Megdöbbent a pápa a püspök túlköltekezésén?

Tegnap fogadta Ferenc pápa a német sajtóban csak luxuspüspöknek nevezett Franz-Peter Tebartz-van Elstet, Limburg egyházmegyéjének vezetőjét. A főpap az eredetileg tervezett 3 millió euró helyett legalább 30 millió euróért építtetett rezidenciát magának, szembemenve ezzel Ferenc pápa azon törekvéseivel, mely szerint az egyházi személyiségeknek szerény életmódot kell folytatniuk. 

A Vatikán is megerősítette a találkozó tényét, részleteket azonban nem hozott nyilvánosságra. Közvetlenül megbeszélésük előtt Ferenc pápa Joachim Meisner kölni bíborost fogadta. Ő azon kevés főpapok egyike, aki még kitart Tebartz-van Elst mellett. Franz-Josef Bode osnabrücki püspök annak a véleményének adott hangot, hogy mindezek után "nagyon nehéz lenne visszatérni a limburgi egyházmegyébe", s nem is látja azt, Tebartz-van Elst hogyan tudná ellátni tovább püspöki szolgálatát. Úgy vélte, az egész ügy már eljutott odáig, hogy "valaminek történnie kell".

A Német Katolikus Püspöki Konferencia sem tett közzé részleteket a limbugi egyházmegyei vezetőnek adott audienciáról. A testület elnökét, Robert Zollitschot múlt csütörtökön fogadta a pápa. Az ő megbeszéléseikről sem szivárogtak ki részletek. Német lapértesülések szerint azonban az egyházfő megdöbbent azon, hogy a rezidencia építésének költségei a 40 millió eurót is elérhetik. Zollitsch előzőleg el is határolódott a limburgi püspöktől. A pápával folytatott megbeszélései után annyit közölt, olyan megoldás születhet, amely "mindenki számára kedvező". Ez előrevetítheti azt, hogy Tebartz-van Elstet másik egyházmegyébe, esetleg a Vatikánba helyezik át.

Ferenc pápa valószínűleg több hét múltán teszi közzé döntését. Először megvárja, míg elkészül a túlköltekezést kivizsgálni hivatott testület jelentése. A bizottság a legnagyobb titoktartás közepette végzi munkáját. Német lapok szerint csak annyit tudni, hogy "heteken" készül el a dokumentum.

Tebartz-van Elst egyelőre semmiféle jelét sem mutatja annak, hogy önkéntesen hajlandó lenne távozni. Hírek szerint abban reménykedik, hogy a vizsgálóbizottság felmenti őt. Annyi biztos, hogy nemcsak őt terheli felelősség: a püspökség pénzügyeit ellenőrző hatóság ugyanis szabadkezet adott számára a költekezésben.

Szerző

Francia felzúdulás a lehallgatások miatt

Lehűlhet a francia-amerikai viszony azt követően, hogy a Le Monde nyilvánosságra hozta: az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tömegesen lehallgatta francia állampolgárok telefonhívásait. A leleplezés nyomán tegnap berendelték a francia külügyminisztériumba Charles Rivkint, a párizsi amerikai nagykövetet.

A francia lap az Oroszországban menedékjogot kapott amerikai kiszivárogtató, Edward Snowden dokumentumai alapján tette közzé: az NSA szerverei 70,3 millió franciaországi hívást rögzítettek csupán múlt év december 10-től idén január 8-ig. Az amerikai hírszerzés nem csak terroristagyanús személyek adatforgalmát figyeli, hanem üzletemberek, politikusok, hírességek telefonhívásait is monitorozza - írta a Le Monde.

Laurent Fabius, a francia diplomácia vezetője, aki az uniós külügyminiszterek tanácskozásán vett részt tegnap Luxembourgban, a CNN szerint azt nyilatkozta: "Gyorsan cselekednünk kell, hogy ez a gyakorlat ne ismétlődhessen meg". Fabius ma Párizsban tárgyal John Kerryvel, az amerikai külügyminiszter más ügyben érkezett tegnap a francia fővárosba.

Előzőleg a német Der Spiegel hetilap számolt be - ugyancsak Snowden leleplezései alapján - arról, hogy az NSA a mexikói kormány tagjait is folyamatosan lehallgatta, telefonos és internetes kommunikációjukat is figyelte. Feltörték a volt mexikói elnök, Felipe Calderón e-mailjét is. A mexikói külügyminisztérium is az ügy kivizsgálását kezdeményezte, hangsúlyozva: "szomszédok és partnerek között e gyakorlat elfogadhatatlan, törvénytelen, a mexikói és a nemzetközi törvényekbe ütközik".

