Nincs kifogás a kártérítésnél

Ha a mínuszok vagy a kábeltolvajok miatt késnek a vonatok, akkor is köteles lesz kártérítést fizetni a MÁV az Európai Unió Bíróságának egy friss döntése értelmében. Az európai vasúttársaságok mindegyikére kötelező határozat kimondja: a vis maior nem lehet kifogás, és ha a csúszás 60 és 120 perc között van, a fájdalomdíj a menetjegy árának negyede, ha pedig két óránál is hosszabb a késés, az összeg felét kell visszafizetnie a társaságnak.

Nemsokára már sem a befagyott váltókra, sem a megrongálódott felsővezetékekre nem hivatkozhat a MÁV, ha nem akar kártérítést fizetni egy akár ötórás késésnél, ugyanis az Európai Unió Bírósága kimondta: az sem mentesítheti az európai vasúttársaságokat a kártérítési kötelezettség alól, ha vis maior miatt borul fel a menetrend. A luxemburgi testület azt is rögzítette, hogy egyik társaság sem foglalhat olyan záradékot a szállítási szerződési feltételei közé, amely révén kijátszhatná a bírósági határozatot. A kártérítés összege a késés mértékétől függ: 50 perces csúszást még minden utasnak ki kell bírnia, viszont ha a vonat több mint egy, de kevesebb mint két órát késik, a menetjegy árának negyede visszaigényelhető. A legnagyobb kárpótlást akkor kaphatjuk, ha a tervezettnél legalább két órával későbbi időpontban érkezik meg a vonat a pályaudvarra, ebben az esetben ugyanis az összeg felét visszaigényelhetik az utasok. Ha tehát mondjuk Nagykanizsára utazunk másodosztályú kocsiban 4300 forintért, és a szerelvény három és fél óra helyett mondjuk hét óra alatt érkezik be a pályaudvarra, 2150 forintot kérhetnénk vissza, függetlenül attól, mi okozta a késést.

De mi is az a vis maior?

Vis maiornak a vasúti társaságon kívül eső okkal magyarázható, előre nem látható, elháríthatatlan események vagy körülmények minősülnek, amelyek kivédése emberi erővel nem lehetséges. Ilyen például, ha rendkívüli hideg időjárás, nagy havazás, elhúzódó hőség, árvíz, vagy vihar miatt kidőlt fák akadályozzák a vasúti forgalmat. Gyakoriak továbbá az olyan sajnálatos események, mint a balesetek - gázolás vagy gépjármű tilosban történő áthajtása a síneken -, de sokszor okoznak késést a vasút kárára okozott bűncselekmények, lopások - kábelek, vezetékek stb. - is. A MÁV Zrt. és a MÁV Csoport tevékenységi hatáskörén kívülálló okok, vis major miatti késések a vonatok pontosságát megközelítően 7%-al rontották tavaly.

Kártérítést egyébként már most is igényelhetünk, igaz, miután a késéseket túlnyomó többségben vis maior okozza - egy fa leszakítja a vezetékeket a viharban, réztolvajok megrongálják a biztosítóberendezéseket stb. -, kevés az esély a pénzre. Ráadásul további kizáró ok, ha csak egy egyszerű személyvonattal döcögünk, a kompenzáció lehetősége ugyanis kizárólag az úgynevezett "feláras" vonatokra, vagyis az Intercity, Eurocity, EuroNight, Expressz, railjet vonatokra, illetve május 15-e óta a pótjegyköteles gyors- és sebesvonatokra vonatkozik. Ám ha megfelelünk ezeknek a követelményeknek, akár 30 perces késés után is igényelhetjük a fájdalomdíjat, ugyanis a hazai szabályozás ebben a tekintetben kedvezőbb a luxemburgi határozatban rögzítetteknél. A kártérítés mértékét tekintve azonban nincs különbség: legfeljebb a jegyár felét kaphatjuk vissza. Ez akkor jár, ha a vonat két óránál többet késik. Ha pedig 30 és 120 perc közé esik a csúszás, akkor a pénztárnál kifizetett összeg negyedét kaphatjuk vissza.

Fontos hozzátenni, az azonnali kártérítéshez szükség van az eredeti menetjegyre, illetve a pótjegyre, valamint egy személyazonosságot igazoló okmányra; ha ezek rendelkezésre állnak, a pénztárakban a késést követő 14 napon belül lehet bejelenti az igényt, amelyet egy igénylőlapon is meg kell erősíteni. Ezt követően a pénztáros ellenőrzi az adatokat, és ha minden megfelelő, kifizeti a kérdéses összeget.
Megkérdeztük a MÁV sajtóosztályát, mikor változatnak a hazai szabályozáson a luxemburgi bíróság elvárásainak megfelelően, és azt a választ kaptuk: szakértői egyeztetéseket kezdeményeznek a Nemzeti Közlekedési Hatósággal és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársaival, ám ezek vége "még nem határozható meg pontosan". Hozzátették: "jelenleg még nem tisztázottak az Európai Unió Bíróság által hozott ítélet gyakorlati változásai, így nem lehet még tudni, hogy a vasúttársaság számára ez pontosan milyen változásokat hozhat".