Lavina ölt meg négy embert a Mount Everesten

Négy ember, köztük egy ausztrál turista halálát okozta egy lavina a világ legmagasabb hegyének, a Csomolungmának (Mount Everest) a lábánál - jelentette helyi forrásokra hivatkozva a Hszinhua hírügynökség szerdán.

A tibeti Longda nemzetközi utazási iroda által szervezett tízfős csoport tiltott helyen, engedély nélkül vert tábort, s a lavina a szerdára virradó éjjel érte el őket. A négy ausztrál hat tibeti kísérőjéből hárman vesztek oda. Az ausztrál áldozat hatvanéves volt.

Hétfőn egy hirtelen érkezett nagy hóvihar miatt 86 turista, köztük 13 külföldi rekedt a Csomolungma alaptáborában, illetve egy közeli kolostorban. Őket a mentők sértetlenül kimentették.

Szerző

Holnap bekövetkezhet az apokalipszis

Publikálás dátuma
2013.10.16. 16:53
Apokalipszis FOTÓ: Thinstock
Egyre idegesebbek a pénzpiacok, miután fennáll a veszélye, hogy talán az utolsó pillanatra sem sikerül véglegesíteni a megállapodást a kongresszus két háza és a Fehér Ház között. A Fitch Ratings hitelminősítő kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálja az Egyesült Államok hazai és külső szuverén adósságának „AAA” besorolását. A Fitch elemzői aggasztónak találták, hogy a globális tartalékvalutaként szolgáló dollár iránt megrendülhet a bizalom, ha ilyen nehezen meg az adósságplafon megemelése. A Moody’s számításai szerint az amerikai kormányzati leállás első két hete már legalább 22 milliárd dollár veszteséget okozott az amerikai gazdaságnak.

Az amerikai szenátusban megszületett a megállapodás az adósságplafon megemeléséről és a szövetségi kormányzat finanszírozásának újraindításáról - közölte szerdán egybehangzóan a CNN hírtelevízió és az AP hírügynökség törvényhozási forrásokra hivatkozva.

A megállapodást a pártok vezetői hivatalosan a nap folyamán később jelentik be. A döntés értelmében az adósságplafont a február 7-ig tartó időszakra emelik meg.

Az adósságlimit módosításáról és az ideiglenes költségvetésről szóló törvénytervezetet a kongresszus mindkét házának - vagyis a republikánus többségű képviselőháznak is - meg kell szavaznia.

Egyre idegesebbek a pénzpiacok

Washingtonban újra visszakerült a labda a szenátus térfelére, miután a képviselőházban kedden estére (közép-európai idő szerint szerdára virradóra) összeomlott a republikánusok által kidolgozott legfrissebb tervezet. Először felterjesztették szavazásra, majd azután, mivel kiderült, hogy nincs mögötte kellő számú szavazat, vissza is vonták. John Boehner, a republikánus házelnök már a sokadik kudarcot kénytelen elkönyvelni, a bajokat kezdettől az okozza, hogy republikánus tábor rendkívül megosztott. Hiába egyeznek meg bármiben a szenátusban, a képviselőházban is meg kell szavazni az alkut. Nancy Pelosi, a demokrata kisebbség vezetője 200 szavazatot garantál, de legalább két tucat republikánus voksot Boehnernek kell hozzátennie. „Boehner újabb megaláztatása már senkinek nem okozott meglepetést” – írta a Time magazin. A szenátus demokrata és republikánus vezetője, Harry Reid és Mitch McConnell kénytelen volt folytatni a tárgyalásokat, de a New York Times szerint még mindig előállhat az az eset, hogy a szenátusi konzervatívok – ahogy a teapárti texasi, Ted Cruz már próbálkozott vele – ismét obstrukciót kezdenek, s péntekre csúszhat tovább a szavazás.

Elvileg csütörtökön, október 17-én jár le az Obama-kormányzat által szabott határidő, ameddig meg kellene egyezni az adósságplafon megemeléséről, s szerdán még nem lehetett tudni, eredményre vezetnek-e a kapkodó kongresszusi manőverek. A Politico című lap szerint annál is inkább sietni kellene, mivel Obama elnöknek nincs B-terve. A pénzügyminisztérium bejelentette, ha nem is áll elő azonnal fizetésképtelenség, a kincstárban csupán mintegy 35 milliárd készpénz áll rendelkezésre, illetve még a befolyó adókból hidalhatják át a nehéz időszakot. Meglehet, a határidő inkább "lélektani”, de ez nem jelenti azt, hogy túllépése ne indítana el veszélyes láncreakciókat.

Szerző

Kirúgta a kormány Széll Kálmánt és nyitja a pénzcsapot

Publikálás dátuma
2013.10.16. 15:31
Fotó: Thinstock
A kormány 2011 tavaszán annak érdekében, hogy bizonyítani tudja az Európai Uniónak, miszerint képes kikerülni a túlzott deficit eljárás alól, meghirdette a Széll Kálmán Tervet, majd egy évre rá a Széll Kálmán Terv 2.0-t. Ezek nagyságrendileg 1.500 milliárd forintos megszorítást jelentettek. A Policy Agenda azt vizsgálta, hogy a 2014. évi költségvetés mennyire tükrözi a korábbi vállalásokat, és mely területeken adta fel saját célkitűzéseit a kabinet.

