Végnapjait éli az óraátállítás

A vasárnap esedékes óraátállítás kapcsán az állami Mavir továbbra is kiáll amellett, hogy a rendszerrel évente egy nagyvárosnyi energiát spórolunk meg. Tudósok, képviselők, portálok, közlekedési cégek szerint ez nem igaz, ráadásul az átállítás egészségügyi problémákat és közúti baleseteket is okoz.

Október 27-én, vasárnap hajnali háromkor egy órával kell visszaállítani az óráinkat, amellyel visszatérünk a normál időszámításra, vagyis az időzónánk alap időszámítására. A hazai áramrendszer egyensúlyáért felelős Mavir adatai szerint a nyári időszámítással egy nagyobb város éves villamosenergia-fogyasztása spórolható meg. A megtakarítás abból adódik, hogy a világos órák jobban igazodnak az ébrenlét időszakához.

Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okokból vezették be az alternatív időszámítást. Ezt Magyarország is átvette, de 1958 és 1979 között nem alkalmaztuk a nyári időszámítást, 1980-ban azonban újra bevezették. Voltak olyan évek, amikor még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez. Azóta a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart.

Magyarországon és az unióban is parázs vita zajlik arról, hogy érdemes-e az óraátállást alkalmazni. Petr Silar prágai szenátor például megbízható felmérésekre hivatkozva állítja, hogy teljesen alaptalan az a feltételezés, amely szerint a nyári időszámítás jelentős energia-megtakarítással jár. Az átállással kapcsolatos kiadások pedig jelentősek, nem is szólva a változások káros hatásairól, különösen a gyermekek között, valamint az első napokban megnövekedett közúti balesetekről. Úgy véli, a jelenlegi gyakorlatnak sokkal több a kára, mint a haszna.

Egy év alatt hét uniós tagállamban - Csehországon kívül Szlovákiában, Lengyelországban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában - összesen egymillió támogató aláírást kívánnak összegyűjteni az átállítás megszüntetése érdekében. Andrej Králik, az Európai Bizottság szlovák tagja szerint ugyanakkor az emberek többségének megfelel a jelenlegi gyakorlat, ezért Brüsszelben nincs napirenden a rendszer módosítása.

A szallas.hu megbízásából nemrég készült internetes felmérés válaszadóinak 85 százaléka ellenzi az óraátállítást idehaza. A nem reprezentatív felmérés nagyjából 6000 válaszadó véleményét tükrözi. Közülük minden másodiknak volt konkrét kára az óraátállításból, 35 százalékuk nem tudta kialudni magát rendesen, és minden tizedik résztvevő elkésett vagy épp túl korán érkezett munkahelyére. Amerikai kutatók szintén úgy vélik, a tavaszi óraátállítást követő hétfő és kedd a szívroham kockázatának 10 százalékos emelkedésével hozható összefüggésbe.

Miért rossz az adok-kapok?

* Hamarabb sötétedik
* Több a közúti baleset
* Felerősödnek a lelki problémák
* Egészségügyi gondok merülhetnek fel (szív- és érrendszeri betegeknek, magas vérnyomással küszködőknek és migréneseknek kifejezetten káros)
* Felborítja az alvás-ébrenlét ritmusát, az átálláshoz szükséges idő 4-14 nap is lehet
* Fáradtságot okoz
* Depresszív hangulatot eredményez
* A koncentrálóképesség csökken
* Ingerültek lesznek az emberek
* Étvágytalanságot okoz
* Emésztési problémák merülhetnek fel
* Az emberek körülbelül 10 százaléka fordul az óraátállítás miatt orvoshoz
Forrás: www.oraatallitas.hu