Szerző

Brüsszelt segítené Merkel

Publikálás dátuma
2013.10.22. 07:33
Merkel terveit egyelőre nem támogatja az esetleges koalíciós partner SPD FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Szerdán eldördülhet a startpisztoly, megkezdheti a nagykoalícióról való egyeztetést a két nagy német párt, a CDU/CSU és az SPD. A tárgyalások végkimenetele az Európai Unió jövője szempontjából sem mellékes. A legnagyobb kérdés az, sikerül-e Angela Merkelnek keresztülvinnie azt a tervét, amely szerint nagyobb hatalmat kíván adni Brüsszel kezébe, elsősorban a költségvetést érintő ügyek kapcsán.

Az SPD már közvetlenül a szeptember 22-én megrendezett német parlamenti választás után változtatásokat követelt Berlin Uniót érintő politikájában. Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke akkor azt követelte a kancellártól, figyeljen oda a szegényekre, s vessen véget a "radikális megszorítások politikájának". Merkel erre azt válaszolta, nincs szükség a német Európa-politika megváltoztatására. Az eddigi három nagykoalíciós egyeztetésen háttérbe szorultak az Európa-politikát érintő kérdések, inkább szociális témákról, a minimálbérről, a nyugdíjak emelésének lehetőségeiről esett szó. Ez persze még nem jelenti azt, hogy Európa jövőjét ne érintenék a szerdán kezdődő koalíciós tárgyalásokon.

Hogyan alakulhat Németország Európa-politikája, ha megalakulhat az új, kereszténydemokraták és szociáldemokraták alkotta kormány? Közvetlenül a választás előtt Angela Merkel egyik tanácsadója azt közölte a Handelsblattnak, Brüsszel és a közös intézmények helyett a tagállamok közötti együttműködést kell erősíteni. A forrás szerint a berlini vezetés csalódott az Európai Bizottságban, mert úgy látja: a testület alig használja az euróövezeti válság kitörése óta szerzett új jogosítványait a válságba jutott tagállamok ösztönzésére, a reformok előmozdítására, és ezért nem kívánja tovább erősíteni Brüsszelt.
Hogy ez inkább csak a kampánynak szólt-e, vagy a forrás nem volt elég hiteles, nem tudhatjuk, de a Spiegel értesülései szerint Merkel ennek éppen az ellenkezőjét akarja, s nagyobb hatalmat kíván Brüsszel kezébe adni. Kevesebbet foglalkozna belpolitikával, inkább az Unióra koncentrálna talán amiatt, mert minden bizonnyal utolsó négy éves kancellári megbízatására készül, s a régi mederbe akarja terelni az EU ügyeit.

Merkel legfőbb célja az, hogy Brüsszelnek jelentős beleszólást biztosítson a 28 tagország költségvetésének alakításánál. Szerinte ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy az EU a jövőben elkerülje a súlyos gazdasági válságokat és stabillá váljék a közös európai valuta.

Az elképzelések megvalósításának azonban lehet egy súlyos akadálya: módosítani kellene az uniós alapszerződést. Merkelnek azonban erre is van ötlete - írja a Spiegel. Azok az országok ugyanis, amelyek hajlandóak lennének csatlakozni elképzeléseihez, az unió rendkívüli költségvetéséből kapnának némi hozzájárulást.

A hamburgi lap úgy tudja, hogy a kancellár már megpróbálta felmérni, felvetése milyen fogadtatásra talál a többi uniós tagországnál. Az eredmény azonban nem túl biztató, inkább visszafogottságot tapasztalhatott. Nem csoda, hiszen mostanság éppen az euroszkepticizmus nő az egyes tagországokban, s a jövő májusban esedékes európai parlamenti választást követően alighanem minden korábbinál nagyobb frakciót alakíthatnak az unióellenes pártok. Ebben a helyzetben a hatalmon lévő kormányok sem szívesen vinnének keresztül az adott állam parlamentjén egy a társadalomban oly népszerűtlen döntést.
Merkel terveit az SPD-nél is komoly fenntartásokkal fogadták. "Az SPD nem fogadna el egy újfajta szabályozást, már csak azért sem, mert a kancellár mindeközben David Cameron brit kormányfővel egyezkedik arról, minél több hatáskört adjanak vissza a tagországoknak" - érvelt Axel Schäfer, az SPD frakcióvezető-helyettese. Hozzátette, hogy a szociáldemokraták nem járulnának hozzá az uniós szerződések módosításához.

A lap szerint már Martin Schulz EP-elnök is figyelmeztette Angela Merkelt arra, hogy az uniós szerződések módosításáról ne is álmodozzék. Schulz úgy véli, ha el is indítanák a ratifikáció folyamatát, úgy rengeteg időt veszítene az EU. Külön nehézséget jelent, hogy több országban népszavazást tarthatnának. A mostani európai közhangulatból ítélve reménytelen, hogy a lakosság többsége támogatná a szerződések megváltoztatását.

Szerző