konferencia;Alföldi Róbert;Bécs;Burgtheater;Nemzeti Színház alapítás;vitaindító előadás;

2013-10-13 22:00:00

Alföldi: Elveszett a művészi szabadság

A hétvégén háromnapos konferenciával ünnepelte a bécsi Burgtheater fennállásának 125. évfordulóját; A bécsi rendezvény vitaindító előadást  Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház volt igazgatója tartotta. Az előadás teljes szövegét a 7óra7 internetes portál tette közzé.

Alföldi többek között arról beszélt, hogy létezik-e Magyarországon művészi szabadság. Alföldi a mai magyarországi állapotokról előadásában így fogalmazott:  "Manapság Magyarországon a független értelmiségiként való létezés lassan egyet jelent a hazaárulással, más szemszögből, ami talán még rosszabb, az elkárhozással. A kritikai gondolkodás, a kérdezés, a figyelem a társadalom állapotára, a történelmünkkel való elkerülhetetlen szembenézés, vállalása önmagunknak - mindez keresztényietlen, gyáva, perverz, dekadens, provokáló művészi és értelmiségi, sőt állampolgári viselkedésnek minősül, és ezért inkább csak eltűrhető, de nem elfogadott."

Alföldi a hazai színházi helyzetről is véleményt mondott: "Ma Magyarországon kétféle színházi szövetség van, egy liberálisnak és baloldalinak kikiáltott, és egy vállaltan konzervatív, jobboldali színházi szövetség, ami teljes körű hatalmat gyakorol a magyar színházi szakmán. Gondolkodás- és ízlésigazodást vár el a hatalom a színházi alkotóktól. Gondolkodás- és ízlésigazodást, egyféle, keresztényi világképet, a nemzet megmaradása szempontjából hasznos művészetet, a jelenleg regnáló politikai hatalomhoz való kritikátlan hűséget, a remény színházát, a csak pozitívan nyilatkozó színházi kritikát várja el a hatalom jelenleg a magyar színházművészettől. És a színházak felszentelését, ami megtörtént a Nemzeti Színház esetében."

Polgári Gondola a budapesti kultúráról
Budapest kulturális életéről értekeztek a 19. Polgári Gondola előadói szombaton. Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója bejelentette: egy kulturális intézményvezetőkből létrehozandó bizottsággal együtt ki dolgozza Budapest nemzetközi fesztiválfővárossá fejlesztésének négyéves stratégiáját. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója hangsúlyozta: a kulturális kormányzat nagy dolgot vitt végbe azzal, hogy módosította az előadó-művészeti törvényt, megvédve a kőszínházi struktúrát, "azt a fantasztikus kincset, amely ellen az előző törvény gátlástalan támadást indított". Vidnyánszky megemlítette, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemmel színházkritikus-képzés indítását tervezik.

Megjegyezte továbbá: "Azok a kollégáim, akikkel együtt nőttem fel, akikkel fiatalon együtt játszottam, akik ugyanazt a színházeszményt vallották, és akik most egymás között, de nyilvánosan is, újságcikkekben buziznak, hazaárulóznak és védik a magyar nemzetet az olyan romlott és nemzetietlen alakoktól, mint én, vagy mint azok a művészek, akik nem hajlandóak beállni a sorba. Teljesen abszurd és érthetetlen, hogy ez megtörténhet. De mégis megtörtént két évtizeddel a rendszerváltás után, Európa közepén. Alföldi szerint a magyar színház megkapta és megkapja, nap mint nap, méltó jutalmát gyáva viselkedéséért. Majd hozzátette "Én magam meg vagyok róla győződve, hogy megvívtam harcomat a politikával, a butasággal és az irigységgel a Nemzeti Színház élén. (...) De ha bármilyen ideológia veszi át - akár kimondva, akár kimondatlanul - a valódi emberi közlés helyét a színházban, ott nagy baj van. Mert elveszett a szabadság."