Előfizetés

Nincs felelőse a miskolci koraszülöttek halálának

Publikálás dátuma
2013.10.21. 21:23
Képünk illusztráció. Fotó: Tóth Gergő
Több okuk is volt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház koraszülött intenzív centrumában augusztusban történt haláleseteknek, az elvégzett vizsgálat szerint az orvosi ellátás minden esetben a szakmai szabályai szerint történt - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága hétfőn az MTI-vel. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) tájékoztatása szerint Csiba Gábor, a kórház főigazgatója kedden ismét munkába állhat.

A járványügyi, epidemiológiai és szakfelügyeleti vizsgálat megállapította, hogy a koraszülés, az alacsony születési súly, alapbetegségek, illetve az ebből adódó rosszabb életkilátások és a bakteriális fertőzés okozta járvány egyaránt szerepet játszottak a halálesetek bekövetkeztében. A minisztériumi közleményben felidézték: augusztus 5. és 14. között kilenc koraszülött csecsemő halt meg a miskolci megyei kórházban, emiatt Orbán Viktor miniszterelnök rendkívüli vizsgálatot rendelt el az intézményben. A kórház saját hatáskörben azonnal megtette a szükséges megelőző járványügyi intézkedéseket, és az egészségügyért felelős államtitkárság által felkért szakértők bevonásával járványügyi, epidemiológiai és szakfelügyeleti vizsgálat indult. Ennek célja az volt, hogy feltárja az észlelt halálesetek hátterét, igazolja vagy kizárja az esetleges közös tényezők szerepét - emelték ki. Mint írták, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ szakemberei hét alkalommal végeztek ellenőrzést a kórházban, többször más szakértők, szakfőorvosok bevonásával, együtt a kórház munkatársaival és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervével. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok száma megközelítette az ötszázat. A vizsgálat megállapította, hogy augusztus 2. és 10. között járvány volt a koraszülött- és újszülött-pathológiai osztály 1. emeleti C részlegén. A járványt a Klebsiella pneumonie nevű baktérium okozta, amely a koraszülötteknél súlyos megbetegedést (tüdőgyulladást) válthat ki. Ez a kórokozó érzékenységének megfelelő antibiotikumok adta védelmet is áttörheti. Az elhunyt csecsemők esetében is ez történhetett, mindannyian antibiotikumos kezelés alatt álltak - közölték. Hangsúlyozták, hogy az azonnal megtett intézkedések következtében a járvány rövid időn belül véget ért.

A minisztérium emlékeztetett arra, hogy az elhunyt csecsemők valamennyien koraszülöttek voltak. Mint írták, a koraszülöttek a gyenge immunrendszerük miatt érzékenyebbek a fertőzésekre, emellett az 1500 grammnál kisebb születési súly is magas kockázatot jelent, jelentős hatással van az ilyen kis súllyal világra jött újszülöttek túlélési esélyeire.

