Alföldi: Elveszett a művészi szabadság

Publikálás dátuma
2013.10.13. 22:00
Fotó: K 2 Press/Népszava
A hétvégén háromnapos konferenciával ünnepelte a bécsi Burgtheater fennállásának 125. évfordulóját; A bécsi rendezvény vitaindító előadást  Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház volt igazgatója tartotta. Az előadás teljes szövegét a 7óra7 internetes portál tette közzé.

Alföldi többek között arról beszélt, hogy létezik-e Magyarországon művészi szabadság. Alföldi a mai magyarországi állapotokról előadásában így fogalmazott:  "Manapság Magyarországon a független értelmiségiként való létezés lassan egyet jelent a hazaárulással, más szemszögből, ami talán még rosszabb, az elkárhozással. A kritikai gondolkodás, a kérdezés, a figyelem a társadalom állapotára, a történelmünkkel való elkerülhetetlen szembenézés, vállalása önmagunknak - mindez keresztényietlen, gyáva, perverz, dekadens, provokáló művészi és értelmiségi, sőt állampolgári viselkedésnek minősül, és ezért inkább csak eltűrhető, de nem elfogadott."

Alföldi a hazai színházi helyzetről is véleményt mondott: "Ma Magyarországon kétféle színházi szövetség van, egy liberálisnak és baloldalinak kikiáltott, és egy vállaltan konzervatív, jobboldali színházi szövetség, ami teljes körű hatalmat gyakorol a magyar színházi szakmán. Gondolkodás- és ízlésigazodást vár el a hatalom a színházi alkotóktól. Gondolkodás- és ízlésigazodást, egyféle, keresztényi világképet, a nemzet megmaradása szempontjából hasznos művészetet, a jelenleg regnáló politikai hatalomhoz való kritikátlan hűséget, a remény színházát, a csak pozitívan nyilatkozó színházi kritikát várja el a hatalom jelenleg a magyar színházművészettől. És a színházak felszentelését, ami megtörtént a Nemzeti Színház esetében."

Polgári Gondola a budapesti kultúráról
Budapest kulturális életéről értekeztek a 19. Polgári Gondola előadói szombaton. Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója bejelentette: egy kulturális intézményvezetőkből létrehozandó bizottsággal együtt ki dolgozza Budapest nemzetközi fesztiválfővárossá fejlesztésének négyéves stratégiáját. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója hangsúlyozta: a kulturális kormányzat nagy dolgot vitt végbe azzal, hogy módosította az előadó-művészeti törvényt, megvédve a kőszínházi struktúrát, "azt a fantasztikus kincset, amely ellen az előző törvény gátlástalan támadást indított". Vidnyánszky megemlítette, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemmel színházkritikus-képzés indítását tervezik.

Megjegyezte továbbá: "Azok a kollégáim, akikkel együtt nőttem fel, akikkel fiatalon együtt játszottam, akik ugyanazt a színházeszményt vallották, és akik most egymás között, de nyilvánosan is, újságcikkekben buziznak, hazaárulóznak és védik a magyar nemzetet az olyan romlott és nemzetietlen alakoktól, mint én, vagy mint azok a művészek, akik nem hajlandóak beállni a sorba. Teljesen abszurd és érthetetlen, hogy ez megtörténhet. De mégis megtörtént két évtizeddel a rendszerváltás után, Európa közepén. Alföldi szerint a magyar színház megkapta és megkapja, nap mint nap, méltó jutalmát gyáva viselkedéséért. Majd hozzátette "Én magam meg vagyok róla győződve, hogy megvívtam harcomat a politikával, a butasággal és az irigységgel a Nemzeti Színház élén. (...) De ha bármilyen ideológia veszi át - akár kimondva, akár kimondatlanul - a valódi emberi közlés helyét a színházban, ott nagy baj van. Mert elveszett a szabadság."

Szerző

Szoborral emlékeztek Huszárik Zoltánra

Publikálás dátuma
2013.10.13. 19:55
MTI Fotó: Kallos Bea
Szobrot állítottak Huszárik Zoltán (1931-1981) rendező emlékére szülőfalujában, a Pest megyei Domonyban vasárnap.

Monori Sebestyén alkotását Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár, Vécsey László (Fidesz) országgyűlési képviselő, valamint Tantó Csaba polgármester avatta fel. Az ünnepségen részt vett a rendező lánya, Huszárik Kata színész és Sára Sándor filmrendező is.

A Huszárik Zoltán halálának 32. évfordulójára készült szobor felavatása mellett a Kossuth-díjas filmrendező, grafikus nevét viseli ezentúl a település művelődési háza is.

Doncsev András a magyar filmművészet egyik legjelesebb alkotójára emlékezve a hagyományok, az öröklött, megőrzött és átadandó értékek fontosságát hangsúlyozta. 

Az államtitkár hozzátette: Huszárik Zoltán a sors kiszemeltje, de a legkevésbé sem a kegyeltje volt, 28 éves koráig járta tehetségéhez méltatlan kálváriáját és - mint fogalmazott - méltósággal várt, ahogy csak a szellemi arisztokraták tudnak. 

