Rejtélyes kulcsot találtak Tito hagyatékában

Gyűrűk, gyöngyök, órák, több zacskónyi aranypor és törtarany, a Karadjordjevic királyi család ékszerei, felbecsülhetetlen értékű pénzérmék, valamint egy titokzatos kulcs került eddig elő Joszip Broz Tito hagyatékából a belgrádi sajtó nem hivatalos értesülése szerint.

A Vecernje Novosti című belgrádi napilap szerdán jelentetett meg cikket Tito széfjéről, amelyet eddig a Szerbiai Nemzeti Bankban őriztek és most a belgrádi Alapfokú Bíróságra szállítottak. 

A kérdéses kulcsról nemcsak azt nem lehet tudni, hogy mit nyit, hanem még azt sem, hogy Titoé vagy a Karadjordjevic családé volt-e. A nemzeti bankban őrzött széfben ugyanis számos olyan vagyontárgyat találtak, amelyek a szerb királyi családhoz köthetők. 

A volt jugoszláv elnök 1980-as halálát követően indult meg a vita a hagyatékról, de a széf kinyitása és a vagyon elosztása még mindig várat magára. 

Violeta Kocic Mitacek, a néhai elnök fiának és Zlatica nevű unokájának képviselője azt mondta, hogy a hozzájuk eljuttatott listán nincsenek konkrét adatok, nem lehet tudni, hogy melyik zacskóban mi van. 

A másik Tito-unoka, Joska képviselője pedig azt nyilatkozta a lapnak, hogy ha bebizonyosodik bármelyik értéktárgyról is, hogy a Karadjordjevic család tulajdona, akkor azt azonnal vissza fogják adni. 

A belgrádi Alapfokú Bíróság most kijelöli a hagyatéki tárgyalás folytatásának időpontját és a korábban összeírt vagyontárgyakkal együtt a széfben található tárgyakat is szétosztja Tito özvegye, Jovanka, fia, Misa és négy unokája között.  

Az egyelőre kérdéses, hogy a titokzatos kulcs, amely a feltételezések szerint egy svájci széfet nyit, kihez kerül majd.

Szerző

90 éves a Walt Disney vállalat

Walt Disney munkásságának és az általa alapított stúdiónak emléket állító kiállítással ünnepli fennállása 90. évfordulóját a Walt Disney Company Disney szülővárosában, Chicagóban.

A tárlat felidézi Disney életének állomásait és számos relikviát felvonultat az elmúlt kilenc évtized olyan népszerű Disney-filmjeiből és -rajzfilmjeiből, mint a Mary Poppins, a Hófehérke és a hét törpe, a Fantázia vagy éppen a Neveletlen hercegnő és A Karib-tenger kalózai. Az anyag híven tükrözi a chicagói Tudomány és Ipar Múzeumában szerdán megnyílt kiállítás címét: Kincsek a Walt Disney Archívumból.

A rendezők célja az volt, hogy hús-vér emberként mutassák be a látogatóknak a legendát. Felépítették Walt Disney egykori irodájának egy részletét, és bemutatják az 1928-as Willie gőzhajó című rajzfilm eredeti forgatókönyvét is, amelyet maga Disney gépelt le. Ebben a produkcióban mutatkozott be Mickey Mouse (Miki egér) a filmvásznon.

A kiállítás ugyanakkor nem foglalkozik Disney ellentmondásos személyiségével, amelynek ábrázolására az év elején bemutatott Philip Glass-opera, A tökéletes amerikai tett kísérletet. A szervezők hangsúlyozták, hogy kerülték a kritikus hangot, a rendezvényt kizárólag az ünneplésnek szentelték.

A tárlat megnyitója pár nappal előzi meg a Disney stúdió új filmjének, a Mary Poppins című musicalfilm születését feldolgozó Saving Mr. Banks című produkciónak a premierjét. Az ötven évvel ezelőtt játszódó életrajzi dráma főszerepeit Tom Hanks, Emma Thompson és Colin Farrell alakítja. Az alkotás vetítésével zárul vasárnap a Londoni Filmfesztivál.

