Startra kész a megismételt román elnökválasztás kampánya, a helyzet pedig nem jobb, mint tavaly ősszel. A szuverenista tábor új jelöltje is vezet, az orosz mellett immár amerikai támogatást is élvezve.
Két jelöltet is állít a román szélsőjobb, szuverenista tábor miután a tavaly novemberi elnökválasztás első fordulójának meglepetésgyőztesét, Călin Georgescut kedden este jogerősen kizárta az Alkotmánybíróság a májusi elnökválasztási versenyből.
Végleg eltiltották. Ő maga úgy nyilatkozott, küldetését befejezettnek tekinti, híveit pedig arra kérte, lelkiismeretük szerint válasszanak az induló elnökjelöltek közül.
A politikus jelöltségének bejegyzését elutasították a májusban megrendezendő elnökválasztára, amelyet az orosz befolyás miatt kell megismételni.
A hagyományos szélsőjobboldalt képviselő PiS vagy a még szélsőségesebb Konföderáció lesz a fő antiliberális erő? Erről szól a lengyel elnökválasztási kampány aktuális szakasza.
A politikus nem nyújtja be jelöltségét a megismételt elnökválasztásra. Egyelőre, legalábbis.
Az ellenzéki tüntetéseket vérbe fojtó diktátor a hetedik ötéves mandátumát szerzi meg.
Január 26-án elnököt választhatnak Belarusz polgárai. Újra indul a harminc éve regnáló Alekszandr Lukasenko, aki most hetedik alkalommal pályázza meg az államfői posztot.
A lépést már a múlt héten jelezte, mert tudja, hogy "az igazság, a jog és az igazságosság győznek", és véget fog érni "az alaptalan, politikailag motivált vádak időszaka".
A hivatalban lévő államfő 1 millió 120 ezer szavazatot kapott riválisa 380 ezrével szemben.
A vonatkozó kormányrendelet még nem jelent meg, de a hárompárti román kormánykoalíció szerda este úgy döntött, májusban ismétlik meg a 2024-es román elnökválasztást.
Călin Georgescu fellebbezni fog.
A hivatalban lévő elnök a voksok 49,1, Dragan Primorac volt pénzügyminiszter mindössze a 19,35 százalékát szerezte meg.
Úgy tűnik, nem lesz szükség második fordulóra.
Egyelőre beláthatatlan, milyen következményei lesznek más országokban annak, hogy a román alkotmánybíróság új elnökválasztás kiírását rendelte el. Az Európai Bizottság bürokratái mindenesetre aggódnak.
Az első forduló alkotmánybírósági megsemmisítése után államcsínyt kiált mindkét tábor, és egy kicsit mindenkinek igaza van.
Az első forduló győztese, Călin Georgescu hiába hívta híveit a szavazóhelyiségek elé, néhány tucat ember tett csak eleget felhívásának.
A többi között pénzmosás és számítógépes hamisítás a gyanú.
Klaus Iohannis hivatalban lévő elnök kimondta, hogy Călin Georgescu kampányát egy külföldi hatalom finanszírozta.
December 7-én választ elnököt Ghána. A kampány már javában zajlik, átrendezve - többek közt - a főváros, Accra látképét, és persze lakóinak hétköznapjait is.
Nem írta felül az alkotmánybíróság a román elnökválasztás első fordulójának eredményét. Az RMDSZ a demokratikus jelöltet támogatja.
A felmérésekben élre tört a szélsőjobb, ha pedig győz is, az esetleges kormányalakítást csak a demokratikus pártok ideológiai hovatartozás nélküli összefogása hiúsíthatja meg.
Egy alkotmány bírósági döntés szerint egyetlen nap alatt kellene összeszámolni az első fordulóban leadott összes voksot.
A testülettől a 9. és a 12. helyen végzett elnökjelölt, Cristian-Vasile Terheș, illetve Sebastian Constantin Popescu kérte a választási eredmények érvénytelenítését.
A titkosszolgálatoktól az orosz beavatkozáson át a rejtőzködő szavazókig.
A független szélsőjobboldali jelölt egy százalék alól indult, két nappal a voksolás előtt is még meglepetésnek számított 4-5. helyezése.
Hat erdélyi megyében a szélsőjobboldali jelölt győzött. Ugyanannyiban, ahányban az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor.
Călin Georgescu gyakorlatilag a semmiből nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját, mögötte fej fej melletti verseny zajlik azért, hogy ki jusson a december 8-án tartandó második fordulóba. Van, aki szerint nem lehet kizárni az orosz beavatkozást.