Vécsey László emlékeztetett arra, hogy Huszárik Zoltán számára fontos volt a szülőföld és a közösségek, amelyeket szolgált. "Amit megtanult, életművével adta tovább" - tette hozzá.

Tantó Csaba polgármester beszédében felidézte Huszárik vágyát, miszerint az ember "egy lábnyomot akar hagyni maga után. Nem többet.”

Az ünnepségen a rendező lánya, Huszárik Kata színésznő felidézte: édesapja, bár fiatalon került el a faluból, mégis úgy tért mindig oda vissza, hogy tudta, itt "házat kiáltva" megállhat. Itt várta őt a szobaablak mögül az utcát kémlelő édesanya és itt várta őt valamilyen egyértelműsége az életnek. 

A család nevében a színésznő azt kívánta, hogy az édesapjáról elnevezett művelődési ház váljon kulturális menedékké, s reményét fejezte ki, hogy egyszer talán megvalósulhat majd a Huszárik-emlékház is.

A Monori Sebestyén által készített bronz mellszobor - amely a művelődési ház előtt kapott helyet - a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült el.

Huszárik Zoltán 1931. május 14-én született egy domonyi parasztcsaládban, kétéves volt, amikor apja meghalt. Az aszódi gimnáziumban érettségizve sikerrel pályázott a szegedi orvosi karra, a képzőművészeti főiskolára és a színművészeti főiskola filmrendezői szakára; a három hely közül az utóbbit választotta. A kuláktörvény miatt 1952-ben eltávolították a főiskoláról, ezután 1957-ig volt pályamunkás, olajbányász, szülőfalujában földműves, dekoratőr, biztosítási ügynök, szobafestő, művészeti előadó, 1957-től a Hunnia filmgyárban ügyelő. 1959-ben folytathatta tanulmányait a főiskolán, végül 1961-ben szerzett filmrendezői oklevelet. 

Pályáját rövidfilmekkel kezdte. Már kisfilmjeiben is feltűnt a sajátosan rá jellemző filmnyelv, közülük az Elégia (1965) nagy sikert aratott. A piacere című rövidfilmje számos nemzetközi fesztiválon kapott díjat. Első játékfilmje a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen bemutató Szindbád (1971). A Csontváryban (1979) Huszárik kivételes érzékkel komponálta eggyé a festőgéniusz és az őt alakító színész sorsát. Huszárik Zoltán 1981. október 14-én hunyt el, munkásságát 1971-ben Balázs Béla-díjjal, 1978-ban érdemes művészi címmel tüntették ki, a Kossuth-díjat 1990-ben posztumusz kapta meg.

Szerző

Mundruczó-bemutató a Trafóban

Demencia címmel tart ősbemutatót a Proton Színház a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében; Mundruczó Kornél új előadását kedden és szerdán láthatja a közönség a Trafó - Kortárs Művészetek Házában.

A Proton Színház előadása ismét nemzetközi koprodukcióban készül: német, francia, holland és portugál színházak, fesztiválok közös produkciójaként valósul meg.

A darab Mundurczó Kornél öngyilkosság-trilógiájának második része. Az első rész a 2012 szeptemberében a TR Warszawa produkciójaként készült Denevér, amely az eutanázia különböző aspektusait vizsgálja. A többszörös díjnyertes lengyel előadás magyarországi bemutatója szeptember 28-án és 29-én volt a Trafóban. A második részben többszörösen kiszolgáltatott emberek teljes kilátástalansága vezet a csoportosan elkövetett öngyilkossághoz.

Mundruczó Kornél és Wéber Kata Demencia című darabja azt a kérdést veti fel, hogy mi történik, ha bezárnak egy európai hírű magyar pszichiátriai intézetet? - olvasható a Trafó MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az előadás a dokumentarista-realista ábrázolásmódból a tudatalatti absztraktabb világa felé mozdulva teremti meg azt a hitevesztett posztmodern valóságot, amely ijesztően hasonlít saját mindennapjainkra és amely azt üzeni, hogy az a mód, ahogy az öregekkel és a mentális problémákkal élőkkel bánunk, a társadalom legsúlyosabb kérdéseit villantja fel - olvasható az összegzésben.

A produkcióban Nagy Ervin, Rába Roland, Láng Annamária, Monori Lili, Temesvári Balázs, Tóth Orsi, Bánki Gergő és Katona László játszik, a díszlet és a jelmez Ágh Márton, a zene Szemenyei János munkája.

A Mundruczó Kornél és Büki Dóra vezette Proton Színház az idei évadtól kezdve nemcsak a külföldi megjelenései kapcsán hallat majd magáról, hanem a társulat életében először havi rendszerességgel láthatja a közönség itthon előadásaikat, amelyek állandó magyar partnerük, a Trafó - Kortárs Művészetek Háza műsorán szerepelnek.

Három futó előadásuk - a Frankenstein-terv, a Nehéz istennek lenni és a Szégyen - mellé repertoárra kerül a Trafóban bemutatott, majd a Nemzeti Színházban játszott A jég című produkció is.

Szerző