A Disney vállalat 1923. október 16-át jelölte meg alapítása dátumául, amikor Walt Disney aláírta a szerződést MJ Winklerrel az Alice-rajzfilmsorozat elkészítéséről. A stúdió első egészestés rajzfilmje, a ma már klasszikusnak számító Hófehérke és a hét törpe 1937 karácsonyára került a mozikba. A vállalat ma bevételei alapján a becslések szerint a világ legnagyobb médiakonglomerátuma - emlékeztetett a The Daily Telegraph online kiadása.

http://www.telegraph.co.uk/culture/disney/10381103/Disney-celebrates-90th-birthday.html

Szerző

Robert De Niro 70 évesen is vérmes

Publikálás dátuma
2013.10.16. 16:32
Fotó: ProVideo Film
Új életet kezdő, vagy legalábbis annak látszatáért mindent elkövető maffiózókkal sokszor találkozhattunk már filmen. A lelassult polgári lét erőltetése, a feltűnésmentes hétköznapi életbe való vissza­kapaszkodás hálás humorforrás is, a Csak egy kis pánik filmekben éppen Robert De Niro mutatta meg a pszichiáterhez forduló komplexusos exgengszter figurájával, mennyire az. Most, tizenöt évvel később újabb karaktere próbál letérni a bűn útjáról, ezúttal a francia Luc Besson rendezése alatt, aki, ha lehet, még izgalmasabb gárdát verbuvált össze.

Bár az összehasonlítás adja magát, a már a magyar mozikban is látható Vérmesék családjának egy másik lehetséges élethelyzetet kell átélnie. Mindenük megvolt ugyanis, míg Frank, a De Niro által játszott családfő nem tesz vallomást az FBI-nak, hogy három keleti-parti exkollégáját is rács mögé juttassa vele, veszélybe sodorva famíliája hétköznapjait. Míg a maffia 20 millió dolláros vérdíjat tűz a fejére, a szövetségesek a tanúvédelmi programban próbálják megóvni, amihez a legjobb választásnak az tűnik, ha a Manzoni családot – két vadóc kamasz gyerekkel – Franciaországba telepítik. Manzoniék ezután Blake álnéven kezdenek új életbe egy normandiai városkában, ahol persze nehéz megszabadul­niuk régi szokásaiktól. Még annak ellenére is, hogy a memoárírásba kezdő De Niro figurája megpróbálja a kisvárosi franciáknak beadni, hogy a normandiai partraszállásról készülő könyvéhez gyűjt anyagokat…

Mert persze kiderül, hogy fogalma sincs róla, valójában mi is történt akkor. A városka élete is hamarosan felpörög, amint az amerikai klánok tudomást szereznek Manzoniék hollétéről, és kénytelenek egy véres gengszterháború kellős közepén találni magukat.

A fekete komédia briliáns perceket ígér, hiszen egyrészt De Niro feleségét Michelle Pfeiffer alakítja, aki hasonló szerepekkel szintén tett már le névjegyet – például az 1988-as Keresztanyában, vagy Al Pacinóval készült klasszikusában, A sebhelyesarcúban –, és bár két filmben is játszott már együtt az idén hetvenéves színészlegendával (a Csillagporban és a két évvel ezelőtti Szilveszter éjjelben), közös jelenetük még sosem forgott. Hozzájuk csatlakozott Tommy Lee Jones, a vérmes família megóvásával megküzdő FBI-ügynök szerepében, és hiába a szintén legendás életmű, De Niróval még sosem készített közös filmet. És mindez többek között Martin Scorsese produceri felügyelete alatt.

A három, vicces önreflexiónak is betudható szerep izgalmas kémiát ígér. Mint Besson egy interjúban mondja, senkiből és semmilyen kultúrából nem akartak viccet csinálni, hanem „viccet akartunk csinálni mindenkiből”.

Bár Besson évek óta inkább a fiatalabbaknak szóló történeteket rendez – így az Artúr és a villangók-szériát –, és inkább csak írja a hasonlóan véres forgatókönyveket, a három színész miatt nem volt kérdéses „visszatérnie” ismert akciós gyökereihez. „Ezt a fantasztikus gárdát nem hagyhattam másra” – mondja. Aztán De Niro sem értette, miért nem csinálja meg ő, miért hagyna veszni egy ilyen filmet.

A színész aztán megmutatta unikális szenvedélyét is: folytatott kutatásokat a WITSEC-ről, azaz a szövetségi tanúvédelmi programról, hogy egyáltalán lehetséges-e, hogy egy New York-i maffiafőnök a film szerinti módon végezze egy francia kisfaluban. A még készülő forgatókönyvben ráadásul nem tartotta hitelesnek figurája előéletének bizonyos részleteit, ezért egy szervezett bűnözéssel foglalkozó újságíró barátjától is kért tanácsokat. Aztán a könyvet átjavították.

Szerző