A kormány – a meghirdetett „háborús stratégiája” ellenére – nyílván félt attól, hogy az Európai Bizottság nem tartja majd kellően hitelesnek a Széll Kálmán Tervre épülő konvergenciaprogramokat, ezért erős vállalásokat tett 2014-re is. Ezek egy része azonban már nem köszön vissza a jövő évi költségvetésben.

A legnagyobb jelentőségű visszalépés talán a költségvetési hiány mértékében van. 2012 áprilisában még azt fogadta el a kabinet, hogy csökkenő költségvetési hiánnyal tervezi az elkövetkező éveket, és így jövőre évre 1,9 százalékos deficitet irányzott elő. Aztán 2,9 százalékosra módosult a hiánycél -  láthatólag a politikai bátorság elfogyott, illetve a költségvetési túlzott deficit eljárás befejezése után már nem fontos a korábbi tervek betartása. Ez pedig azt jelenti, hogy 300 milliárd forinttal többet költ a kabinet, mint amennyit eredetileg vállalt.

Az államadósság alakulását vizsgálva még inkább érződik a kabinet meghátrálása. 2011 tavaszán a Széll Kálmán Terv főüzenete az volt, hogy folyamatosan, nagy ütemben csökkenteni kell az államadósságot. Ennek kapcsán még ambiciózus tervet fogadtak el, mely szerint 2014-re a GDP 66,7 százalékára kell leszorítani az állami adósság mértékét. Tavaly tavasszal azonban már 73 százalékra szelidült a célkitűzés, majd az idei költségvetés benyújtásakor pedig már az derült ki, hogy a kabinet ezen a területen is feladta „harcállásait”, és csupán 76,9 százalékra tervezte az államadósság GDP-hez viszonyított mértékét. Ez pedig azt jelenti, hogy a 2011-es tervhez képest 3100 milliárd forinttal nagyobb lesz az államadósság mértéke.

Az „eredeti” Széll Kálmán Terv hét területen akart – néha kifejezetten reformértékű – átalakításokat hozni, amelyeket tovább mélyítettek a második lépcsőben. Ennek hatására a két Széll Kálmán Terv mintegy 1500 milliárd forintos egyenlegjavulást hozott volna. A Policy Agenda már a tervek bejelentésekor is felhívta a figyelmet arra, hogy az elképzeléseknek több eleme nem megalapozott, nagyrészük megvalósíthatatlan. Ezért is következett be, hogy csak folyamatos költségvetési módosításokkal sikerül a tervezett 2013. évi hiányt hozni. A megelőző két évvel azonos módon, ezek főleg minden féle hosszútávú elképzelés nélküli adóemelések, amelyek gyorsan jelentős bevételeket jelentettek a büdzsé számára.

A Széll Kálmán Tervek szorításából csak akkor lehetett volna engedni, ha a gazdasági növekedés hatására megnőnek az állami bevételek. A 2012-es erőteljes gazdasági teljesítmény csökkenése, és az idei évre várható minimális gazdasági növekedés egyaránt azt mutatja, hogy bevétel növekedéssel a jövő évben sem lehet számolni. Azaz a kabinetnek a Széll Kálmán Tervekben elhatározott intézkedései a jövő évi költségvetésben sem érhetők tetten.

 Ugyanakkor a foglalkoztatást, a nyugdíjrendszert érintően, a közösségi közlekedésben, valamint az egészségügy – gyógyszerkiadások területén saját vállalásait sem teljesítette a kabinet. A Policy Agenda számításai szerint 300-350 milliárd forintos egyenlegjavító lépés nem valósult meg, amely így nem is jelenik meg a 2014. évi költségvetésben.

A kormány politikai szempontból egyik elsődleges célkitűzése volt, hogy elérje az Európai Uniónál az ország elleni túlzott deficit eljárás megszüntetését. Ezzel is akarta bizonyítani kiválóságát és azt, hogy képes a külső „gyámkodás” alól kibújni, és önálló utat járni.

 Ennek látszólag mindent alárendelt, és a saját maga által vállalt ígéretek lényegében mindig túlszárnyalták a reális piaci várakozásokat, elvárásokat. Emellett nem volt képes végrehajtani azokat a reformokat, amiket politikai érdekekből indított és zászlajára tűzött. A számos „kényszerhelyzetre” történő hivatkozással meghozott „csak kiigazításként” kommunikált adóemelés, a termelő- és pénzügyi szektor túladóztatása, az egyedi bevételek elérése, az egészségügyi, szociális szektorok kiadásainak erőteljes szűkítése jellemezte az elmúlt évek költségvetési politikáját. És ez a gyakorlat tükröződik a 2014. évi költségvetésben. 

Szerző