A célpont ismét Heller

A Magyarország elleni "nemzetközi összeesküvés" részeként tálalja a kormány a svéd közszolgálati televízió műsorát, illetve az annak nyilatkozó Heller Ágnes filozófus kijelentéseit - mondta a lapunk által megkérdezett politikai elemző Kumin Ferenc helyettes államtitkár Facebook-üzengetéséről. Mint ismert, a filozófus a riportban keményen bírálta az Orbán-kabinetet. A film egyébként a hazai szélsőjobboldal térnyeréséről szólt.

Újabb Facebook-bejegyzésben reagált a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár Heller Ágnes filozófusnak a Népszava Online-on közzétett nyílt levelére, amelyben Kumin Ferenc előző, kioktató hangnemű bejegyzésére válaszolt. Mint ismert, a helyettes államtitkár azért ragadott klaviatúrát múlt csütörtökön, mert a svéd közszolgálati televízió október 23.-án vetített műsorában Heller Ágnes az Orbán-kormányt egyebek közt "maffiának" nevezte, valamint állami propagandagépezet működtetésével vádolta.

A svéd riportfilm a szélsőjobboldal, az antiszemitizmus és a homofóbia magyarországi térnyerésével foglalkozott, de a filozófus nem minősítette a magyar kormányt antiszemitának vagy diktatórikusnak, inkább a gyűlöletkeltő szólamok megtűréséről, valamint Orbán Viktor miniszterelnök "cimboráinak" különféle állami tisztségekre való kinevezéséről, egy "szűk hatalmi csoportról" beszélt. A riportban megszólalt még többek között Alföldi Róbert színházrendező, Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza, valamint egy székesfehárvári jobbikos politikus is.

Ennek ellenére Kumin "silány propagandának" nevezte a riportfilmet, mert a svéd újságírók nem szólaltattak meg senkit a kormányzatból. A helyettes államtitkár szerint nincs állami propaganda, mert Magyarországon nem csak közszolgálati, hanem kereskedelmi, online és nyomtatott sajtó is működik. Szombati viszonválaszában Kumin már a nagyapját is szóba hozta, akit állítása szerint 40 évvel ezelőtt "fekete autóval" vittek el börtönébe, bár az nem világos, miért vont párhuzamot a helyettes államtitkár a Heller-elleni, 70-es évekbeli állampárti hadjárat és saját felmenőjének sorsa között. A kormánytag után a kormánypártok is beszálltak az offenzívába: Zsigó Róbert Fidesz-szóvivő "vizsgálatot és bocsánatkérést követelt", de azt nem közölte, ki ellen akar vizsgálatot indítani.

Nem először került Heller Ágnes a jobboldal célkeresztjébe. Az idén júliusban megrendezett balatonszárszói ellenzéki találkozó kapcsán Kumin egyszer már "belerúgott" a filozófusba. Angol nyelvű mikroblogján a rendezvényen résztvevő Heller mellett Konrád Györgyöt és Paul Lendvait is támadta. A Budai Gyula egykori kormánybiztos "elszámoltatási" hadjárata keretében indult "filozófusügyben" - amelynek során sikkasztással vádoltak meg több, balliberálisnak minősített filozófust - is meghurcolta a kormánypárti média Hellert, de a rendőrség végül bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.

Belpolitikai célja van Kumin Ferenc helyettes államtitkár és a kormánypártok éles hangú reagálásának, vagyis az üzenet címzettje nem a riportfilmet készítő svéd televízió, hanem a jobboldal saját szavazótábora - mondta lapunknak Juhász Attila. A Political Capital vezető elemzője szerint a kabinet ezzel a hangnemmel nem tudja javítani a magyar országimázst a külföldi sajtóban, sőt, inkább megerősíti az Orbán-kormánnyal szembeni szkepszist. Viszont ez az üzenet remekül illik a kormánypárti narratívába, amely szerint Magyarország ellen nemzetközi összeesküvést szőttek, és ennek hazai gerjesztői, illetve támogatói az olyan ismert, balliberális véleményformálók, mint Heller Ágnes.

A svéd riportfilm ügyében Juhász Attila kijelentette, a külföldi újságírók sajnos sokszor valóban felületesen közelítik meg a magyarországi politikai viszonyokat, ezért összemosódik a kormánypártok és a szélsőjobboldal közti határvonal. De nem a különbségek tisztázása volt a kormány elsődleges célja a svéd újságírók és a Heller Ágnes elleni fellépéssel - tette hozzá a politológus.

Részletek a Heller-Kumin szópárbajból

"A vidéki Magyarországhoz kizárólag a propagandagépezet hangja jut el. A népre ez hat, és hinni kezdenek a propagandának. Vagy éppenséggel arra jutnak, hogy a politikusok vagy pipogyák, vagy gazemberek (...) Van Magyarországon antiszemitizmus, de másutt is Európában. A gond a nyilvános antiszemitizmus. Nálunk a parlamentben antiszemita beszédet tartó képviselő hivatalos küldöttségben küldhető külföldre." (Heller Ágnes a svéd közszolgálati televízió műsorában)

"Azért fordulok Önhöz, mert megszólalóként Ön a film egyik kiemelt szereplője, de egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy amikor elfogadta a svéd forgatócsoport felkérését, tisztában volt-e azzal, hogy mihez adta a nevét. Egy olyan dokumentumfilmnek szánt, ám valójában silány propaganda lett a végeredmény, amely az újságíró szakma legelemibb szabályait veszi semmibe azzal, hogy az aktuális magyar viszonyokat kizárólag a kormány kritikusai és a szélsőjobb szerepeltetésével ábrázolja. A készítők semmiféle kapcsolatot nem vettek fel a kormányoldallal, nincs kormányzati vagy bármilyen szempontból kormányzatinak tekinthető szereplője az anyagnak." (Kumin Ferenc Facebook-bejegyzése)

"Kedves Kumin Ferenc, hallgassa meg az állami rádió, nézze meg az állami televízió csatornáit. Úgy hiszi, hogy kiegyensúlyozott a tájékoztatás? Hogy minden vélemény helyet kap az adásokban? Hogy különböznek egymástól a hírműsorok? Hogy nincs indoktrináció? Hogy nem folyik minden csatornából ugyanaz a politikai leves? Azt hiszi, hogy egy érdeklődő honpolgár ezekből az adásokból objektíve tájékozódni tud? Még a szavak és mondatok is ugyanúgy ismétlődnek, mintha papagájok beszélnének! Kérem, felejtse el, hogy mi az, amit szívesen hall, s gondoljon néha arra is, hogy másoknak esetleg más a véleménye, s szívesen hallanának valami mást is (...) Vagy 40 évvel ezelőtt vontak felelősségre azért, mert burzsoá sajtónak, méghozzá ellenforradalmárokkal együtt adtam nyilatkozatot. Az óra körben jár." (Heller Ágnes nyilatkozata a Népszava Online-nak)

"Tisztelt Professzor Asszony! Köszönöm válaszát. Noha a legtöbb kérdésemre nem adott választ, leveléből mégis mindent megértettem. Érdekes, amit a 40 évről és a felelősségre vonásról ír. Én ugyan 40 éve még nem is éltem, de nagyapám sokat mesélt arról, milyen volt az, amikor az akkoriak felelősségre vonták őt. Nem nyílt levélben kérték közös tiltakozásra, hanem hajnalban berakták egy fekete autóba, és nagyanyám csak hónapokkal később látta viszont. Biztos nagyapám emlékezett rosszul. Már nem tudom tőle megkérdezni, mert a sok megaláztatás miatt korán elvitte a betegség." (Kumin Ferenc Facebook-bejegyzése)