A Fehér Ház nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy Keith B. Alexander tábornok, aki az NSA mellett az Egyesült Államok kíberparancsnokságát is vezeti, kiváló munkát végzett, s távozása nincs összefüggésben a kiszivárogtatásokkal, jóval a Snowden-ügy kirobbanása előtt kitűzték visszavonulásának időpontját.
Az NSA igazgatóját még George W. Bush elnöksége idején, 2005-ben nevezték ki, s hivatali idejét háromszor is meghosszabbították, legutóbb 2013-ban. Idén decemberben betölti a 62. évét.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy a négycsillagos tábornok az NSA "arca", több kongresszusi meghallgatáson is kénytelen volt védelmezni a mundér becsületét, hangsúlyozva, hogy az ügynökség törvényes keretek között dolgozik. NSA-veteránok nemrégiben egy utah-i lapnak, a Standard-Examinernek úgy nyilatkoztak, Alexander több támogatást várt volna a Fehér Háztól, amikor az ügynökség támadások kereszttüzébe került.
Egyelőre nem tudni, Obama elnök kit szán a Nemzetbiztonsági Ügynökség élére. Nem tartják kizártnak, hogy ismét különválasztják az NSA és a kíberparancsnokság irányítását (Alexander 2010 óta viselt "két kalapot").
Úgy tudni, hogy a Cybercommand második embere, Jon Davis, a haditengerészet tábornoka jövő júniusban vonul vissza. Rebesgetik, hogy Obama kénytelen lesz lecserélni a nemzeti hírszerzési igazgatót, James Clappert is, akit még Alexandernél is hevesebb támadások értek.
Hírek szerint már megtalálták az utódjelöltet az NSA második emberének posztjára, Chris Inglis helyére. Inglis volt az, aki egy júliusi kongresszusi meghallgatáson elmondta, az NSA nem csak azoknak az amerikaiaknak az adatait vizsgálja, akik közvetlen kapcsolatot tartanak terroristagyanús személyekkel, hanem azokét is, akik "két-három ugrással" arrébb találhatók a kapcsolati hálón.
A Reuters úgy tudja, Inglis utóda Richard Ledgett lehet, a Snowden-féle kiszivárogtatások kivizsgálásával megbízott munkacsoport eddigi vezetője. Ledgettre bízták annak kiderítését, milyen titkos információkhoz juthatott hozzá Snowden, s hogyan kellene megszigorítani a belső rendszerek ellenőrzését.
Az NSA-t korábban is bírálták a törvényhozók, Snowden leleplezéseit követően azonban felerősödtek ezek a hangok. Patrick Leahy vermonti demokrata szenátor, a szenátus igazságügyi bizottságának vezetője nemrégiben kétségbe vonta, hogy a Hazafias törvény (Patriot Act) keretében végzett széleskörű adatgyűjtés valóban a terrorelhárítás egyik legfontosabb eszköze lenne.
A szenátor a külföldi hírszerzési törvény (FISA) felülvizsgálatát szorgalmazza, s átalakítaná a titkos adatgyűjtésre felhatalmazást adó törvényszéket (FISC) is. Leahy különösképpen az amerikaiak telefonadatainak tömeges gyűjtését és tárolását kifogásolja, s három másik szenátorral együtt már be is nyújtott egy, az NSA tevékenységét korlátozó törvényjavaslatot.
Keith Alexander egy meghallgatáson egyébként elismerte, a telefonadatok legfeljebb egy-két esetben szolgáltak hasznos információval.
A titkos hírszerzési bíróságnak 90 naponta újra engedélyeznie kell az amerikaiak telefonos híváslistáinak gyűjtését, a legújabb bírói állásfoglalás pénteken került nyilvánosságra.
Az előző jogi szakvélemény azzal érvelt, hogy a legfelsőbb bíróság már 1979-ben kimondta: a telefonos metaadatok nem esnek a magánélethez való jog védelme (4. alkotmánykiegészítés) alá, mivel a telefontársaságok egyébként is ismerik azokat, s ezt a telefonhasználó tudomásul veszi.
A legújabb bírói vélemény szerint az NSA tevékenységét illetően nem releváns az a 2012-es legfelsőbb bírósági ítélet, amely szerint alkotmányellenes, ha a rendőrség bírói engedély nélkül helyez el nyomkövetőt, hogy GPS-szel figyelje egy gyanúsított mozgását.
Az NSA igazgatója egy október elejei meghallgatáson elismerte, az NSA korábban tesztelte, hogy a mobiltelefonok cellainformációi alapján képes-e követni amerikai állampolgárok mozgását, de ezt a képességet az ügynökség nem használja, az ilyen jellegű feladatokat az FBI-ra hagyják.
Az Edward Snowden révén nyilvánosságra került dokumentumokból tudni ugyanakkor, hogy az NSA szorosan együttműködik a CIA-vel, például az amerikai dróntámadások célpontjainak kiválasztásában.
