Együtt ünnepel a rendszer ellenzéke

Közös demonstrációt tart a demokratikus ellenzék; a nemzeti ünnepen a szervezők délután két órára a Műegyetem rakpartra várják azokat, akiknek ”nem tetszik a rendszer”. A szabadság összeköt 1956-2013 - ez a rendezvény címe, amellyel a résztvevők azt akarják kifejezni, hogy október 23-án arról fognak beszélni, ami összeköti őket és nem azt hangsúlyozzák majd, ami elválaszt.

Idén együtt ünnepel október 23-án a demokratikus ellenzék. A pártok délután két órára a Műegyetem rakpartra várják azokat, akiknek "nem tetszik a rendszer", ezért le akarják váltani az Orbán-kormányt. A rendezvény Facebook-oldalán a szervezők azt írták: "Sokfélék vagyunk és sokféleképpen gondolkodunk a politikáról, de abban egyetértünk, hogy Orbán Viktornak mennie kell és vinnie kell magával a rendszerét is". A szabadság összeköt 1956-2013 - ez lesz a közös demonstráció címe, amivel a felszólalók azt a szándékot fejezik ki, hogy nem a különbözőségeiket hangsúlyozzák majd, hanem arról beszélnek, ami az ellenzéket összeköti. Az esemény előtt közös felvonulást is tartanak; a Magyar Szolidaritás Mozgalom arra szólította fel szimpatizánsait, hogy sípokkal, dobokkal és zászlókkal vonuljanak együtt az ellenzék közös demonstrációjára. A találkozó délben lesz a Széchenyi (volt Roosevelt) téren, onnan vonulnak át a Műegyetem rakpartra.

Ez lesz az első alkalom, amikor a színpadon egymást követve beszél az MSZP elnöke, az Együtt-PM szövetség vezetője, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, de mellettük felszólal a Szabad Emberek Magyarországért Liberális Párt-, a Liberálisok-, a Szabadelvű Polgári Egyesület-, illetve a Modern Magyarország Mozgalom elnöke, valamint a Párbeszéd Magyarországért társelnöke is. A korábbi Millás demonstrációkkal ellentétben a szervezők ezúttal kérik és várják, hogy mindenki vigyen magával pártzászlót, logót. Juhász Péter, a Milla elnöke, az Együtt-PM társelnöke szerint ugyanis a pártoknak most már meg kell mutatni, milyen utat kínálnak a civileknek. Közelednek a választások, ezért ideje, hogy az ország lássa a demokratikus ellenzék erejét - tette hozzá.

A közös színpadon a politikusok öt-öt percben szólnak majd a résztvevőkhöz. A megmozdulás első szónoka Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője lesz, negyedikként Gyurcsány Ferencet, a DK elnökét hallhatják az érdeklődők, a demonstráció pedig Mesterházy Attila MSZP elnök-frakcióvezető beszédével zárul. A demonstrációról eddig a Klubrádión kívül nem adtak hírt a különböző adók, bár az ellenzék hivatalosan kérte, hogy társadalmi célú reklámként népszerűsítsék a rendezvényt. A médiumok azonban arra hivatkozva nem sugározták a felhívást, hogy ez politikai rendezvény, amelyről kampányidőn kívül társadalmi célú reklámot nem kell leadniuk. Ezért ugyanis a hirdetési ár töredékét kellene csak fizetni. Juhász Péter még a múlt héten beszélt arról, hogy hamis a csatornák érvelése, hiszen az M1 és a Kossuth Rádió napok óta társadalmi célú reklámként népszerűsíti Orbán Viktor ünnepi beszédét, amelyet a Hősök terén mond majd el, valamint a békemenetet, amely ezúttal is a miniszterelnököt szeretné "megvédeni". Juhász akkor úgy fogalmazott: az Együtt-PM elvárja, hogy megszűnjön a kettős mérce a médiában és a békemenethez hasonlóan, a demokratikus ellenzék rendezvényét is népszerűsíthetnék. Hozzátette: a békemenet nevű "álcivil szervezet, amelynek legnagyobb támogatója a Fidesz", részben pártpénzből, részben pedig közpénzből tud nagyon sok társadalmi célú reklámot elhelyezni a médiában az október 23-i rendezvényükről, "amely egyébként nyilvánvalóan a Fideszhez köthető". A politikus szerint a közös ellenzéki ünnep "legalább annyira fontos és legalább akkora jogalappal bíró rendezvény, mint a békemenet". Juhász tegnap lapunknak elmondta: reméli, hogy a nemzeti ünnepen nagyon sokan ott lesznek a Műegyetem rakparton.

