Végül is, nem állunk még olyan rosszul. Nem robbantják ránk a szavazófülkét, mint Irakban. Nem kell a szavazólap leadása után tintába mártani az ujjunkat, hogy kétszer ne szavazhassunk, mint Afganisztánban. Nem csak a Párt jelöltjére szavazhatunk, mint Észak-Koreában. És nem közlik a választás napja előtt a választás végeredményét, mint Azerbajdzsánban. Mondjuk utóbbihoz már kezdünk közelíteni, ne feledjük, Zsigó elvtárs múlt vasárnap hamarabb jelentette be Baján a Fidesz győzelmét, mint a helyi választási bizottság.
Persze, Baltás Pajtás hazájától még fényévekre vagyunk. Ott egy komplett országot fizet le az elnök olcsó benzinnel és gázzal, hogy rá szavazzanak, cserébe kuss a neve az ellenzéknek. Nálunk elég a tüzifa és némi készpénz. Feltéve, ha nem színjáték a hvg.hu által nyilvánosságra hozott videófelvétel. De ha igaz is, vajon nemesebb-e fedezetlen béremeléssel, adócsökkentéssel, rezsicsökkentéssel, ingyen készpénzfelvétellel, futballstadionnal, főtéren osztogatott három kiló krumplival szavazatot venni? A felvételen a Fidesz nevében pénzköteget villantó fiatalember legalább nyílt lapokkal játszik. Nem szarakodik a keresztény-nemzeti erkölcsiséggel, kommunistákkal, szabadságharccal. Itt a bankó, oszt jó napot! Kell villany, víz az utcába? Ebben az évezredben akartok még aszfaltozott utat Baja 3-as választókörzetébe? Ikszeljetek a cukrász haver biztonsági őr barátjára vasárnap, és el lesz intézve.
Ez a fajta őszinteség azonban törvénytelen ebben az országban. A következő generáció jövőjével még bátran lehet játszani, van elég felvehető euró és dollár a nemzetközi pénzpiacon a magunkfajta idióta nemzeteknek, akikkel négyévente felzabáltatják a spájzot, felitatják a borospincét, hogy aztán másnaposan, korgó gyomorral felháborodhassanak a hazug politikusokon. Baján akkor lesz majd nagy nézés, amikor elfogy a tüzifa, és nem jön több. Amikor elfogy a gulyás, és amikor Zsigó Róbert már magas ívben tojik arra, hogy a bajai cigányok éhen halnak, megfagynak vagy sem. Lássuk be, hogy Zsigó Róbert ezt törvényesen teheti meg, és mi engedjük meg neki, hogy megtehesse.
Mi fogjuk megengedni, hogy jövőre pártkatonák járjanak házról házra, és felírják, hogy mentünk-e szavazni vagy sem. Mi engedjük majd, hogy hangosbeszélővel felszerelt kamionokból harsogják a pofánkba a hazugságaikat, mi engedjük, hogy nímandok kamerázgassanak minket fekete autókból. Minket vesznek meg zsák krumplival, háromszáz forinttal kisebb villanyszámlával. Mondhatjuk persze, hogy szegények vagyunk. Hogy rá vagyunk kényszerítve. Hogy a választási csalókat vigye el a rendőr, de mi rendes emberek vagyunk. Minket nem lehet átverni. Ez nem vesztegetés, nekünk ez jár.
Pontosan. Ez jár.
