Ukrajna az év végéig megkaphatja az IMF-hitel újabb 900 millió dolláros részletét

A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége egyeztetéseket kezd a kijevi vezetéssel az ügyben.

Hullámvasútra kerültek a kriptovaluták, az FTX-botrány után a Nemzetközi Valutaalap már felvetette a betiltás lehetőségét is

Ez fájó lehet például Salvadornak vagy a Közép-afrikai Köztársaságnak, ahol a bitcoin legális valutává avanzsált. Nemrég a Visa és a Mastercard is úgy döntött megszünteti bizonyos, a kriptovalutákhoz kötődő szolgáltatásait.

Először lesz magyar ügyvezetője az IMF-nek

Palotai Dániel a 24 tagú igazgatótanácsban a közép-kelet-európai országcsoport képviselője lesz november elsejétől.

Jogerős! Ásotthalom polgármesterét 400 ezerre büntették

A bíróság csütörtökön helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, melyben bűnösnek mondták ki Toroczkai Lászlót, a Jobbik alelnökét, Ásotthalom jelenlegi polgármesterét kétrendbeli kényszerítés bűntettének kísérletében és 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélték a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi irodájánál történtek miatt - közölte a Fővárosi Törvényszék.

Lagarde bízik Trumpban

Magasabb kamatszintre és erősebb dollárárfolyamra kell felkészülnie a világgazdaságnak - jelentette ki a Dubaiban zajló ötödik nemzetközi kormányzati csúcstalálkozón Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap főigazgatója. 

Pácban a Valutaalap nagyasszonya

Az óév utolsó heteinek kétségkívül egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért eseménye a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde elleni eljárás volt. Salamoni ítélet született. Bűnösnek találták ugyan, de nem kapott büntetést, ezzel priusza sem lett. A kérdés azonban az, az ítélet van-e annyira enyhe, hogy maradhasson a Valutaalap élén.

Elítélték, de nem büntették Lagarde-ot

Salamoni döntést hozott a párizsi köztársasági bíróság Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója ügyében egy 400 millió eurós kifizetés miatt. A döntés értelmében bűnösnek találták ugyan az egykori francia pénzügyminisztert hanyagság miatt, de büntetést nem kapott. Ez azt jelenti, hogy Lagarde-nak nem lesz priusza. Akár egy éves börtönbüntetésre és 15 ezer eurós kártérítésre ítélhették volna.

Bajban az IMF vezetője

Tegnap megkezdődött a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde pere. „Nem kívánok hallgatni” – közölte. Ha elítélnék, akár egy éves börtönre is ítélhetik.

Azerbajdzsán az olajár fogságában

Komoly gazdasági gondokkal küzd Magyarország nagy barátja, Azerbajdzsán. Az alacsony olajár miatt jelentősen csökkentek az állami bevételek, megrendült a nemzeti valuta árfolyama, emiatt emelni kellett egy sor élelmiszer árát. Januárban tüntettek is a magasabb árak ellen, a vezetés azonban továbbra is kemény kézzel lép fel mindazok ellen, akik bírálni merészelik a kabinet munkáját.

Globális problémák napirenden Davosban

Davosban szerdán nyílik a Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozója. Száz országból 40 állam- és kormányfő, óriásvállalatok vezetői, politikusok, üzletemberek gyűlnek össze, több mint 2500 résztvevőt várnak, s szokás szerint jónéhány világsztár is emeli jelenlétével az esemény fényét. 

Az európai radikális baloldal reményei

A Sziriza hatalomra kerülése reménysugarat jelentett a radikális baloldal számára. Alekszisz Ciprasz karizmatikus személyiség, aki képes lehet új lendületet adni az irányzatnak – vélték sokan. A görög miniszterelnöktől azonban egyre többen fordulnak el, mióta beadta a derekát, s jelezte, teljesíti a hitelezők feltételeit. Bár néhányan még reménykednek abban, hogy végül mégis Ciprasz irányvonala kerekedik felül, ennek nagyon csekély az esélye. Akadnak azonban más politikusok is a kontinensen, akik szívesen lennének az európai radikális baloldal irányítói.

