Előfizetés

Kemény önvizsgálat Franciaországban

Várkonyi Tibor
Publikálás dátuma
2013.11.04. 19:03
Fotó: Europress/Getty Images/Carsten Koall
Ádáz viták dúlják föl e napokban a francia közéletet. A sajtónak szinte az egésze, beleértve még a szocialista kormányzattal többé-kevésbé rokonszenvező lapokat is, azzal bombázza az államfőt, hogy sürgősen újítania kellene. Kicserélnie néhány kulcsminisztert, kezdve akár a kormányfőn is.

Aligha valószínű, hogy az uralkodó politikai elit ismerné Petőfi Sándor versét, a Pató Pál úr címűt, mégis, annak a filozófiáját vallja. "Ej, ráérünk arra még!", ismételgeti, egyelőre nem ég a ház, semmi ok pánikra, higgadt megfontoltsággal minden megoldható. A kommentárok arra emlékeztetnek, hogy Francois Hollande köztársasági elnök töprengő alkat, filozofáló természetű, rendszeresen számba veszi mi, ami igazán sürgős, nem hagyja magát hajszolni. Elviseli a bírálatokat, egykönnyen azonban nem jön ki a béketűrésből. Ennek ellenére a sajtóvisszhang erősen kritikus, olyannyira, hogy a hangulat kezd átterjedni a Párizzsal szövetségben lévő országok hangadó újságjaira, a németekre, angolokra, spanyolokra is.

A vita tárgya többrétegű. Fölelevenítik a közelmúlt hónapok etnikai konfliktusait, amidőn Manuel Valls belügyminiszter azt vallotta, hogy Franciaország a bevándorlók előtt korlátlanul nem tarthatja nyitva a határait, sőt azt is kilátásba helyezte, az illegálisan az országba érkezett, főként román és bolgár romákat rendőrségi eszközökkel telepíti haza. A minden engedményt elvető harcias minisztert, még azok is a szívükbe fogadták, akik amúgy nem lelkesednek a szocialista kormányzatért. E konfliktus egyenes következménye volt a Leonarda botrány, a koszovói cigánylánynak és családjának törvényellenes kiűzése, amibe az Élysée-palota nem éppen nagy diplomáciai érzékkel szólt bele.

Az államfő azt mondta, Leonarda tanulmányait befejezni visszatérhet, de a családja nélkül. A vihar még el sem ült, amikor e napokban már adóháború robbant ki. Valójában csak a felülete az a látványos civakodás, amelynek a szereplői ezúttal a dúsgazdag futballklubok és maga Hollande elnök. A köztársaság első embere olyan rendszert vezettetne be, hogy sújtsák 75 százalékos adóval a labdarúgásból élőknek a havi egymillió eurót meghaladó jövedelmét. Csaknem a pokol szabadult el. Holott a lakosság többségét igazán nem ez hozza ki a sodrából, hanem az a meggyőződés, hogy jelenleg túlzottan is megterhelik a kereseteket. A pénzügyi allergia olyan méreteket öltött, hogy néhány vonatkozásban a kormányzat kénytelen volt visszavonulni, fölfüggesztett bizonyos intézkedéseket.

Legutóbb a bretonok hördültek föl, eltúlzottnak tartván a környezetvédelmi terhek mértékét. Eddig valahányszor csak emeltek valamit, az érintettek összeszorították fogaikat, de lenyelték. Mostanra azonban betelt a pohár, ezért a felsőbb fórumokon úgy döntöttek, hogy eggyel hátrébb lépnek, onnan netán könnyebb lesz ismét ugorni. Sokakat meglepett, ami történt, mert Francois Hollande-ról az a vélemény, hogy adókérdésekben egyike a legjobb szakértőknek.

De még ez a vita is a felszínt érinti csupán. Mint Európában szinte mindenütt, Párizsban is most tárgyalja meg a parlament a 2014-es költségvetést. Váratlanul kiderült, hogy háborúság dúl a két illetékes minisztérium, a pénzügyi és a költségvetési között. Egy épületben vannak, társbérlők, egyikük az ötödik emeletet foglalja el, másikuk a hatodikat. A pénzügyek gazdája Pierre Moscovici "régi tutajos", jól ismeri szakterületét. Bernard Cazeneuve, a büdzsé felelőse sem zöldfülű, de mielőtt neki fogott a munkájának, alaposan meg kellett ismerkednie bizonyos technikai részletekkel. A parlamenti képviselők ebből annyit láttak, hogy Moscovici az első vitanapon még ott ült miniszteri foteljében, alig figyelt oda, mobiltelefonját nyomogatta buzgón, aztán már föltűnőn távolmaradt, állja egyedül a sarat a küszködő Cazeneuve. Nyilvánvalóvá lett, hogy a két érintett tárca gazdája között szinte teljesen hiányzik az összhang.

