Brüsszelt segítené Merkel

Publikálás dátuma
2013.10.22. 07:33
Merkel terveit egyelőre nem támogatja az esetleges koalíciós partner SPD FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Szerdán eldördülhet a startpisztoly, megkezdheti a nagykoalícióról való egyeztetést a két nagy német párt, a CDU/CSU és az SPD. A tárgyalások végkimenetele az Európai Unió jövője szempontjából sem mellékes. A legnagyobb kérdés az, sikerül-e Angela Merkelnek keresztülvinnie azt a tervét, amely szerint nagyobb hatalmat kíván adni Brüsszel kezébe, elsősorban a költségvetést érintő ügyek kapcsán.

Az SPD már közvetlenül a szeptember 22-én megrendezett német parlamenti választás után változtatásokat követelt Berlin Uniót érintő politikájában. Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke akkor azt követelte a kancellártól, figyeljen oda a szegényekre, s vessen véget a "radikális megszorítások politikájának". Merkel erre azt válaszolta, nincs szükség a német Európa-politika megváltoztatására. Az eddigi három nagykoalíciós egyeztetésen háttérbe szorultak az Európa-politikát érintő kérdések, inkább szociális témákról, a minimálbérről, a nyugdíjak emelésének lehetőségeiről esett szó. Ez persze még nem jelenti azt, hogy Európa jövőjét ne érintenék a szerdán kezdődő koalíciós tárgyalásokon.

Hogyan alakulhat Németország Európa-politikája, ha megalakulhat az új, kereszténydemokraták és szociáldemokraták alkotta kormány? Közvetlenül a választás előtt Angela Merkel egyik tanácsadója azt közölte a Handelsblattnak, Brüsszel és a közös intézmények helyett a tagállamok közötti együttműködést kell erősíteni. A forrás szerint a berlini vezetés csalódott az Európai Bizottságban, mert úgy látja: a testület alig használja az euróövezeti válság kitörése óta szerzett új jogosítványait a válságba jutott tagállamok ösztönzésére, a reformok előmozdítására, és ezért nem kívánja tovább erősíteni Brüsszelt.
Hogy ez inkább csak a kampánynak szólt-e, vagy a forrás nem volt elég hiteles, nem tudhatjuk, de a Spiegel értesülései szerint Merkel ennek éppen az ellenkezőjét akarja, s nagyobb hatalmat kíván Brüsszel kezébe adni. Kevesebbet foglalkozna belpolitikával, inkább az Unióra koncentrálna talán amiatt, mert minden bizonnyal utolsó négy éves kancellári megbízatására készül, s a régi mederbe akarja terelni az EU ügyeit.

Merkel legfőbb célja az, hogy Brüsszelnek jelentős beleszólást biztosítson a 28 tagország költségvetésének alakításánál. Szerinte ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy az EU a jövőben elkerülje a súlyos gazdasági válságokat és stabillá váljék a közös európai valuta.

Az elképzelések megvalósításának azonban lehet egy súlyos akadálya: módosítani kellene az uniós alapszerződést. Merkelnek azonban erre is van ötlete - írja a Spiegel. Azok az országok ugyanis, amelyek hajlandóak lennének csatlakozni elképzeléseihez, az unió rendkívüli költségvetéséből kapnának némi hozzájárulást.

A hamburgi lap úgy tudja, hogy a kancellár már megpróbálta felmérni, felvetése milyen fogadtatásra talál a többi uniós tagországnál. Az eredmény azonban nem túl biztató, inkább visszafogottságot tapasztalhatott. Nem csoda, hiszen mostanság éppen az euroszkepticizmus nő az egyes tagországokban, s a jövő májusban esedékes európai parlamenti választást követően alighanem minden korábbinál nagyobb frakciót alakíthatnak az unióellenes pártok. Ebben a helyzetben a hatalmon lévő kormányok sem szívesen vinnének keresztül az adott állam parlamentjén egy a társadalomban oly népszerűtlen döntést.
Merkel terveit az SPD-nél is komoly fenntartásokkal fogadták. "Az SPD nem fogadna el egy újfajta szabályozást, már csak azért sem, mert a kancellár mindeközben David Cameron brit kormányfővel egyezkedik arról, minél több hatáskört adjanak vissza a tagországoknak" - érvelt Axel Schäfer, az SPD frakcióvezető-helyettese. Hozzátette, hogy a szociáldemokraták nem járulnának hozzá az uniós szerződések módosításához.

A lap szerint már Martin Schulz EP-elnök is figyelmeztette Angela Merkelt arra, hogy az uniós szerződések módosításáról ne is álmodozzék. Schulz úgy véli, ha el is indítanák a ratifikáció folyamatát, úgy rengeteg időt veszítene az EU. Külön nehézséget jelent, hogy több országban népszavazást tarthatnának. A mostani európai közhangulatból ítélve reménytelen, hogy a lakosság többsége támogatná a szerződések megváltoztatását.

