Nemsokára már sem a befagyott váltókra, sem a megrongálódott felsővezetékekre nem hivatkozhat a MÁV, ha nem akar kártérítést fizetni egy akár ötórás késésnél, ugyanis az Európai Unió Bírósága kimondta: az sem mentesítheti az európai vasúttársaságokat a kártérítési kötelezettség alól, ha vis maior miatt borul fel a menetrend. A luxemburgi testület azt is rögzítette, hogy egyik társaság sem foglalhat olyan záradékot a szállítási szerződési feltételei közé, amely révén kijátszhatná a bírósági határozatot. A kártérítés összege a késés mértékétől függ: 50 perces csúszást még minden utasnak ki kell bírnia, viszont ha a vonat több mint egy, de kevesebb mint két órát késik, a menetjegy árának negyede visszaigényelhető. A legnagyobb kárpótlást akkor kaphatjuk, ha a tervezettnél legalább két órával későbbi időpontban érkezik meg a vonat a pályaudvarra, ebben az esetben ugyanis az összeg felét visszaigényelhetik az utasok. Ha tehát mondjuk Nagykanizsára utazunk másodosztályú kocsiban 4300 forintért, és a szerelvény három és fél óra helyett mondjuk hét óra alatt érkezik be a pályaudvarra, 2150 forintot kérhetnénk vissza, függetlenül attól, mi okozta a késést.
Kártérítést egyébként már most is igényelhetünk, igaz, miután a késéseket túlnyomó többségben vis maior okozza - egy fa leszakítja a vezetékeket a viharban, réztolvajok megrongálják a biztosítóberendezéseket stb. -, kevés az esély a pénzre. Ráadásul további kizáró ok, ha csak egy egyszerű személyvonattal döcögünk, a kompenzáció lehetősége ugyanis kizárólag az úgynevezett "feláras" vonatokra, vagyis az Intercity, Eurocity, EuroNight, Expressz, railjet vonatokra, illetve május 15-e óta a pótjegyköteles gyors- és sebesvonatokra vonatkozik. Ám ha megfelelünk ezeknek a követelményeknek, akár 30 perces késés után is igényelhetjük a fájdalomdíjat, ugyanis a hazai szabályozás ebben a tekintetben kedvezőbb a luxemburgi határozatban rögzítetteknél. A kártérítés mértékét tekintve azonban nincs különbség: legfeljebb a jegyár felét kaphatjuk vissza. Ez akkor jár, ha a vonat két óránál többet késik. Ha pedig 30 és 120 perc közé esik a csúszás, akkor a pénztárnál kifizetett összeg negyedét kaphatjuk vissza.
Fontos hozzátenni, az azonnali kártérítéshez szükség van az eredeti menetjegyre, illetve a pótjegyre, valamint egy személyazonosságot igazoló okmányra; ha ezek rendelkezésre állnak, a pénztárakban a késést követő 14 napon belül lehet bejelenti az igényt, amelyet egy igénylőlapon is meg kell erősíteni. Ezt követően a pénztáros ellenőrzi az adatokat, és ha minden megfelelő, kifizeti a kérdéses összeget.
Megkérdeztük a MÁV sajtóosztályát, mikor változatnak a hazai szabályozáson a luxemburgi bíróság elvárásainak megfelelően, és azt a választ kaptuk: szakértői egyeztetéseket kezdeményeznek a Nemzeti Közlekedési Hatósággal és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársaival, ám ezek vége "még nem határozható meg pontosan". Hozzátették: "jelenleg még nem tisztázottak az Európai Unió Bíróság által hozott ítélet gyakorlati változásai, így nem lehet még tudni, hogy a vasúttársaság számára ez pontosan milyen változásokat hozhat".