Magad, uram! - A börtöntől a sírig

Rabok ácsolják a keresztet és a koporsót a szociális temetésekhez, és más sírjel, bármennyire szégyelljék is a hozzátartozók, nem használható - egyebek mellett ezt tartalmazza a szociális temetések részletszabályait tartalmazó végrehajtási rendelet. Az önkormányzatoknak kell kijelölniük a szegényparcellákat, ahol sírhelyek csak az első tíz évre ingyenesek. Az ombudsman "bizonyos aggályokat" lát, heteken belül véleményezi a törvényt. Így köszönt be idén az ünnep. Holnap mindenszentek, szombaton halottak napja. A temetők meghosszabbított nyitva tartással fogadják a gyászolókat, a sírkertek közelében erősítik a rendőri jelenlétet, a temetői járatok pedig sűrűbben közlekednek a fővárosban.

"Minden faluban tudni fogják, kinek nem volt arra pénze, hogy maga temettesse el a szerettét, és annak is híre fog menni, hogy rabok készítették a fejfát" - mondta lapunknak Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja azzal kapcsolatban, hogy egy héttel mindenszentek előtt megjelentek a szociális temetések részletszabályai. A végrehajtási rendeletben azt olvassuk, "a szociális temetéshez szükséges koporsó, urna, sírjel előállításáról és a temetés helyszínre történő szállításáról az állam a büntetés-végrehajtási szervezet útján gondoskodik". De az is kiderült, hogy a sírhely megváltása csupán az első alkalommal lesz ingyenes, 10 év után ugyanúgy fizetniük kell a hozzátartozóknak, mint a hagyományos temetések esetében.

A Magyar Közlönyben megjelent friss előírások a temetkezési törvény 2014. január 1-jén életbe lépő módosításához készültek, amely szerint a jövőben a legszegényebbek úgy mentesülhetnek a temetési költségek alól, ha maguk ássák el szeretteiket. A jogszabály előírja, hogy a gyászolók feladata az elhunyt mosdatása és felöltöztetése, feltéve hogy nem kórházban történt a haláleset, és boncolásra sem volt szükség. A hozzátartozókra hárítják továbbá a sír vagy urnasír kiásásának és visszahantolásának feladatát, a koporsó vagy urna szállítását a temetőn belül, valamint nekik kell a sírba is helyezniük a halottat. Ha valami baleset történik, kártérítést sem a temetőtől, sem az önkormányzattól nem várhatnak, viszont ha nem tartják magukat a törvény betűjéhez, az elhunyt hagyatékára terhelnek minden költséget. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában jelenleg elemzik a jogszabály-módosítást, ami néhány héten belül fejeződhet be. Székely László ombudsman egy interjújában erről előzetesen annyit mondott: "látok bizonyos aggályokat, de konkrét véleményt még nem fogalmaznék meg".

"Szinte csak aggályok vannak, munkavédelmi és balesetmegelőzési, valamint morális problémákat is felvet az új temetkezési törvény" - jegyezte Korózs, hozzátéve: ugyan a magyar néprajzban ismert a háztól temetés hagyománya, de már több generáció óta nem a hozzátartozók temetik családtagjaikat, különösen a városokban. A politikus a munkavédelmi aggályokat érintve arról beszélt, hogy külön szakmája van annak, hogy milyen talajban hogyan kell kiépíteni a támrendszert, hogy a sír fala ne omoljon a sírásóra.

"Hogyan várható egy hozzá nem értőtől, hogy zuhogó esőben megfelelően helyezze el a deszkákat egy löszös földbe ásott sírban?" - tette fel a retorikai kérdést Korózs. A morális aggályokról szólva pedig azt mondta, a szegényparcellák kijelölésével a kormány intézményesíti a megkülönböztetést. A politikus arra is ráirányította a figyelmet: az előírások megsértésénél a hagyatékra terhelik az összes költséget, ám mi történik akkor, ha több örökös van, és nem tudnak megegyezni a terhek megosztásában; polgári peres eljárások tömege zúdulhat a bíróságokra.

Miután a szociális temetéseknél a törvény szerint szinte minden munkafázisért a családtagok felelnek, kíváncsiak voltunk, hogyan látja egy hozzáértő, ezek között mi lehet a legnehezebb egy nem szakmabeli számára. "Például rendívül nehéz a sírba engedni a halottat, két ember összeszokott és összehangolt munkája kell ehhez, amit gurtnikkal oldanak meg. Ha nincs meg az összhang, a koporsó könnyen felborulhat a szertartás közepén" - mutatott rá Gőcze Edit, a Lélekhajó Temetkezés kegyeleti szakértője.

Nehezen részletezhető, ám annál súlyosabb a mosdatás és öltöztetés problémája, elegendő, ha arra gondolunk, hogy a halál beálltával egyes biológiai folyamatok nem állnak le - folytatta, megjegyezve: nem biztos, hogy fel vannak erre készülve a hozzátartozók.

