Az SPD már közvetlenül a szeptember 22-én megrendezett német parlamenti választás után változtatásokat követelt Berlin Uniót érintő politikájában. Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke akkor azt követelte a kancellártól, figyeljen oda a szegényekre, s vessen véget a "radikális megszorítások politikájának". Merkel erre azt válaszolta, nincs szükség a német Európa-politika megváltoztatására. Az eddigi három nagykoalíciós egyeztetésen háttérbe szorultak az Európa-politikát érintő kérdések, inkább szociális témákról, a minimálbérről, a nyugdíjak emelésének lehetőségeiről esett szó. Ez persze még nem jelenti azt, hogy Európa jövőjét ne érintenék a szerdán kezdődő koalíciós tárgyalásokon.
Hogyan alakulhat Németország Európa-politikája, ha megalakulhat az új, kereszténydemokraták és szociáldemokraták alkotta kormány? Közvetlenül a választás előtt Angela Merkel egyik tanácsadója azt közölte a Handelsblattnak, Brüsszel és a közös intézmények helyett a tagállamok közötti együttműködést kell erősíteni. A forrás szerint a berlini vezetés csalódott az Európai Bizottságban, mert úgy látja: a testület alig használja az euróövezeti válság kitörése óta szerzett új jogosítványait a válságba jutott tagállamok ösztönzésére, a reformok előmozdítására, és ezért nem kívánja tovább erősíteni Brüsszelt.
Hogy ez inkább csak a kampánynak szólt-e, vagy a forrás nem volt elég hiteles, nem tudhatjuk, de a Spiegel értesülései szerint Merkel ennek éppen az ellenkezőjét akarja, s nagyobb hatalmat kíván Brüsszel kezébe adni. Kevesebbet foglalkozna belpolitikával, inkább az Unióra koncentrálna talán amiatt, mert minden bizonnyal utolsó négy éves kancellári megbízatására készül, s a régi mederbe akarja terelni az EU ügyeit.
Merkel legfőbb célja az, hogy Brüsszelnek jelentős beleszólást biztosítson a 28 tagország költségvetésének alakításánál. Szerinte ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy az EU a jövőben elkerülje a súlyos gazdasági válságokat és stabillá váljék a közös európai valuta.
Az elképzelések megvalósításának azonban lehet egy súlyos akadálya: módosítani kellene az uniós alapszerződést. Merkelnek azonban erre is van ötlete - írja a Spiegel. Azok az országok ugyanis, amelyek hajlandóak lennének csatlakozni elképzeléseihez, az unió rendkívüli költségvetéséből kapnának némi hozzájárulást.
A hamburgi lap úgy tudja, hogy a kancellár már megpróbálta felmérni, felvetése milyen fogadtatásra talál a többi uniós tagországnál. Az eredmény azonban nem túl biztató, inkább visszafogottságot tapasztalhatott. Nem csoda, hiszen mostanság éppen az euroszkepticizmus nő az egyes tagországokban, s a jövő májusban esedékes európai parlamenti választást követően alighanem minden korábbinál nagyobb frakciót alakíthatnak az unióellenes pártok. Ebben a helyzetben a hatalmon lévő kormányok sem szívesen vinnének keresztül az adott állam parlamentjén egy a társadalomban oly népszerűtlen döntést.
Merkel terveit az SPD-nél is komoly fenntartásokkal fogadták. "Az SPD nem fogadna el egy újfajta szabályozást, már csak azért sem, mert a kancellár mindeközben David Cameron brit kormányfővel egyezkedik arról, minél több hatáskört adjanak vissza a tagországoknak" - érvelt Axel Schäfer, az SPD frakcióvezető-helyettese. Hozzátette, hogy a szociáldemokraták nem járulnának hozzá az uniós szerződések módosításához.
A lap szerint már Martin Schulz EP-elnök is figyelmeztette Angela Merkelt arra, hogy az uniós szerződések módosításáról ne is álmodozzék. Schulz úgy véli, ha el is indítanák a ratifikáció folyamatát, úgy rengeteg időt veszítene az EU. Külön nehézséget jelent, hogy több országban népszavazást tarthatnának. A mostani európai közhangulatból ítélve reménytelen, hogy a lakosság többsége támogatná a szerződések megváltoztatását.
