szegénység;Magyarország;Tárki;

- Majdnem ötmillióan szegények

A rendszerváltás óta tavaly éltek a legtöbben szegénységben - derült ki a Tárki jelentéséből. A kutatóintézetnél úgy fogalmaztak, a magyar lakosság 17 százaléka volt jövedelemszegény (akinek egy bizonyos szint alatt van a jövedelme), 19 százaléka munkaszegény (ez azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül hányan nem dolgoznak teljes vagy részmunkaidőben), és 37 százaléka élt súlyosan deprivált anyagi körülmények között.

Ez utóbbi azokat a háztartásokat jellemzi, amelyekben a jólét kilenc eleméből (például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik. A szegénység és társadalmi kirekesztettség három elemének együttes előfordulását vizsgálva kiderült, a népesség 8 százaléka élt olyan háztartásban, ahol mindhárom szegénység-elem jelen volt, illetve 47 százalékuk olyan háztartásban, amelyikben legalább az egyik létezett.

Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa lapunknak kijelentette, beigazolódott, amit tavasz óta mondunk: 4 millió 668 ezer ember él szegénységben, korábban erre nem volt példa. És ne felejtsük el - tette hozzá -, hogy ez egy 2012-es adat. A szegények száma 2013 végére el fogja érni az 5 millió főt. Korózs megjegyezte azt is, a Tárki a szegénység legalacsonyabb értéket a szocialista kormányok alatt, 2005-ben mutatta ki. Ennek ellenére Hoppál Péter, a kormány szóvivője korábban arról beszélt, hogy kizárólag az első és a második Orbán-kormány tett "érdemi lépéseket a szegénység elleni küzdelemben, munkához juttatta az állástalanokat, és jelentősen emelte a minimálbért".

Kijelentését a Központi Statisztikai Hivatal korábbi, 2012-re vonatkozó jelentése sem támasztja alá. Tavaly 85 ezer 960 forint volt a létminimum egy egyszemélyes háztartásban, a kétgyermekes családoknak 250 ezer forintra volt szükségük ahhoz, hogy az alapvető dolgokat kifizessék. Csakhogy azok, akik mininálbérért dolgoztak, több mint 25 ezer forinttal maradtak el az egy ember megélhetéséhez szükséges összegtől, tavaly ugyanis a legkisebb bér nettó összege 60 ezer 915 forint volt. Ez ma sem sokkal több, mintegy 64 ezer forint.

Legfeljebb nettó 47 ezer forintot kaphattak tavaly azok, akik 8 órás munkát kaptak az önkormányzattól. Ők vannak kevesebben, gyakori ugyanis, hogy a közmunkások csak 4 vagy 6 órában dolgozhatnak. Van, amikor viszont még ez a lehetőség sincs, hiszen a közfoglalkoztatás időtartama általában 3 hónap, ezután szociális segélyen tengődnek az emberek. Ennek összege korábban 28 ezer 500 forint volt, amit a Fidesz-kormány 22 ezer 800 forintra csökkentett. És ez is csak akkor jár, ha a család másik felnőtt tagja nem dolgozik.

Sajnálják a pénzt a kormánypárti képviselők arra, hogy a költségvetés - legalább részlegesen - támogassa a magyar diákok utazását az auschwitz-i kegyhelyre. Ezért a Jobbikkal együtt a parlamentben leszavazták az MSZP erre vonatkozó kezdeményezését. A Terror Házába viszont teljes, az egykori recski munkatáborba pedig részleges állami támogatással utazhatnak majd a tanulók.