Illés József;
földgáz;Parlament;választási kampány;távhő;Political Capital;Rogán Antal;rezsi;Szájer József;Juhász Attila;
2013-10-15 07:25:00
Alaptörvénybe kerülhet a rezsiháború
A parlament tegnap döntött a kormánypárt javaslata alapján a földgáz-, a távhő- és az áramtarifák újabb 11,1 százalékos november eleji lefaragásáról. Ugyanakkor "politikai nyilatkozattervezetet” nyújtottak be a parlamentnek a rezsicsökkentés megvédésről. Mindez a választási kampány része, amit a nemzetgazdasági miniszter kijelentése szerint jövő tavasszal várható harmadik rezsivágás tetézhet be.
Nem kétséges, hogy a Fidesz direkt politikai marketinget folytat az egész választási kampány alatt a rezsicsökkentéssel. Ez az akció népszerűséget hozott a kormánypártnak, illetve csökkentette a szavazók ellenszenvét a párt iránt - nyilatkozta lapunknak Juhász Attila.
A Political Capital vezető elemzője ezt annak kapcsán mondta el, hogy tegnap döntött a parlament a rezsicsökkentés második fázisáról. Ennek keretében novembertől újabb 11,1 százalékkal mérséklődnek a lakossági földgáz, áram és távhő tarifái.
Erre részben az nyújt fedezetet, hogy a kormányzat a volt E.ON földgáztárolókból 120 millió köbméter úgynevezett párnagázt dob piacra áron alul. Azzal nem törődve, hogy a párnagáz kiszivattyúzása a tárolók tönkeremeneteléhez vezethet.
Kikerül a lakossági villanyszámlákból a távhőcégek életben tartására fordított úgynevezett kapcsolt szerkezetátalakítási díjelem, vagyis a "zöldáramdíj", amelyet ezentúl - emelt összegben - a vállalatok fizetnek majd.
A Fidesz mérsékelni szándékozik a tűzifa és a szén árát is, holott mindkettő szabadáras. Ezenfelül a kormányzat azt is eldöntötte, hogy a jövőben a gázszolgáltatókat terheli majd a földgázzal működő berendezések kötelező időszakos felülvizsgálatának a költsége is.
A rezsicsökkentés végrehajtásához szükséges módosításokat tartalmazó törvényjavaslathoz a fogyasztóvédelmi bizottság is adott be módosítóindítványokat. Ezeket támogatta a gazdasági bizottság, így egyetértett a szemétdíj és a víziközmű-szolgáltatás díjának csökkentésével is.
Szintén szerepelt a támogatott módosítások között az, hogy ha a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szolgáltatónak - a rezsidíj csökkentésével kapcsolatos - szerződésszegését, akkor lakossági fogyasztónként 10 ezer forint kötbért kell fizetnie.
Alkotmányos profittalanítás
A rezsicsökkentésért felelős fideszes Németh Szilárd részvételével ugyancsak tegnap ülésezett a rezsicsökkentés lehetséges alkotmányos garanciáit vizsgáló kormánypárti munkacsoport is. Német Szilárd közölte: az nem kétséges, hogy a teljes közmű-szolgáltatási szektort nonprofittá akarja tenni a Fidesz.
Ezt már javarészt sikerült is megvalósítania a kabinetnek, a gáz-, az áram- és a távhőszolgáltatói mellett ma már veszteségesek a hulladékszállító vállalkozások is. Emellett a víz-, illetve a csatornaszolgáltatók esetében sem lehet igazán profitról beszélni.
Az energiapiacon mindössze egyetlen cég, az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tett szert jelentős, mintegy 70 milliárd forint nyereségre, tőle a kormány mintegy tíz milliárd forint osztalékot vett fel. Így az energiapiacról származó extra profittal a Fidesz-kabinet rendelkezhet.
Önmagában az alkotmánymódosítás nem elegendő arra, hogy teljes mértékben meg lehessen védeni a rezsicsökkentést - jelentette ki tegnap az ülést követően a kormánypárti munkacsoport fideszes vezetője, aki egyben európai parlamenti képviselő.
