Ismét kiáll az emberi méltóságért a Budapest Bár társulata

A Magyar Hospice Alapítvány megalakulása óta számos eseménnyel igyekszik felhívni a társadalom figyelmét a hospice szolgáltatás fontosságára, az életvégi humánus ellátásra. A Budapest Bár társulata immár második alkalommal ajánlja fel produkcióját a Magyar Hospice Alapítvány javára.

Fellépők: Behumi Dóri, Frenk, Farkas Róbert, Ökrös Károly, Farkas Mihály, Farkas Richárd, Kisvári Ferenc.

„ A Budapest Bárban olyan emberekkel vagyok körülvéve, akik tudják, hogy jó célt szolgálni, nemes tettekhez segítséget nyújtani öröm, és aki megteheti, annak számára kötelesség is. Az Alapítvány munkatársai az emberi élet talán legnehezebb állomását teszik méltóvá, elviselhetővé. Zenénkkel, koncertjeinkkel mi is mások életét igyekszünk könnyebbé, szebbé és vidámabbá tenni – szerencsére nekünk könnyebb a dolgunk. „nyilatkozta Farkas Róbert a Budapest Bár vezetője.

„ A szeretet mindenkinek jár. A szeretetbe az is beletartozik, hogy a méltóságát élete végéig meg tudja őrizni az ember és ne maradjon magára. Amikor elmegyünk, úgyis egyedül leszünk. Magamnak is azt kívánom, hogy a szeretteim és szeretet vegyen körül az utolsó pillanatokban. „ mondta Behumi Dóri.

A Magyar Hospice Alapítvány 1991 óta végzi a gyógyíthatatlan daganatos betegek egyénre szabott ápolását, fájdalomcsillapítását, és családjuk lelki támogatását. A gyógyíthatatlan rákbetegeket otthonukban, valamint szükség esetén a Budapest Hospice Házban gondozzák.

A betegekhez való szeretetteljes odafordulás értelemmel és tartalommal töltheti meg az élet utolsó szakaszát is. Az ápolás, gondozás mindenki számára térítésmentes.

Az Alapítvány megalakulása óta nagy energiát fektet a szemléletformálásra és a hospice ellátás ismertségének növelésére, hiszen egyre nagyobb a társadalom igénye az életvégi humánus ellátásra.

Eseményeikkel, rendezvényeikkel felhívják a figyelmet arra, hogy az emberi méltóság az utolsó pillanatig megőrizhető és az elmúlás és a veszteség az élet természetes része. Az Alapítvány tevékenységének további célja, a súlyos betegekkel való együttérzés és a segítő attitűd erősítése, az önkéntes munka és a jótékonyság értékének növelése.

A jótékonysági koncert teljes bevétele a betegek fájdalomcsillapításához, egyéni ápolásához járul hozzá.

Helyszín : MOM Kulturális Központ ( 1124 Bp., Csörsz u. 18. )

Időpont: 2013. október 31. csütörtök 19 óra

Jegyek kaphatók a mom.jegy.hu honlapon valamint a MOM  jegypénztárában.

Szerző

Díj az Isteni műszaknak

Még egy hete sincs, hogy moziba került Bodzsár Márk első játékfilmje, az Isteni műszak című fekete komédia, de már beindult a fesztiválkörútja, sőt, első nemzetközi sikeréről érkezett hír.

Magyar sikerrel zárult ugyanis a 6. alkalommal megrendezett CinÉast filmfesztivál Luxemburgban. Bodzsár Isteni műszakja nyerte a fesztivál nemzetközi zsűrijének különdíját.

A filmet   a fiatal forgatókönyvíró-rendező a hét elején személyesen mutatta be a luxemburgi filmfesztivál közönségének. Az Isteni műszak című film abszurd humorral meséli el egy fiatal mentőápoló alászállását az éjszakába, ahol beavatást nyer a halottasbizniszbe és az ahhoz kötődő kegyetlen elvbe: a halál nem válogat, az ember igen.

A filmet Reich Dániel fényképezte,  főszerepeit Ötvös András, Rába Roland, Keresztes Tamás, Zsótér Sándor és Stork Natasa játsszák.

Bodzsár Márk (1983) több sikeres rövidfilmet rendezett, Levegőt venni című munkájával fődíjat nyert a 9. Kamera Hungárián a dramatikus művek kategóriában, majd 2007-ben a legjobb vizsgafilmnek járó Simó Sándor-díjat kapta meg a Bloody Mary című filmjéért. Első játékfilm tervével, az Isteni műszak-kal elnyerte a berlini Nipkow ösztöndíjat és tavaly Tallinnban már díjazta a nemzetközi filmszakma.

Volt egyszer egy Pannónia

Publikálás dátuma
2013.10.28. 06:52
Bársony Éva
Ötven év sikertörténetét igyekszik majd száz percbe sűríteni egy friss dokumentumfilm, a Pannónia Anno. A maga módján a film is sikertörténet, már hogy elkészült, s a napokban az Uránia díszes vendégserege előtt le is pergett. Szalay Péter rendező még akkor fogott hozzá a filmhez, amikor még létezett Magyar Mozgókép Közalapítvány, mert még azokon a régi pénzeken indult a forgatás.

Később a Nemzeti Kulturális Alap is hozzátett még, végül a sort a Magyar Nemzeti Digitális Archívum zárja, mint új idők új finanszírozója. Száz perc nem kevés, mondhatni kimerítő élvezet, még ha a magyar animációs művészet örökbecsű és szívesen látott darabjaiból peregnek is idézetek a vásznon.

Érezni, hogy Szalay hősiesen küszködik az óriási anyaggal. A film a múlt század 50-es éveitől idézi fel a Pannónia Rajzfilmstúdió történetét, a magyar rajzfilmgyártás hőskorát és aranykorát, benne elképesztően pazar alkotásokkal és alkotói arcképcsarnokkal. amilyennel nem sok ország dicsekedhet.

A filozofikus gondolatokat képpé varázsoló egyedi filmek, az egész estés játékfilmek, a máig rongyosra nézett televíziós sorozatok, mesefilmek. És ne feledjük, az első magyarországi Oscar-díj is oda, a Pannóniába érkezett, egy bravúros animációs rövidfilmért.

Máig él a mondás, hogy a nyolcvanas évekre a világ egyik legjelentősebb animációs műhelye lett a magyar Pannónia. És mindebből mi maradt mára? Elmesélendő filmtéma.

Pár mondatos megszólalások, pillanatképek, miniportrék sorából rakja fel a film az évtizedek káprázatos dicsőségtábláját, (rajta egypár pontatlansággal) és sok-sok filmes idézettel.

Olykor a történetmondás, olykor az alkotói műhelymunka, olykor az animált kép kap hangsúlyt, s még azok a hősies idők is megszólalnak, amikor fű alatt, maradék filmből forgott le egy-egy szenvedélyesen akart terv.

A film sok is, meg kevés is. Azzal, hogy elkészült, meghozta az étvágyat. Bizonyíték, hogy egy többrészes, komoly szerkesztői apparátussal dolgozó sorozatot érne meg az a több évtizedes sikertörténet, amit úgy hívtak: Pannónia.

Szerző
Frissítve: 2013.10.27. 20:20