Több ezer milliárdos döntés - erősen érdeklődnek a fideszes beruházói körök

Az év végéig dönteni szándékozik a kormányzat a paksi atomerőmű bővítéséről. Ezt a lépést semmi sem sürgeti, a határozathozatal előtt a széleskörű társadalmi, politikai és szakmai egyeztetéseket kellene lefolytatni. A többezer milliárd forintos beruházás csaknem egy évszázadra meghatározza az ország energiaellátási struktúráját. A sietség mögött a kormányközeli vállalkozások állami megrendelésekhez juttatásának a szándéka áll.

Óriási hibát követ el a kormányzat, ha rohamtempóban belevág a paksi atomerőmű bővítésébe. Az új reaktorok építését ugyanis nem sürgeti semmi, bőséges idő áll rendelkezésre döntés hozatalhoz, amely előtt mindenképpen társadalmi, politikai és szakmai vitát kellene lefolytatni – nyilatkozta lapunknak Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke ezt annak kapcsán mondta el, hogy Németh Lászlóné fejlesztési miniszter a napokban bejelentette: még idén elkezdődik az atomerőmű-bővítési program.

Orbán: Nálunk lesz a legolcsóbb áram az EU-ban

Orbán Viktor miniszterelnök szerint négy-öt év múlva Magyarországon lehet a legalacsonyabb a villamos energia ára az Európai Unióban. A mostani adatokból kiindulva a nol.hu számításai szerint ehhez a lakossági áram árát mintegy 34, az iparit pedig 23 százalékkal kellene "leszállítani", hogy beérjük a legolcsóbbnak számító Bulgáriát, illetve Finnországot. A megvalósítás lehetőségét az atomenergia-kapacitás bővítésében látja a kormányfő, aki eme kijelentést hivatalos indiai látogatása során Mumbaiban tette, pénteken. Emlékeztetett, hogy jelenleg a magyar villamosenergia-ellátás 40 százaléka származik atomenergiából, a kormány azonban közel van az erőműbővítésről szóló megállapodáshoz, így ez az arány a következő évtizedben 60-70 százalékra emelkedhet.
A kormányfő szavai a szakemberek szerint azért nehezen értelmezhetőek, mert a kormány még a versenytárgyalást sem írta ki az atomerőmű beruházásra. A létesítmény megépítése pedig akár egy évtizedet is igénybe vehet. Az Eurostat 2013. első félévi adatai szerint a magyarországi lakossági áramár az EU tagországai sorában a 22. helyen áll.

Az új blokkoknak vitathatatlanul lenne helye a magyar energia ellátási rendszerben. Arra azonban semmi sem kényszeríti a kormányzatot, hogy kapkodva döntsön erről az óriási léptékű beruházásról, miután az új áramtermelő egységeknek csak 2030 körül kell majd üzembe állniuk. Az pedig kifejezetten súlyos károkat okozhat a projektnek, ha kormány – nemzetbiztonsági vagy egyéb okokra hivatkozva - a nyilvánosság kizárásával hoz döntéseket az ügyben. A titkolódzás ugyanis erősíti a korrupció gyanúját az óriás beruházás körül - tette hozzá Vértes.

Az általunk megkérdezett politikai elemzők hasonlóképpen vélekednek, hangsúlyozva azt, hogy 2016-2017-ig minden gond nélkül elhalasztható lenne a döntés. Addig pedig le lehetne folytatni a szükséges társadalmi egyeztetéseket és újabb hatástanulmányokat lehetne készíteni a beruházás szükségességéről. Az építési program értéke ugyanis a felépülő rektortor típusától függően elérheti az 1200-6000 milliárd forint értéket és a döntést tekintve az új blokkok akár 80 éves üzemidejét az egész évszázadra meghatározza az ország energiaellátási modelljét.

Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója úgy látja, hogy ebben az évben az erőmű beszerzési tender nemzetközi kiírásáig juthat el az atomerőmű bővítési projekt. A versenytárgyalás lebonyolítása 12-18 hónapig is eltarthat, a tervezési-engedélyezési fázis pedig körülbelül négy évet vesz igénybe. Míg a kivitelezési munkálatok ugyancsak minimum négy évig zajlanak majd. A szakember úgy véli: egy atomerőmű építése nagyberuházás. Egy kilowatt atomerőművi teljesítmény fajlagos építési költsége hozzávetőleg 4000-5000 euró. Vagyis egy 1000 megawattos blokk létesítéséhez szükséges ráfordítás eléri a négymilliárd eurót, mai árfolyamon számolva az 1200 milliárd forintot. A szakember annak a véleményének is hangot adott, hogy bár a mostani előkészítő tevékenység teljes politikai felhatalmazással zajlik, hiszen 2009-ben a Parlament 96 százalékos szavazati aránnyal elvi hozzájárulását adta a paksi bővítéshez, de további nyílt egyeztetések nélkül nem lehetséges útjára indítani egy ekkora horderejű építkezést.

Iparági körökben úgy vélik: az Orbán-kormánynak egyáltalán nem áll szándékában semmilyen nyilvános társadalmi egyeztetést lefolytatni az építési projektről. A kabinet célja éppen ennek ellenkezője, homályban akarja tartani az építkezéssel kapcsolatos információkat, hogy csak a kormány közeli vállalkozások profitálhassanak a projektből. Ez a hozzáállás azonban nagyfokú bizalmatlanságot gerjeszt majd a beruházás iránt, mind idehaza, mind nemzetközi szinten – figyelmeztenek a szakemberek.
Egyes szakértők szerint mindent megtesz a Fidesz-kormány annak érdekében, hogy még a regnálása alatt nyélbe üsse a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó üzletet. A nagy sietség eredményeként nem kizárt, hogy a fő kivitelező kiválasztása még idén megtörténik.

A fideszes üzleti körök beruházás iránti érdeklődést jól mutatja, hogy még a tavalyi év közepén kiemelt fontosságú beruházásnak nyilvánította a kormány a paksi atomerőmű telephelyén létesítendő új blokk, illetve blokkok kialakítását. Emellett ugyancsak az elmúlt év közepén létrejött a Nukleáris Energia Kormánybizottság, amelynek az elnöke maga Orbán Viktor miniszterelnök, a testület tagja pedig a nemzeti fejlesztési miniszter és a gazdasági miniszter. Ezen felül az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t is létrehozta tavaly júliusban a kormányzat, kilencmilliárd forintos alaptőkével, segítendő a beruházás mielőbbi beindítását.

Egy blokk elbontása 380 milliárd

A paksi atomerőmű blokkjainak a lebontására 20 éve készült el az első tervezet, amelyet azóta többször is frissítettek. A legújabb változat szerint egy-egy blokk leszerelése – amelyből Pakson jelenleg négy üzemel – hozzávetőleg 380 milliárd forint kiadással jár. A 20 éves üzemidő hosszabbítás után 2032 és 2037 között esedékessé váló bontási munkálatok költségeinek a forrása a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban gyűlik, az atomerőmű befizetéseiből.

A paksi atomerőmű területén létesítendő új, harmadik generációs blokk(ok) összteljesítménye 1000-1600 megawatt lehet, 60-80 éves élettartammal, a termelés 2025-2030 körül indulhat. Az egyenlőre homály fedi, hogy az építkezést milyen forrásokból finanszírozza majd a paksi nukleáris üzemet birtokló MVM Magyar Villamos Művek Zrt., amely állami tulajdonban áll.

Az építési megbízásért - fő kivitelezőként - előreláthatólag öt nemzetközi szinten is ismert jelentkező száll majd versenybe. Számítani lehet az amerikai a Westinghouse cégre, amely az AP 1000-es típusú blokkal indulhat a pályázaton. A franciák kétféle blokktípussal pályázhatnak majd: az egyik az EPR, amelyből egynek-egynek éppen Finnországban és Franciaországban van folyamatban az építése. A franciák együtt fejlesztettek ki a Mitsubishi céggel egy Atmea nevű blokktípust is, amely kisebb teljesítményű, mint az EPR. Emellett a koreaiak részvételével is lehet számolni, ha kiírják a pályázatot, legalábbis Martonyi János külögyminiszter múlt heti koreai tárgyalásai ezt az lehetőséget erősítik. Az oroszok pedig már tettek is ajánlatot a VVER 1000-es típusú reaktorukkal.