Szájer József arról beszélt, hogy a kérdés esetleges alkotmányba foglalása mellett kormányzati lépésekre, szabályozásra is szükség van, valamint annak szigorú érvényesítésére. Hozzátette: a Fidesz-kormány célja: a rezsi Magyarországon ne legyen magasabb, mint az Európai Unió országaiban. Érdemes megjegyezni, hogy a hivatalos statisztikai adatok szerint a magyar energiaárak eddig is középmezőnyben voltak az uniós tagországok ranglistáján.
Az EU még augusztusban a magyar kormányhoz eljuttatott levelében azt kifogásolta, hogy a versenyszabályokat megszegve a kormányzat olyan rendeletet alkotott, amely miatt a nem lakossági felhasználóknak többet kell fizetni ugyanazon energiavezetékek használatáért, mint a háztartásoknak, s ennek révén megvalósul a keresztfinanszírozás.
Szájer kitért arra, vizsgálják, hogy a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos szabályok, például az árszabályozás bekerüljön-e a sarkalatos törvények közé, hogy "bombabiztos" garanciákat nyújtsanak a magyar állampolgároknak. A Fidesz politikusa egy másik lehetséges iránynak tartotta, hogy alkotmányba iktatnák a monopolhelyzetek speciális kezelését.
Ugyancsak a tegnapi napon "politikai nyilatkozattervezetet” nyújtott be a parlamentnek a rezsicsökkentésről a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal. Rogán szerint "a 2010-ben megkezdett rezsicsökkentés miatt az európai uniós bürokrácia előbb burkoltan, majd immár nyíltan próbál nyomást gyakorolni hazánkra, annak eltörlését, visszavonását sürgetve.”.
Baja Ferenc (MSZP) azt mondta: támogatják a rezsicsökkentést, de nem támogatják a "rezsiharcot", és különösen nem támogatják a rezsicsökkentés kampánycélú felhasználását.
A magyar emberek fogják megfizetni
Iparági elemzők szerint Fidesz Unió-ellenes „szabadságharca” nevetséges. Csupán arról van szó, hogy a magyar kormányzatnak is alá kell vetnie magát az uniós szabályoknak, amit a csatlakozási szerződésben vállat is az ország. A politikai vonatkozások mellett a Fidesznek a piacok újrafelosztása is célja – jegyezte meg Juhász Attila.
Hegedűs Miklós a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője úgy látja: semmilyen racionális gazdasági érv nem szól a rezsicsökkentés, illetve a szolgáltatók nonprofit vállalkozássá tétele, és államosítása mellett.
A szakember szerint a lakosság később súlyos árat fizet a mostani árengedményekért, mert még középtávon sem teheti meg a kormány, hogy a hazai energiaárak megállapításánál figyelmen kívül hagyja a nemzetközi beszerzési árakat, miután az ország mintegy 80 százalékban energiaimport-függő.
Az ügyvezető a jövő év tavaszára kilátásba helyezett harmadik rezsicsökkentési hullámról elmondta: egy ilyen lépés végképp tönkretenné a hazai közüzemi szolgáltatókat.
Németh Szilárd, a rezsicsökkentésért felelős munkacsoport fideszes elnöke úgy minősítette a szocialista álláspontot, hogy az "hiteltelen, hazug, cinikus, sumák". Tukacs arra kérte beszélgetőpartnerét, a közszolgálati rádióhoz méltó stílust használjon, különben egyedül marad a szerkesztővel. Németh erre szó szerint megismételte, amit mondott, a szocialista politikus pedig valóban elhagyta a stúdiót.
A műsorvezető ez után is többször - hiába - figyelmeztette Németh Szilárdot, hogy ne a szocialisták bírálatával foglalkozzon, hiszen Tukacs István már nincs jelen.
Az első pofon volt a legnagyobb
A kormányzat első alkalommal idén januárban csökkentette a rezsit. Az áram, a távhő és a földgáz ára egyaránt tíz százalékkal lett alacsonyabb. Ezzel minden korábbinál magasabb szintre emelték a keresztfinanszírozást. Így a lakossági áramtarifák a vállalkozói szektor rovására mérséklődtek.
A gáz esetében ugyancsak az ipari felhasználók költségére csökkentek a lakossági árak. Emellett az segítette az árak leszállítását, hogy a biztonsági készletezési díjat sem kell fizetniük a háztartásoknak. Ez ellátásbiztonságot gyengíti.
