Véget ér a Szaakasvili-éra Grúziában

Grúziában vasárnap rendezik meg az elnökválasztást. Végérvényesen lezárul egy korszak, hiszen két államfői mandátuma után távoznia kell Miheil Szaakasvilinek, aki az Egyesült Államok leghűségesebb szövetségese volt a volt szovjet tagköztársaságok között. A Grúz Álom nevű kormánypárt jelöltje a favorit.

Szaakasvili a grúziai rózsák forradalma után került hatalomra, 2003-ban. Ugyan javult a gazdaság teljesítménye, a Nyugat kedvencének tartott politikus hasonlóan önkényes eszközökkel irányította országát, mint a többi kaukázusi politikai vezető. Szaakasvili oroszellenes politikája a 2008 augusztusi dél-oszétiai háborúban érte el csúcspontját. A konfliktus Tbiliszi vereségével zárult.

Szaakasvili politikai befolyása jelentősen csökkent 2012 őszén, akikor a tehetős üzletember, Bidzina Ivanisvili által irányított Grúz Álom került hatalomra: 82 mandátumot szerzett, Szaakasvili pártja, csak 68-at. Ivanisvili sokáig Oroszországban élt, hazája és Moszkva viszonyának normalizálását ígérte. Szaakasviliék azzal vádolták, hogy az oroszok „beépített ügynöke”. Az orosz állampolgárok ma már vízum nélkül utazhatnak Grúzia területére, s a fővárosi szállodákban igen sok orosz foglal szobát. Ennek köszönhetően a turizmus megindult felfelé a lejtőn.

A grúz álom azonban az eltelt egy évben sem vált valóra. A nagy ígéretekből, ahogy azt sejteni is lehetett, vajmi kevés valósult meg. Hivatalos adatok szerint ugyan a munkanélküliség 15 százalékos, de egyes becslések szerint az állástalanok aránya az ötven százalékot is elérheti. Az árak is nőnek. A patinás grúz boré is: mióta Moszkva feloldotta a kaukázusi nedűre kivetett szankcióját, Tbiliszi szabadon szállíthatja palackjait Moszkvába. A kereslet növekedésével azonban az ár is felfelé megy.

A miniszterelnök népszerűsége csökkent ugyan, de így is a legnépszerűbb politikus maradt hazájában. Neki köszönhető, hogy a Grúz Álom által indított elnökjelölt, az eddig a tudományos életben jeleskedő, de színtelennek tartott Georgi Margvelasvili akár már az első elnökválasztási fordulóban megszerezheti az abszolút többséget. Ellenfele, a diplomata Davit Bakradze korábbi külügyminiszter, illetve az előző parlament elnöke, 25-30 százalékra számíthat a felmérések szerint.

Az elnökválasztási kampány meglepően visszafogott volt, nem lehet a tavalyi parlamenti választást megelőző időszakhoz hasonlítani, amikor mindkét fél mindent bevetett, s a legnemtelenebb eszközökkel harcoltak a hatalom megkaparintásáért. A közvéleményt akkor egy videofelvétel hangolta Szaakasvili ellen. Kiderült ugyanis, milyen kegyetlenül bánnak a rabokkal a grúz börtönökben.

Egyelőre rejtély, hogy alakul Grúzia belpolitikai jövője az elnökválasztás után. Ivanisvili kormányfő ugyanis bejelentette, távozni kíván a hatalomból. Lépését párttársai valóságos demokratikus hőstettként értékelik, de beláthatatlan következményekkel járhat. Szakértők szerint a kormánykoalíció széteséséhez vezethet. Nino Burdzsanadze, az egyik legtekintélyesebb grúz politikus ezért már most előrehozott választás kiírását követeli.

Kérdés az is, milyen sors vár Szaakasvilire. Valószínűleg eljárást indítanak ellene hatalommal való visszaélés miatt. Ezért külföldre teheti át szélhelyét: az Egyesült Államokban biztosan szívesen látnák.