Eredetileg arról volt szó, hogy az euróövezeti csoport már múlt hétfői ülésén dönt az Athénnak szóló újabb hitelrészletről. Erre azonban még hetekig kell várni, az adósságcsökkentésről szóló javaslat pedig csak jövő év elején kerülhet az illetékesek asztalára.
Görögországnak újabb segítségre lenne szüksége, hiszen már jövőre hiány keletkezhet a költségvetésben. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint 2014-ben 2,9 milliárd eurós lyuk befoltozására lenne szükség, 2016-ban pedig a hiány már 6,7 millió euróra nőhet. Ez azt jelzi, hogy egy harmadik hitelmegállapodásra is szükség lenne.
Erre utalt az eurómentőalap vezetője, Klaus Regling, aki nemcsak a harmadik mentőcsomag fontosságára hívta fel a figyelmet, hanem arra is, túl nagy optimizmus lenne azt feltételezni, hogy Görögország 2014-ben képes lenne a saját lábára állni, s újabb államkötvények kibocsátásával pénzhez jutni.
Még egyértelműbben fogalmazott a görög törvényhozás költségvetési hivatala, amely szerint egyenesen illúzió azt hinni, hogy Athén visszatérhet a nemzetközi piacokra. Az intézmény, amely tanácsokkal segíti a kormányzat munkájkát, úgy véli, teljesen esélytelen külső segítség, illetve adósság-átütemezés nélkül rendbe tenni a gazdaságot.
Előzőleg Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter pendítette meg, hogy a harmadik számú mentőcsomagra lehet szükség. Erről a jövő év közepén döntenének, s 10-11 milliárd eurós nagyságrendű összegről lehet szó.
Az újabb mentőcsomag a lehető legrosszabb megoldás Athén szempontjából. Az új hitel ugyanis azt jelenti, hogy az országnak új elvárásoknak is meg kell felelnie, ami újabb leépítéseket jelent. Egy ilyen lépést már nem merne megkockáztatni Antonisz Szamarasz kabinetje.
Jannisz Szturnarasz pénzügyminiszter arra tett javaslatot, hogy a lejáró hitelek egy részének futamidejét hosszabbítsák meg.Pontosan meg is nevezte, kinek a segítségére gondol. Mint mondta, az Európai Központi Bank összesen 19 milliárd eurós hitelt nyújtott Görögországnak, amelyből 10 milliárdnak 2014-ben járna le a futamideje.
Ha az EKB meghosszabbítaná a visszafizetés határidejét, úgy a pénzügyi tárcavezető szerint megszűnne a lyuk a jövő évi költségvetésben. A Kathimerini című lap úgy értesült, hogy a kormány további 4,4 milliárd euró átütemezését szeretné elérni. Az összeget magánbankok folyósították az országnak.
A trojka már más most úgy látja, akár lesz újabb hitelcsomag, akár nem, elengedhetetlenek a további megszorítások: további 2 milliárd eurót kellene lefaragni.
Antonisz Szamarasz kormányfő azonban azt közölte, nem hajlandóak akár költségcsökkentéseket, akár adóemeléseket elfogadni, mert az már a kabinet bukását eredményezné, s beláthatatlan következményekkel járna a társadalomban. Hírek szerint a trojka a mezőgazdasági szférában emeltetné az adókat. Több tucatnyi kormánypárti képviselő tiltakozott az állítólagos javaslat ellen.
A görög mentőcsomag ügye már így is nagyon megosztja a társadalmat. A kormánypártok azt hangoztatják, hogy a nemzetközi hitel nélkül nem maradhatott volna életben Görögország, az ellenfelek viszont a radikalizmustól sem visszariadva azt hangoztatják, hogy kihasználják Athént, s a külföld csak az ország kizsákmányolását, kincseinek megkaparintását akarja.
Miközben a kormány nagyobbik pártja, az Új Demokrácia (ND) támogatottsága harminc százalék körüli, s a Pánhellén Szocialista Mozgalomé (PASZOK) 6-8 százalék körül mozog, ha összeadjuk a többi párt lehetséges szavazóinak számát, úgy megállapíthatjuk, hogy a mentőcsomag ellenfelei döntő fölényben vannak. Az erőviszonyon az Arany Hajnal neonáci párttal szembeni fellépés sem változtatott.
A görög hitelprogram azonban nemcsak a görögöket, hanem az IMF tagországait is megosztotta. Egy másfél hete nyilvánosságra hozott dokumentum szerint 2010-ben a Valutaalap tagországainak egyharmada, körülbelül negyven ország fejezte ki kétségeit a mentőcsomag sikeressége kapcsán.
2010. május 9-én drámai ülést tartott az IMF, amelyen elsősorban Európán kívüli, afrikai, közel-keleti és latin-amerikai tagországok bírálták a csomag részleteit. Mellettük sorakoztak fel Oroszország, Svájc, Kanada és Ausztrália képviselői is.
A brazil képviselő úgy foglalt állást, hogy ez az "európaiak mentőcsomagja", csak az ő érdekeiket szolgálja. Az argentin képviselő úgy vélte, a program eleve bukásra van ítélve.
