Az ügyvédi iroda által a tanulmány főbb megállapításait összegző, MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az elmúlt években több olyan adóhatósági eljárás is lezajlott, amelyben az adózó nem ismerhette meg a NAV bizonyítékait, mert azok adótitoknak minősültek. Ez az anomália leggyakrabban az úgynevezett kapcsolódó vizsgálatos eljárásokra jellemző, amelyek során az adóhatóság az adózó üzleti partnereit is ellenőrzi, és az így összegyűjtött adatokat használja fel az adózóval szemben.
A kapcsolódó vizsgálatokban feltárt bizonyítékok visszatartását az adóhatóság rendszerint azzal indokolja, hogy ezek során olyan információk is napvilágra kerülnek, amelyek a vizsgált üzleti partnerek üzleti titkainak, illetve adótitoknak minősülhetnek.
"A bizonyítékok visszatartása miatt az adóhatóság határozatai sok esetben olyan bizonyítékokon alapulnak, amelyeket az érintett adózók nem ismerhettek meg, és amelyekkel szemben érdemben védekezni sem tudtak" - idézi a közlemény Harcos Mihály okleveles adószakértőt, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédjét.
A jelentésből az is kiderül, hogy korábban a kérdés megítélése még a bíróságok előtt sem volt egyértelmű. Az ellentmondó ítélkezési gyakorlatnak a Kúria vetett véget: a közelmúltban meghozott jogegységi határozata rámutat, hogy egy adóper nem dönthető el olyan bizonyítékok alapján, amelyeket az adózó nem ismerhetett meg. A határozat hangsúlyozza, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog azt jelenti, hogy az adóperben részt vevő adózónak joga van a perbeli bizonyítékokat megismerni.
Harcos Mihály rámutatott: a Kúria jogegységi határozata csak a bíróságok előtti eljárásokra vonatkozóan rendezi a kérdést, ezért továbbra is tisztázatlan, vajon az adóhatósági eljárásban elzárhatók-e a bizonyítékok az adózók elől.
Az ügyvédi iroda tapasztalatai szerint az adózók meglepően ritkán kérdőjelezik meg az adóhatóság állításait: ha a NAV azt írja a határozatában, hogy kapcsolódó vizsgálatot végzett egy üzleti partnernél, akkor az adózók ezt általában elhiszik.
Az adóhatóság több esetben állította, hogy egy bizonyos ellenőrzési cselekményt elvégzett, majd a per során kiderült, hogy ezt nem tudja semmivel sem igazolni. A Kúria egy korábbi döntése azonban rámutat, hogy ha a hatóság bizonyítási cselekményének nincs hivatalos nyoma, azaz arról nem áll rendelkezésre még jegyzőkönyv vagy hatósági feljegyzés sem, akkor az ellenőrzési cselekményre nem lehet bizonyítékként hivatkozni - ismerteti az ügyvédi iroda.