Varufakisz a vádlottak padjára kerülhet

Per fenyegeti Janusz Varufakisz volt görög pénzügyminisztert. Az ügyészség nyomozást indít, s a parlamenttől mentelmi jogának felfüggesztését kéri amiatt, mert titkos tervet készített elő a Grexitre, s a drachmára való visszaállásra. Hazaárulással, „bűnözői csoport” létrehozásával, egyes hírmagyarázók pedig egyenesen puccsal vádolják.

Zöld út a reformoknak

Nagy többséggel fogadta el a görög parlament az euróövezet vezetőivel megkötött hitelmegállapodás második részét. Bár a javaslat ezúttal is az ellenzék képviselőinek voksai révén ment át a törvényhozáson, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök számára kedvező hír, hogy a kormányzó többség egy hét alatt nem csökkent tovább.

Portugália lehet a következő dominó?

Lisszabont eddig a vártnál jóval kevésbé rázta meg a görög válság, noha még Athénban is szívesen utalnak arra, hogy a dominóeffektus az eurózóna második leggyengébb láncszemét, Portugáliát fenyegeti leginkább. Az Ibériai-félsziget kisebbik állama azonban egyelőre pozitív példa: a portugálok átvészelték a kemény megszorításokat, több mint egy éve sikeresen lezárták mentőprogramjukat, kikerültek a trojka gyámkodása alól. Igaz, jónéhány gazdasági mutató jelentős kockázatokról árulkodik.

Az utolsó tétek a görög csőd előtt

Az Eurócsoport elutasította a mentőcsomag meghosszabbítását. A görög kormány néhány órával azelőtt folyamodott a harmadik mentőcsomagért, hogy lejárt volna a meghosszabbított előző mentőprogram, illetve az 1,6 milliárd eurós IMF-hitel visszafizetésének határideje. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedden újabb "végső ajánlatot" terjesztett telefonon Alekszisz Ciprasz kormányfő elé, Angela Merkel német kancellár ugyanakkor megkötötte magát, közölte, hogy nem kezdenek új tárgyalásba a vasárnapra kiírt görög népszavazás előtt.

Közeleg a görög csőd

Továbbra is távoli a hitelezők és a görög kormány álláspontja a hitelprogrammal kapcsolatban. Alekszisz Ciprasz tegnap dühösen jelentette be, hogy az általa intézményeknek nevezett hitelezők elutasították a kormánya benyújtott javaslatát. Az euróövezet pénzügyminiszterei szerdán este kezdték meg tárgyalásokat a görög programról, de már előtte jelezték, hogy megegyezés most sem várható. Olyannyira igaz lett a "jóslat", hogy alig több mint egy óra után félbe is szakadt az Eurocsoport tanácskozása.

Kényszerű megállapodás Athénnal

A héten valóban megszülethet a megállapodás Görögország és a hitelezők között – derült ki az euróövezet állam- és kormányfőinek hétfő esti rendkívüli csúcstalálkozóján. Hogy azonban a legújabb görög reformjavaslatok mire lesznek elegendőek, ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A megállapodást az euróövezeti pénzügyminiszterek ma esti találkozójukon önthetik végső formába.

Nem számíthat engedményekre Athén

Az Európai Bizottság utolsó esélyt adott Görögország számára. Az euróövezeti pénzügyminiszterek csütörtöki találkozóján felajánlották Athénnak a hitelprogram fél évvel, 2015 végéig való meghosszabbítását akár a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), akár nélküle. Az ország bankrendszere emellett további 2 milliárd eurót kaphat az Európai Központi Banktól.

Egymást hibáztatják

Csütörtökön tárgyalnak az euróövezet pénzügyminiszterei a görög válságról. Aligha hangzanak el dicsérő szavak az athéni kabinet magatartását illetően. A görög jegybank arra figyelmeztetett, nagyon súlyos következményei lesznek annak, ha a kormány nem kötne kompromisszumot.

Harmadik mentőcsomag Athénnak?

Már Görögország sem zárja ki, hogy Athénnak harmadik mentőcsomagra lesz szüksége. Ez azonban egyelőre a jövő zenéje, a mostani hitelezőkkel folytatott tárgyalások is ónos lassúsággal zajlanak.