Az időjárás sem januárban, sem az azt követő hónapban nem működött közre a kormánypárt rezsiszemfényvesztésében. Mivel a megszokottnál hidegebb volt az időjárás az év elején, sokan nem rezsicsökkentéssel, hanem rezsiemeléssel szembesültek.
Ezért pattant ki a kormányzat részéről az ötlet, hogy a szolgáltatóknak kötelező legyen feltüntetni a számlákon a rezsicsökkentés révén elért megtakarítást. A hiányos és kapkodó szabályozás ellenére Németh Szilárd, a Fidesz egyik rezsifelelőse a napokban megerősítette, hogy ezen a téren a kormány nem ismer kegyelmet.
Az a cég súlyos büntetésre számíthat, amelyik "eltér a normáktól", vagyis nem elég odaadással reklámozza a kormánypártot az általa kibocsátott számlákon. Emiatt a napokban tucatnyi távhőcéget bírságolt meg a hatóság összességében több százmillió forintra. A legnagyobb büntetési tételeket a nem fideszes vezetésű települések távhő cégei kapták.
Újabb rezsicsökkentést hozott a nyár
A Fidesz nem ált meg félúton, egyre több rezsitétellel vette fel a küzdelmet. Júliustól a víz, a csatorna, a szennyvízderítők ürítése, a pb-gázpalackok ára 10 százalékkal csökkent, míg a hulladékszállítás díja 10 és 60 százalék közötti mértékben lett kevesebb, a kéményseprési díj 10-90 százalékkal csökkent.
Példaként hozta fel, hogy Budapesten, családi házban egy négyfős család akár 85-100 ezer forintot, míg egy ugyanekkora család társasházban 65-80 ezer forintot takaríthat meg évente. Azt azonban nem említette meg a tárca vezetője, hogy a legutóbb bevezetett adó- és illetékemelések miatt egy átlagcsalád évente mintegy 130 ezer forinttal többet fizet be idén az államkasszába.
Az árkorlát bevezetése miatt hulladékkezelő és kéményseprő cégek tucatjai váltak veszteségessé, s emiatt több településen akadozott a szemét elszállítása.
Egyes elemzők szerint felmerül a kérdés, hogy a többi rezsitételt - a televízióelőfizetést, az internethasználati díjat, a telefon tarifákat, az utazási költségeket, vagy éppen a társasházak közös költségét - miért nem csökkenti a kormány, mivel ezek is a lakhatási kiadások közé tartoznak.
De azért itt is van, amikor mintha zavar támadna a fideszes kommunikációs gépezetben. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára például a múlt héten hangsúlyos megnyilvánulásokban figyelmeztetett arra, hogy az EU-nak - a korábban megjelentekkel szemben - valójában nincs problémája a rezsicsökkentéssel. De ez nem akadályozta meg a kormánytöbbséget abban, hogy tegnap egyenesen "a rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben" fogadjon el politikai állásfoglalást.
Az is érdekes, hogy az állítólagos uniós nyomásgyakorlás oka az lenne, hogy a szolgáltató multik "extraprofitját" vette el a Fidesz, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter viszont azt mondta, hogy "a szolgáltatók az osztalékkifizetéseikben nem reagáltak a változásokra."
Mindenre jó a csodafegyver
A kormánypárt mindenre megfelelő ürügynek tarja a rezsicsökkentést. Ennek jegyében vette meg a német E.ON magyarországi gázipari leányvállalatait mintegy 280 milliárd forintért.
Ami egyes szakértők szerint a cégek valós értékénél mintegy 150 milliárd forinttal magasabb összeg. Holott a gázárak csökkentéséhez erre nem volt szükség. A kormány mint jogalkotó és mint szabályozó hatóság ugyanis eddig is szabadon döntött az árakról.
A kormányzat bejelentette, hogy még hat-hét közműszolgáltatóval tárgyal - titokban - az állami tulajdonba vonásáról. Az egyik felvásárlási célpont a Főgáz.
A hulladékkezelő cégeket is a rezsicsökkentés jegyében államosítják, illetve kényszerítik önkormányzati tulajdonba. Fáj is emiatt a polgármesterek feje, miután a későbbiekben a helyhatóságoknak kell majd lenyelni a hulladékelszállítási díjak mérséklése miatt keletkező veszteséget. Vagyis a lakosság nem ügyfélként, hanem adófizetőként fizet majd.