsértették annak szabályait. Ezen nem változtat az sem, hogy négy évet már előzetesben töltöttek.

Noha az ároktői elkövetők szökése miatt a kormány bejelentette, hogy korlátlan idejűvé tenné az előzetes letartóztatást - eltörölve a jelenlegi négy éves plafont -, a fideszes Gulyás Gergely a tegnapi Magyar Nemzetben már elállt az amúgy alkotmányellenes ötlettől, noha éppen ő jelentette be azt. Mint mondta, a kifogások miatt inkább öt vagy hat évre emelnék a határidőt - ha ugyanis nincs határidő, a bíróságokat végképp nem sok minden kötelezi az eljárások gyorsítására.

Ha a mínuszok vagy a kábeltolvajok miatt késnek a vonatok, akkor is köteles lesz kártérítést fizetni a MÁV az Európai Unió Bíróságának egy friss döntése értelmében. Az európai vasúttársaságok mindegyikére kötelező határozat kimondja: a vis maior nem lehet kifogás, és ha a csúszás 60 és 120 perc között van, a fájdalomdíj a menetjegy árának negyede, ha pedig két óránál is hosszabb a késés, az összeg felét kell visszafizetnie a társaságnak.