Juncker áttörést remél

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke új javaslatokat tett Görögország ügyében, amelyek áttörést jelenthetnek az athéni kormány és a hitelezők közötti tárgyalásokban – állította a To Vima című baloldali lap. Ugyanakkor nem lehet a megbeszélések gyors lezárására számítani. Az IMF titkos jelentésében igen sötét képet festett.

A Valutaalap fizetett Athén helyett

Tegnap kifizette a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) járó mintegy 750 millió eurós hitelt Görögország. Athéni illetékesek már hétfőn jelezték, hogy a kormánypárt, a Sziriza baloldali radikálisainak követelései ellenére ki akarják egyenlíteni a számlát, arra azonban csak kedden derült fény, hogy – kissé abszurd módon – épp a görög kormány rendkívüli IMF-tartalékából fizettek ki 650 millió eurót.

Népszavazás Athénban?

Bár az euróövezeti pénzügyminiszterek tegnapi ülésükön előrelépéseket állapítottak meg a hitelezők és a görög kormány közötti tárgyalások kapcsán, továbbra is távoliak az álláspontok. Athénnak ma kell visszafizetnie az IMF-nek egy újabb, több mint 750 millió eurós hitelrészletet.

Visszautasítja a trojka a görög vádaskodást

Görögország tegnap elutalta a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a következő esedékes törlesztőrészletet, de a következő fizetési kötelezettség teljesítése már keményebb dió lesz. Athén tegnap 200 millió eurót törlesztett, de május 12-én további 750 millió eurót kell átutalnia az IMF kasszájába.

Athén csak júniusban számíthat új pénzre

Görögország lassan kifut az időből. Még ha Alekszisz Ciprasz kormányfő a közeljövőben megkapná is a jóváhagyását új reformprogramjához, akkor sem jutna friss forrásokhoz június előtt. Athén és a hitelezők között haladnak a tárgyalások, a görög kabinet bemutatta új programját, de valószínűtlen, hogy ebben a hónapban felszabadítanák mentőcsomag utolsó, 8 milliárd dolláros részletét.

Ciprasz május 9-ig megállapodást remél

Görögország május 9-ig remél megállapodást a hitelezőkkel – közölte Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök egy televíziós interjúban. Úgy foglalt állást, hogy a munkaügyi reformmal és az ÁFA emelésével kapcsolatos viták ellenére a megbeszélések „végső fázisban” vannak. Kizártnak tartotta, hogy országa összeomlana. Hozzátette, elsőbbséget élvez a kabinet számára bérek és a nyugdíjak kifizetése. Szerinte már akár ezen a héten, de legalábbis a jövő hét folyamán előzetes megállapodás születhet a reformokról.

Egy lépésre a grexittől Görögország

Az euróövezet kezd felkészülni egy esetleges grexitre, vagyis arra, hogy Görögország elhagyja az eurózónát. Ez azért érthető, mert az eltelt három hónap során semmiféle előrelépés sem történt a hitelezők és az athéni kabinet közötti tárgyalásokon. A grexittel a görögök nyilvánvalóan sokkal többet veszítenének, mint a hitelezők.

Lejár a határidő

Görögország elvileg máig kapott időt arra, hogy kidolgozza reformprogramját, amelyről pénteken kellene döntenie az euróövezeti csoportnak. Megoldás azonban nem várható, mert továbbra is fényévekre van egymástól Athén és a hitelezők álláspontja. Ráadásul Athén talán pénzhez juthat – keletről. Igaz, semmi biztosíték sincs erre.

Ultimátum Athénnak

Lényegében ultimátumot adott Görögországnak Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. Azt közölte, ha nem jutnak kompromisszumra a reformokat illetően a június 30-ig érvényes hitelprogram lejártáig, akkor el kell engedni az ország kezét. Más pénzügyi szakértők sem bizakodóak a megállapodást illetően.

Átutalta Athén az IMF hitelrészletét

Közös görög-orosz vegyesvállalatok létrehozásáról tárgyalt tegnap Alekszisz Ciprasz görög kormányfő orosz vendéglátóival. Az orosz cégeket egyebek mellett a thesszaloniki kikötő érdekelné, illetve bevásárolnák magukat a görög államvasutakba.