Előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy támogatni fogja az OTP Bank a Magyar Fotográfiai Múzeumot - közölte kérdésünkre az OTP Bank kommunikációs osztálya, hozzátéve, a támogatás mértékéről és formájáról még nem született döntés.
A Múzeum Negyed miniszteri biztosa, Baán László, és a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója, Baki Péter érdeklődésünkre nem árult el többet, mint a bank szóvivője, de megerősítették az általa mondottakat.
Úgy tudjuk a tényt a szerződés aláírása után Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor az OTP Bank elnök-vezérigazgatója jelenti be vélhetően a Múzeum Negyed építészeti pályázatának év végén történő kiírása környékén.
De az időpont egyelőre bizonytalan, hiszen még nagyon sok a nyitott kérdés. Mindenesetre Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere már megszellőztette a dolgot.
Október 18-án, a kultúrafinanszírozás nemzetközi gyakorlatáról szóló nemzetközi konferencián elmondott videó üzenetében elárulta, hogy "van egy olyan vállalat, amely a Városligetben felépítendő Múzeumi Negyedben egy egész múzeumépület felépítését vállalta".
Úgy tudjuk, a történelmi nagyságú szponzoráció ötlete nem új keletű, több évvel korábban felvetődött a bank egy hasonló szerepvállalása, a konkrét tárgyalások pedig mintegy másfél évvel korábban megindulhattak.
Erre utal, hogy - OTP-s forrásaink szerint - a bankban ekkortájt létrejött egy, a múzeum ügyeivel foglalkozó testület. Csányi Sándor tehát, nem a kormány, vagy a kormányfő parancsára siet egy állami presztízsberuházás, a Múzeum Negyed segítségére.
Úgy tudjuk, a terv az, hogy az OTP teljes egészében a saját forrásaiból építi fel a múzeumot, melynek költsége 5 milliárdra becsülhető.
A kecskeméti Fotómúzeum páratlanul értékes anyaga - melyben többek között André Kertésztől, Moholy-Nagy Lászlótól, Kepes Györgytől, Robert Capától, Brassaitól, Munkácsi Mártontól, Pécsi Józseftől, Balogh Rudolftól, Escher Károlytól, Máté Olgától találunk alkotásokat - továbbra is egy magánalapítvány, a Budapesti Fényképész Rt. és a Magyar Fotóművészek Szövetsége által 1990-ben létrehozott Magyar Fotográfiai Alapítvány tulajdonában maradnak.
A városligeti telek a főváros birtokában marad, míg az épület természetesen az OTP Banké lesz.
A működési struktúra még képlékeny, a létrejövő múzeum - melyben az alapítványi műkincs-vagyon vélhetően letétként kerül - minden bizonnyal a főváros, az állam és a Magyar Fotográfiai Alapítvány közös üzemeltetésében fog működni.
Van olyan elképzelés, hogy a működési költségeket megfelezné az állam és az OTP, az állami fél így a béreket és a fenntartást, a magán fél pedig a szakmai programot finanszírozná.
De az OTP nem nyerne - és nem is kérne - jogot a szakmai működés befolyásolására, sőt a cég neve sem szerepelne az intézmény elnevezésében.
Számos hasonló európai és tengerentúli példa van a kultúra ilyetén való támogatására, bár általában a magán fél a saját gyűjteményének épít múzeumot - ilyenek a Guggenheim múzeumok szerte a világban - vagy a saját művészeti programját valósítja meg az általa fenntartott intézményben, mint a bécsi Kunstforum esetében a Bank Austria.
A mi esetünkben azonban egy kissé másról lesz szó, hiszen itt - legalábbis ami eddig tudható - a magán fél csak a pénzt adja a projekthez.
Az OTP-nek, szemben például a Raiffeisen Bankkal, nincs saját műgyűjteménye melyet elhelyezne az általa épített épületben, nem is szerez ilyent a múzeum alapítással, hanem egy állami múzeumépítési projekt csendestársa lesz. Úgy tudjuk azt is elfogadta a pénzintézet, hogy nemzetközi tervpályázaton válasszák ki az épület tervezőjét.
A Magyar Fotográfiai Múzeum 1990 novemberében kezdte meg működését az ország egyetlen, kizárólag fotográfiai műtárgyak gyűjtésére, bemutatására specializálódott országos gyűjtőkörű szakmúzeumként.
Nonprofit módon, közhasznú alapítványi formában működik. Alakulása idején 75.000 tételes gyűjteményét tíz év alatt jelentősen megnövelte, 500.000 eredeti pozitívot, 200.000 negatívot, 7.500 fényképezéssel kapcsolatos tárgyat és 150 folyóméternyi levéltári dokumentumot őriz a magyar és az egyetemes fotográfia tárgyköréből.
A Kecskeméten jelenleg meglehetősen méltatlan körülmények között működő múzeum vezetése régóta küzd egy korszerű és frekventált helyen lévő épület megszerzéséért.
Tavaly aztán a múzeum felépítése része lett a Múzeum Negyed terveinek, egészen máig úgy volt, hogy ez az intézmény is uniós forrásból épül meg.