A közlés szerint a halálesetek hátterében a koraszülés, az alacsony születési súly, valamint alapbetegségek, illetve az ebből adódó rosszabb életkilátások és a bakteriális fertőzések egyaránt szerepet játszottak. Annak tisztázása, hogy ezeknek a tényezőknek pontosan milyen szerepük volt az egyes haláleseteknél a kórlefolyásban és a halálozásban, az igazságügyi orvos szakértők feladata. Erre a Nemzeti Nyomozó Iroda által végzett, jelenleg is folyamatban lévő vizsgálat ad választ - hangsúlyozták.A szakfelügyeleti vizsgálat során a szakértők megállapították, hogy az orvosi ellátás és ezen belül is a fertőzések kezelése valamennyi elhunyt esetében a szakma szabályai szerint történt. A fertőzéseket időben észlelték, és a koraszülöttek megfelelő orvosi kezelésben részesültek. A szakfelügyeleti vizsgálat nem tárt fel szakmai hibát vagy a protokolloktól és a Magyarországon megszokott koraszülött intenzív centrumbéli ellátási rendtől eltérő ellátási gyakorlatot.A vizsgálat megállapította azt is, hogy a sajtóhírekkel ellentétben a kórház az ilyenkor megszokott módon és nem SMS-ben értesítette a szülőket a csecsemők haláláról - fűzték hozzá. Kitértek arra is, hogy a szakmai egyeztetés alatt álló infekciókontroll-stratégia véglegesítésekor az egészségügyért felelős államtitkárság külön hangsúlyt helyez a koraszülött intenzív centrumok, illetve általában az intenzív osztályok fertőzésmentesítésére. Ezzel párhuzamosan több, a koraszülöttek kezelését segítő intézkedés lép a közeljövőben életbe. Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 12-én, a rendkívüli vizsgálat elrendelésekor arra utasította a GYEMSZI-t, hogy a vizsgálat idejére függessze fel beosztásából a kórház főigazgatóját. A GYEMSZI hétfőn közleményben tudatta az MTI-vel, hogy az intézet főigazgatója hétfőn megszüntette Csiba Gábor munkavégzés alóli mentesítését, a kórház főigazgatója kedden újra munkába állhat.

Lesz "szegényparcella"

Publikálás dátuma
2013.10.21. 21:11
Képünk illusztráció. Fotó: Tóth Gergő
A kormányrendelet rögzíti egyebek mellett, hogy a köztemető fenntartója minden köztemetőben - Budapesten a fővárosi önkormányzat által kijelölt temetőben - köteles külön parcellát kijelölni a koporsós, illetve urnás szociális temetési helyeknek.

A szociális parcellában a sírhely első megváltása ingyenes az eltemettetőnek. A jogszabály szerint szociális temetéshez az állam által biztosított koporsót, urnát, sírjelet használhatja fel az eltemettető. A szabályozás szerint szociális temetést a megkeresést követő öt napon belül lehet kérni az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzatnál, az eltemettetőnek pedig vállalnia kell, hogy ő vagy egy általa felkért ember személyesen közreműködik a temetés során. Az önkormányzat gondoskodik a többi között a temetési helyről, a holttest szállításáról, esetleges hamvasztásáról. A dokumentum meghatározza az elhunyt hűtésének hatósági árát, továbbá megszabja a hamvasztási díj legmagasabb összegét. A jogszabály több változtatást is tartalmaz a temetőkre és a temetkezésre vonatkozó rendelettel összefüggésben. Egyebek mellett pontosítja a sírboltokra, urnafülkékre vonatkozó szabályokat, továbbá felhatalmazza a temetők üzemeltetőit, hogy a temetőszabályzatnak nem megfelelő sírjeleket megszüntesse. Emellett egyszerűsíti a lezárt temetők, parcellák újbóli használatba vételét is. A módosítás szerint a sírhelyet a korábbi 20, illetve 25 év helyett 10 évre is újra lehet váltani. Az Országgyűlés szeptember elején fogadta el a temetkezésről szóló törvény módosítását, amely bevezette a szociális temetést.

Gyulai Törvényszék: nem indulhat az ellenzéki jelölt a békéscsabai időközi választáson

Helybenhagyta a Gyulai Törvényszék hétfőn a Békés Megyei Területi Választási Bizottság döntését, amellyel elutasította az öt ellenzéki párt által közösen jelölt Kovács Katalin nyilvántartásba vételét a november 10-i békéscsabai időközi önkormányzati választásra - tájékoztatta a Gyulai Törvényszék sajtószóvivője, Bagdi Árpád hétfőn az MTI-t.