De már az olyan egyszerűnek tűnő feladatok is nehézséget jelenthetnek, minthogy egyszerre kell lépniük azoknak, akik a koporsót a sírhelyig viszik, mert akár le is ejthetik a halottat. Emellett magától értetetődően nehéz és megterhelő munka a sírásás, ami egy fagyos földben szinte kivitelezhetetlen - zárta a sort Gőcze, aki az új temetkezési törvénnyel kapcsolatban azt emelte ki: szociális temetés megrendelésekor mindenképp elkülönített, szociális parcellában helyezik el az elhunytat, tehát nem lehet már meglévő, családi sírba temetni. Így előfordulhat, hogy házaspárok, közeli hozzátartozók nem nyugodhatnak egymás mellett, hiába szeretnének.

A most megjelent részletszabályok között azt is rögzítették, ha egy városban több önkormányzati tulajdonú köztemető is van, akkor az önkormányzat feladata a legszegényebbeknek szánt köztemető, illetve azon belül a szociális parcella kijelölése. Rákérdeztünk a Fővárosi Önkormányzatnál, melyik temetőt szánják a társadalom legalsó peremén élőknek, és azt a választ kaptunk: erről még zajlanak az egyeztetések a Budapesti Temetkezési Intézettel. Az idő azonban szűkös, a törvénymódosítás hatályba lépéséig csupán két hónap van, és az önkormányzatnak rendeletben kell kijelölnie a szegényparcellákat, ami után még a közgyűlés hozzájárulására is szükség van.

De addig hozzákezdhetnek a keresztek faragásához az elítéltek.

Rendőrt hívtak a szociális temetéshez

Nem nézték jó szemmel az albertirsai evangélikus temetőben, hogy egy asszony maga akarta kiásni a nyughelyet anyja földi maradványainak, mert drágállta a temetést, írta meg a Blikk. Kőhalmi Jánosné összesen 206 ezer forintot fizetett ki egy temetkezési vállalkozásnak, ám az urnahely kiásásért a temetőnek tartozott volna 15 ezer forinttal, és ezt már nem tudta vállalni.

Így élettársával nekiláttak, hogy szociális alapon maguk emeljék ki a nyolclapátnyi földet, de ekkor az Evangélikus Temetőt üzemeltető Szigü Kft. temetőgondnoka közbelépett. Ugyan a pár néhány perc alatt végzett a munkával, ám mire indultak volna, rendőrök állták útjukat, akiket a gondnok értesített. Igazoltatták őket, és közölték velük, ha ellenállnak, elvitetik őket a pszichiátriára. Végül azonban eljárás nem indult, mert sem szabálysértés, sem bűncselekmény nem történt, a gyászolók csupán jogi segítséget kaptak.

"Nem győzök eleget bocsánatot kérni tőle, hogy mit csináltak velem meg vele" - mondta sírva a temetőben a történtekről az asszony a hír24.hu-nak, miután visszalátogatott a kegyhelyre. Beszélt arról is, az élettársa mondta neki, ne aggódjon a költségek miatt, ő majd "kidobja azt a pár lapát földet". A temető üzemeltetője azt mondta, havonta csak négy embert temetnek ide, ezért kérnek 15 ezer forintot egy 80 centiméter mély gödörért.

Az idősek kocsival is bemehetnek

Október 30. és november elseje között az ünnepekre való tekintettel nincsenek temetések. A szokásosnál hosszabban, 7 órától 20 óráig tartanak nyitva a budapesti temetők csütörtöktől vasárnapig mindenszentek ünnepe és halottak napja alkalmából. Általában vidéken is hosszabbított nyitva tartással várják a látogatókat. Nem árt tudni, hogy a temetőkbe gépjárművel általában tilos behajtani - nem vonatkozik ez Budapesten a Fiumei úti sírkertre és az Új köztemetőre -, de kivételt képeznek a mozgáskorlátozottak és az idősek.

A legdrágább a Farkasréti

A működő temetőkben évi 130-140 ezer elhunytat temet el a négyszáz erre szakosodott vállalkozás, ami azt jelenti, hogy a kegyeleti iparág évente 4-5 milliárd forintos bevétellel működik. Az árkülönbségek azonban hatalmasak. A legolcsóbb hamvasztásos, szórásos temetés 140 ezer forintba kerül, amíg egy átlagos koporsós temetésért közel 300 ezer forintot kell fizetni, de az igényektől függően akár több millió forintba is belekerülhet egy szertartás.

A főváros legdrágább temetője, a Farkasréti temető, itt nyílt meg az Angyalok kertje, egy luxusparcella, ahonnan belátni egész Budát és Pestet. A hozzátartozók képesek ezért a kilátásért akár 3-4 millió forintos bérleti díjat is kifizetni. Ahogy nem ritka az sem, hogy több mint tízmillió forintot is fizetnek egy családi sírkápolnáért a nagyobb temetőkben, miközben az is egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a hozzátartozók nem tudják meghosszabbítani az átlagos sírhelyet.

A magas árak miatt gyakori, hogy hazaviszik a hamvakat, a Budapesti Városüzemeltetési Központ lapunkat úgy tájékoztatta, hogy évente 1200-nál is több urnát adnak ki a temettetők megrendelésére.