A demokratikus ellenzéki pártok képviselői egyébként tegnap közösen koszorúzták meg az 1958-ban mártírhalált halt magyar miniszterelnök emléktábláját a csepeli Nagy Imre Általános Művelődési Központ falán. A rendezvényt szervező Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének elnöke lapunknak úgy fogalmazott, az esemény hangsúlyát az összefogásra helyezték, ami alapvetően nem taktikai, hanem identitás-alapú összefogást jelent. Donáth Ferenc hozzátette: a demokratikus erők szövetségéből született az 1956. október 23.-i forradalom is. A Nagy Imre Társaság budapesti szervezete október 23.-án is aktív lesz: délelőtt 11 órára várják az ünneplőket a Vértanúk terére, ahonnan a résztvevők a Műegyetem elé vonulnak majd, a demokratikus ellenzéki pártok közös ünneplésének színhelyére.

A hivatalos állami ünnepség-sorozat egyébként holnap reggel 9-kor, a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődik a Hősök terén. Délután 15 órától a Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál néma főhajtással emlékeznek az áldozatokra. A központi megemlékezés 16 órakor kezdődik a Hősök terén, ahol Orbán Viktor beszél. Addigra a Civil Összefogás Fórum által szervezett, Orbánt éltető, élő nemzeti konzultációként beharangozott békemenet is odaér majd. A menet a Bem József térről a Margit híd és a Nyugati pályaudvar érintésével vonul a Hősök terére.

Aláírják az együttműködést

Ma az A38 hajón írja alá választási együttműködési megállapodását az MSZP és az Együtt-PM szövetség. Noha korábban arról is szó volt, hogy az október 23-i közös rendezvényen írják alá a dokumentumot, végül Mesterházy Attila, a szocialisták elnök-frakcióvezetője, valamint Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője úgy döntött: egy nappal korábban szentesítik a szövetséget, mert ezzel is szeretnék egyértelművé tenni: a közös ünneplés nem a két ellenzéki erő közötti megállapodás szélesítéséről, újranyitásáról szól, hanem a közös emlékezésről.
A két szervezet szerint október 23-a ünnepnap, ráadásul a polgárok bizalmát elveszítő hatalommal szembeni ellenállás napja. "A nemzeti ünnepen nem arra kell összpontosítanunk, ami elválaszt, hanem arra, ami a demokratikus ellenzéket összeköti: elsősorban magyarok, demokraták és kormányváltást akaró polgárok vagyunk és csak másodsorban pártok" - fogalmazott az MSZP és az Együtt.

Kegyvesztett koszorúzók

Mint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, Áder János köztársasági elnök vasárnap Párizsban koszorút helyezett el Nagy Imre és az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak jelképes síremlékművénél a Pere Lachaise temetőben. A francia fővárosból származó információnk szerint 23 éve először fordult elő, hogy a hivatalos aktusra sem az emlékművet létrehozó franciaországi Emberi Jogok Magyar Ligáját, sem az emlékmű-avatási ünnepségen részt vevő egykori Magyar Szabadságharcos Szövetség vezetőit nem hívták meg.

Ádert szűk kör várja

Köztársasági elnökként másodszor utazik az Egyesült Államokba Áder János; tavaly szeptemberben felszólalt az ENSZ-közgyűlés általános vitájában, ma kezdődő útján az USA mellett Kanadába is ellátogat. Az egyhetes vizit során helyi magyar közösségeket keres fel Torontóban, Bostonban, Los Angelesben, San Franciscóban és Vancouverben. Beszédet mond az 1956-os forradalom mártírjaira emlékező ünnepségeken, illetve állampolgári eskütételeken vesz részt.
A hivatalos közlemény szerint Áder "a külhoni magyarság meghívására" látogat a két országba, ami azt mutatja, hogy az amerikai-magyar viszonyban a helyzet változatlan. A második Orbán-kormány hivatalba lépése óta sem a köztársasági elnök, sem a kormányfő nem kapott meghívást a Fehér Házba. Az Amerikai Népszava cikkében látható meghívóból kiderül, hogy Áder a San Franciscó-i 56-os ünnepségen a Los Angeles-i magyar konzul, Kálmán László és Szapáry György washingtoni nagykövet társaságában beszél. A Los Angeles-i konzul nemrégiben Las Vegasban szervezett Wass Albert-megemlékezést - emlékeztet az Amerikai Népszava. Áder János Bostonban, az interneten fellelhető meghívó szerint, Gabor Garai tiszteletbeli konzul, illetve Ágnes Virga, a Massachusettsi Magyar Társaság elnöke vacsoravendége lesz.
A Kanadai Magyar Hírlapban Bánfi Miklós pénzügyi szakember azt írta, Torontóba az Orbán-hű magyarok 56-os rendezvényére érkezik az államfő. "Ez az óriási felhajtás csak álcázása lesz annak, hogy Áder 75 kanadai magyar családnak átadja ünnepélyesen a soron kívüli állampolgárságot. Vérlázítónak tartom ezt a fizetett szavazatszerzési eljárást a külhoniakkal" - írja a szerző, aki nem megy el az ünnepségre.