Az MSZP békéscsabai szervezete szombaton nyújtott be fellebbezést a Gyulai Törvényszékhez, miután a Békés Megyei Területi Választási Bizottság is jóváhagyta a helyi választási bizottság döntését. A törvényszék jogerős döntésében emlékeztetett rá: Kovács Katalin a helyi választási bizottságtól azt kérte, hogy őt 5 szervezet közös jelöltjeként vegyék nyilvántartásba. A kérelmet a bizottság elutasította, mert a jelölőszervezetek közül a Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) jelölőszervezetként történő nyilvántartásba vételére irányuló iránti kérelmét elutasították. A Békés Megyei Területi Választási Bizottság az MSZP fellebbezését elutasította, és helybenhagyta a Békéscsabai Helyi Választási Bizottság határozatát. Az MSZP bírósági felülvizsgálati kérelmében azt kérte, hogy Kovács Katalint a megmaradt 4 jelölőszervezet közös jelöltjeként vegyék nyilvántartásba. Ehhez csatolták a PM azon nyilatkozatát, amely szerint ezen a választáson nem kíván jelöltet állítani. Az MSZP kérelmében arra is hivatkozott, hogy - jogvesztő határidő hiányában - a PM a fellebbezéséhez is jogszerűen csatolta a bíróság által kiállított kivonatot október 14-én. A törvényszék a felülvizsgálati kérelmet részben új kérelemnek tekintette, mert 5 helyett 4 szervezet közös jelöltjeként kérték Kovács Katalin nyilvántartásba vételét. A törvényszék álláspontja szerint azonban bírósági felülvizsgálati eljárás során részben sem lehet a kérelmet megváltoztatni, mivel az eljárás célja annak vizsgálata volt, hogy törvénysértő volt-e a területi választási bizottság határozata és eljárása. A törvényszék szerint új tényekre vagy bizonyítékokra ugyan lehet hivatkozni a felülvizsgálati eljárásban, de ezek nem támasztották alá, hogy a területi választási bizottság határozata jogszabálysértő lett volna. A törvényszék rámutatott arra is, hogy a jogvesztő határidő kérdésében is helyesen foglalt állást a területi választási bizottság, mert jelölőszervezetként történő nyilvántartásba vétel feltételeit legkésőbb a jelöltállítással egy időben, a választás előtt 30 nappal lehet igazolni. Több szervezet közös jelöltje esetén, ha egy jelölőszervezetet nem vesznek nyilvántartásba, a többi szervezet sem állíthat közös jelöltet, mivel a közös jelölőszervezeteket együttesen kell kezelni, őket egynek kell tekinteni. A törvényszék döntésében helybenhagyta a Békés Megyei Területi Választási Bizottság határozatát, amelyben a Békéscsabai Helyi Választási Bizottság a PM jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét elutasította. Az MSZP bírósági felülvizsgálati kérelmében a területi választási bizottság korábbi határozatának megváltoztatását, valamint az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Magyar Liberális Párt és az Együtt - a Korszakváltók Pártja mint közös, azaz egy jelölőszervezetként történő nyilvántartásba vételét kérte. Az MSZP kérelmét a PM jelölőszervezetként való visszalépésével indokolta. A helyi és területi választási bizottság a PM jelölőszervezetként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet bírálta el, ám a felülvizsgálati kérelem 4 párt 1 jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére irányult. A Gyulai Törvényszék a kérelmet alaptalannak találta, mert álláspontja szerint felülvizsgálati eljárásban a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálhatja meg, új kérelem előterjesztésének nincs helye. A törvényszék egyetértett a Békés Megyei Területi Választási Bizottság azon álláspontjával, amely szerint a fellebbezéshez mellékelt kivonat csatolása elkésett. Korábban Karácsony Gergely, a PM politikusa, független országgyűlési képviselő azt mondta: pártja elismeri, hogy hibázott a nyilvántartásba vételnél. Ezt állítása szerint az okozta, hogy egy dokumentum régebbi keltezésű volt, mint ahogy azt a törvény előírja. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hasonló adminisztratív problémák már máskor és másutt is felmerültek a szabad választások történetében, de azokat "mindig kezelni lehetett".Békéscsabán november 10-én az ötös számú egyéni választókerültben tartanak időközi önkormányzati képviselő-választást Köles István (Fidesz-KDNP) képviselő halála miatt.