"Levonva az elmúlt két évtized tapasztalatait, úgy látjuk, már nem segíti a munkát és az eredményességet, hanem gátolja az, hogy ennyire szétszerveződött a magyar szakszervezeti mozgalom" - fogalmazott, hozzátéve: a május elsején bejelentett formális egyesülést követően még hosszabb időbe telik, amíg sikerül kialakítani az új konföderáció belső működőképességét.
Mint mondta, a három résztvevő - az MSZOSZ, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és az Szakszervezetek Együttműködési Fóruma - azért is juthatott erre a döntésre, mert alapstruktúrájuk hasonló, ezért azt gondolták, hogy a várható nehézségek ellenére "ezt a három szervezetet a legkönnyebb összerakni".
Közlése szerint a tárgyalások a finisbe fordultak: kész az alapszabály és az egyesüléshez szükséges minden dokumentum, ugyanakkor hosszabb időre, szívós, kemény munkára lesz szükség a gördülékeny belső működés kialakításához; "a jövő év bőven ezzel fog telni" - jelentette ki.
Pataky Péter hangsúlyozta: a személyi kérdések később kerülnek napirendre, most azon dolgoznak, hogy egy olyan konföderációt alakítsanak ki, amelyben a 63 tagszervezet "otthon érzi magát és (...) úgy gondolja, hogy részese a döntéseknek, róla is szól a dolog".
Az MSZOSZ elnöke az általa vezetett érdekképviselet bértárgyalási pozícióiról szólva elmondta: a jövő évi költségvetésben foglalt 2,4 százalékos inflációs és kétszázalékos GDP-emelkedési céllal számolva is reálérték-emelkedést kívánnak elérni, ezért 4,5 százalékos emelést kérnek, míg a minimálbér esetében, annak "hihetetlen" mértékű értékcsökkenése miatt 6,5 százalékot javasolnak.