Szerző

New Jerseyben is legális az azonos neműek házasságkötése

Chris Christie, New Jersey kormányzója hivatalosan visszavonta a helyi legfelsőbb bíróságról az azonos neműek egybekelését megfellebbező keresetét, miután hétfőre virradóra ebben az államban is legálissá vált az azonos neműek házasságkötése.

Hétfőre virradóra New Jersey lett a 14. amerikai állam, amelyben engedélyezték a homoszexuális párok frigyre lépését. A New Jersey-i legfelsőbb bíróság pénteken egyhangú határozattal utasította el Christie kormányzatának kérését, hogy halasztassa el egy alsóbb szintű olyan bírósági ítéletnek a végrehajtását, amely engedélyezte a melegházasságok gyakorlatát.
A Legfelsőbb Bíróság beleegyezett, hogy januárban napirendjére tűzze a melegházasságok ügyének a tárgyalását, ám azzal az indoklással utasította el az alsóbb szintű verdikt érvényesítésének a megakadályozását, hogy kevés esélye van a kormányzati álláspont felülkerekedésének.

Christie, aki a várakozások szerint 2016-ban egyike lesz a Republikánus Párt elnökjelölt-aspiránsainak, kijelentette, hogy New Jersey állam aláveti magát a legfelsőbb bíróság ítéletének. Ugyanakkor megerősítette korábbi álláspontját, miszerint az ügyben nem egy törvényszéknek, hanem népszavazásnak kell kimondania az utolsó szót.

Az államban hétfő hajnal óta a homoszexuális párok nagy számban járultak az anyakönyvvezető elé. Steve Fulop, Jersey City polgármestere - aki életrajza szerint első generációs romániai bevándorló - kevéssel éjfél után nyolc párt esketett össze.
Hétfőn egyébként Tennessee államban leszbikusok egy szervezete négy homoszexuális pár nevében keresetet nyújtott be, amelyben megkérdőjelezte az azonos neműek frigyre lépést tiltó helyi jogszabály, valamint a tennesseei alaptörvény azon rendelkezésének alkotmányosságát, amely csakis a heteroszexuális házasságokat ismeri el törvényesnek. A felperesek szerint a kifogásolt törvények egyebek között megsértik az tisztességes jogi eljáráshoz, valamint az egyenlő elbánáshoz való jogot.
A felperesek az amerikai Legfelső Bíróságnak júniusi, az Egyesült Államok kontra Windsor perben meghozott ítéletére kívánnak támaszkodni, amely részben érvénytelenítette a szövetségi házasságvédelmi törvényt. Ez megtiltotta, hogy a szövetségi kormányzat érvényesként fogadja el az egyes államok szintjén már érvényesként elfogadott homoszexuális házasságokat.

Szerző

Fajgyűlöletből gyilkolt egy ukrán férfi

 Bűnösnek vallotta magát fajgyűlölet vezérelte gyilkosságban és terrorcselekmények elkövetésében hétfőn egy ukrán, aki a nyáron megölt egy idős muszlim hívőt Birminghamben.

Pavlo Lapsin, aki egy szoftverfejlesztő cégnél dolgozott meghatározott idejű kiküldetésben Birminghamben, április 29-én, alig néhány nappal nagy-britanniai érkezése után három késszúrással az utcán megölte a 82 esztendős Mohammed Saleemet. Az idős ember, akinek 22 unokája van, a helyi mecsetből tért haza, amikor a támadás érte.
Lapsin a londoni központi büntetőbíróságon zajló perének hétfői tárgyalásán elmondta: áldozatát nem ismerte, a gyilkossággal "a faji konfliktus szítása" volt a célja.

A 22 éves, dnyipropetrovszki illetőségű ukrán ezután három közép-angliai város, Walsall, Tipton és Wolverhampton mecseteinél pokolgépeket helyezett el, amelyek felrobbantak, de senki nem sérült meg.
Lapsint nem sokkal később biztonsági kamerák felvételei alapján azonosították és őrizetbe vették. A vizsgálatot végző rendőrtisztek a londoni bíróságon elmondták, hogy az ukrán "készségesen" vállalta a terhére rótt bűncselekményeket, és a kihallgatásokon azt jelölte meg tettének okaként, hogy "ezek nem fehérek, én pedig fehér vagyok".

Lapsin egyetlen motivációja a vizsgálatot vezető detektív szerint az volt, hogy "a fehér ember jobb mindenki másnál".
A rendőrök Lapsin lakhelyén félig kész pokolgépeket és robbanószerkezetek készítéséhez használatos vegyszereket találtak, ami a nyomozók szerint egyértelműen arra vall, hogy az ukrán kiterjedt terrorhadjáratot tervezett.
Lapsin ügyében pénteken hoz ítéletet a londoni büntetőbíróság.

Szerző