"A védett területekről való kitiltással nem megszüntetik, csak áthelyezik a hajléktalanság problémáját" - kommentálta sajtótájékoztatóján Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője Tarlós István bejelentését, miszerint a jövő hónapban fogadhatja el a Fővárosi Közgyűlés azt a rendeletet, amely meghatározza: hol tilos életvitelszerűen élni Budapesten.
A tervezet szerint 29 bekamerázott, "frekventált" aluljáróban, a játszótereken, a gyermekvédelmi intézmények, bölcsődék, óvodák és iskolák közelében, valamint a hidakon és felüljárókon, illetve az ezek megközelítését szolgáló lépcsőkön tiltják meg a fedél nélkülieknek, hogy rendszeresen egyenek, aludjanak vagy üldögéljenek.
"Ez a rendelet egyedül azt a célt szolgálja, hogy eltűntessék a fővárosi polgárok egy része elől a hajléktalanokat, a társasházak kapualjaiba kergetve be őket" - mondta lapunknak az MSZP-s politikus, szerinte ugyanis a hajléktalanellátó intézmények nem lesznek képesek az összes Budapesten élő fedél nélküli befogadására és ellátására.
Ezt - mint mondta - elsősorban a forráshiány magyarázza, mivel az elmúlt években százmilliós nagyságrenddel csökkent az ellátórendszernek szánt állami támogatás. De az önkormányzati bérlakásokat érintő költségvetési keret is jóval szűkebb, mint amilyen a 2010-es volt: 564 millióról mindössze 60 millióra apadt.
"Ha valóban humánus szándék vezetné a városvezetést, akkor nem rendőrt vagy közterület-felügyelőt, hanem szociális munkást küldenének a hajléktalanokhoz, aki nem bírságolja, hanem segíteni tudná őket" - zárta gondolatait Horváth Csaba.
A főváros "a lehető leghumánusabb módon" akarja kezelni a hajléktalanság problémáját, legalábbis ezt hangoztatták Tarlós István sajtótájékoztatóján, ám ezt sok dolog nem támasztja alá, hacsak az nem, hogy lehetett volna sokkal szigorúbb is a rendelet.
A főpolgármester ugyanis azt mondta, személy szerint nem akar túl szigorú szabályokat, de csak azért nem, mert a tavaszi választások közeledtével "csatazajra és tányércsörgésre" számít.
Ezen kívül az is a humánus problémakezelést példázhatja Tarlós szerint, hogy már nem csak az utcán, de a hajléktalanszállókon is lesznek rendőrök, amire azért van szükség, hogy egymástól védjék meg a hajléktalanokat, "nem pedig a társadalomtól, magunktól". A főpolgármester adatai szerint 2010 óta 700 férőhellyel bővült az ellátórendszer, amely 6200 fő ellátását tudja biztosítani nap mint nap.
"Becslések szerint 8000 hajléktalan él a fővárosban, közülük 5800-an veszik igénybe az éjjeli menedékhelyeket és átmeneti szállókat, és jelenleg még 400 üres hely van" - mondta erről lapunknak Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke, hozzátéve: az üres helyek várhatóan november végére fogynak el.
"A hideg nagyobb úr minden rendeletnél" - fűzte tovább Győri, megjegyezve: szükség esetén még 400-500 ággyal tudják bővíteni a kapacitást, amelyet matracozással és a nappali melegedők éjszakai nyitva tartásával próbálnak kiegészíteni.
"Az összes fővárosi fedél nélküli elszállásolására azonban nem lenne mód" - vélekedett az elnök, aki a kunyhóbontásoktól tart leginkább.Az új szabálysértési törvény ugyanis azt is megtiltja, hogy a fedél nélküliek maguk ácsolta kunyhókban éljenek.
"Ezek a hajléktalanok igazi háztartásokat építettek ki maguknak, viszont egy konyhát nem tudunk elhelyezni a hálótermekben" - jegyezte meg, hozzátéve: talán hálókocsikkal lehetne orvosolni ezt a problémát, de még nincs végső megoldás.