Állításuk szerint ugyanis a kormánytisztviselők, illetve köztisztviselők indoklás nélküli kirúgásának jogintézménye "az uniós jog és az Alapjogi Charta alapján nem vitatható”. Mindezt az Európai Bíróság október 10-i végzésével igyekeztek alátámasztani, mely a Debreceni Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatali kérelmeire reagálva hatáskörének hiányát állapította meg.
Csakhogy az EU luxemburgi székhelyű bírósága nem azt mondta ki, hogy a szabályozás egyáltalán nem sérti az uniós jogokat, hanem azt tette egyértelművé, hogy a magyar bíróságon zajló jogvitákban ők nem járhatnak el az Alapjogi Charta alapján.
A tárca közleménye azt sem tartalmazta, hogy a jogszabályt 2011-ben az Alkotmánybíróság két ítéletében is alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette. Arról is hallgatott a KIM, hogy később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is elmarasztalta Magyarországot, több indokolás nélkül elbocsátott kormánytisztviselő ügyében.