A baloldaliak is változást akarnak
Hétvégén is tüntettek Bretagne-ben a kormány ellen. A szervezők szerint mintegy 30 ezren vonultak az utcákra Quimper városában. A megmozdulás vörös sapkát viselő résztvevői elsősorban a tervezett környezetvédelmi adó ellen tüntettek. Köveket és virágcserepeket dobáltak a rendőrökre, megpróbálták áttörni a prefektúrát körbevevő vaskerítést. A rendőrség könnygázt vetett be. Carhaix polgármestere volt a megmozdulás főszervezője. Az ökoadó január elsején lépett volna életbe, de a tiltakozások miatt a szocialista kormányzat felfüggesztette az intézkedés végrehajtását.
Quimper főterét "az ellenállás terének" is nevezik. Az ökoadót a 3,5 tonna súly feletti tehergépjárművekre, kamionokra vetnék ki a díjköteles úthálózaton. Az adó összegének függvénye a tehergépjármű műszaki jellemzői (például tengelyek száma, legnagyobb megengedett össztömeg), valamint a díjköteles hálózaton megtett kilométerek száma. Az autózás ezzel kilométerenként mintegy 0,12 euróval drágulna. (Az összeg 40 százalékkal mérséklődik a Bretagne-ben megtett utakon). A pontos összeget egy a szivargyújtóról működtethető, meglehetősen drága szerkezet tünteti fel, amelyet természetesen mindenkinek saját magának kell beszereznie.
Egyes francia lapok arról írnak, hogy a Bretagne-i tüntetések válhatnak "Hollande temetőjévé", hiszen a megmozdulásokon egyre többen vesznek részt. Sokatmondó adat, hogy az IFOP ügynökség felmérése szerint a megkérdezettek 91 százaléka szeretné, hogy az elnök változtasson politikáján a márciusban esedékes helyhatósági választások előtt. Ami különösen aggasztó lehet a kormány számára, hogy a szocialista szavazók 85 százaléka is változásokat akar látni. Frédéric Dabi, az IFOP vezetője szerint mindez azt mutatja, hogy az emberek kétségbe vonják az elnök vezetői képességeit.

Így lett a sajtó kommentároknak szinte egyszínű témája, hogy Hollande elnök választási filozófiájának három kulcseleme körül nem egyezik valami. Állhatatosságot ígért, kigúnyolva elődjének, Sarkozynek cikk-cakkos következetlenségét, igazságosságot, amit az adórendszer ellentmondásai nem egészen tükröznek, és enyhülést a fölfűtött közhangulat csillapítására. Ezzel szemben, állapította meg még a kormányzattal általában türelmes Le Monde is, barkácsolás tapasztalható, óvatoskodó part menti lavírozás. A pénzügyi bizonytalanság mérséklésére Hollande 2014.-re, tehát a közelgő újesztendőre "fiskális szünetet" helyezett kilátásba. Alig múlt el azonban néhány nap, jelenlegi miniszterelnöke már módosította a naptárt, ezt a közbeiktatott pihenőt egy esztendővel későbbre, 2015.-re halasztotta. Több tervezett reform, a családi törvény, az orvosi segédlet nélkül engedélyezett szülés, a menedékjog korszerűsítése, a vasúti rendszer megújítása késedelmet szenvedne. Általános a vélekedés, hogy az ország vezetése egyelőre csupán a jól látható akadályokat igyekszik megkerülni.

Még néhány a hatalomhoz közelálló politikus is elismeri, hogy nincs minden rendben, rögtönzések helyett átfogóbb töprengésre volna szükség. Azzal csillapítgatnak, hogy a köztársasági elnök nem barkácsol, a szokása szerint alaposan elemzi a körülményeket, higgadt, világosan lát, elszánt. Ami igazán irritálja, hogy úgy látja, a nyugtalanságot csak kis párizsi szűk kör szítja, valójában nincs szükség rendkívüli intézkedésre. Többen siettetnék, alakítsa át a kormányt, cseréljen ki minisztereket, köztük magát az elsőt is. Van annyi "erős ember" a szocialista vezetésben, - mondják -, akik a helyükre állhatnának. Például Laurent Fabius, jelenleg a diplomácia főnöke, Martine Aubry asszony, aki sokáig a párt első titkára volt, vagy Manuel Valls, a belügyek gazdája, aki éppen a bevándorlási kérdések kezelésében "szuper népszerűséget" vívott ki magának. Az államfő és közvetlen környezete azonban rendíthetetlen. Jövő tavasszal lesznek önkormányzati választások, addig türelemre intenek. Az eredmények fényében dőlhet el, ha akkora ugyan csakugyan eldől, hogy milyen módosításokra lehet szükség.

Elnapolták a volt egyiptomi elnök perét

Egyiptom törvényes vezetőjének nevezte magát Mohammed Morszi. A volt egyiptomi elnök pere ma vette kezdetét, a kairói nemzeti rendőrakadémián hallgatta meg a bíróság. A helyszínre katonai helikopterrel szállították, míg a többi gyanúsítottat harckocsikban vitték az épülethez. 

Morszit és a Muzulmán Testvériség 14 magasrangú tagját azzal vádolják, hogy tavaly december 5-én parancsot adtak iszlamista híveiknek, hogy támadják meg a sebtiben elfogadott alkotmány elleni békés tüntetőket az elnöki palota előtt. Az összecsapásokban tizen vesztették életüket. Jogi szakértők szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztésre, vagy halálbüntetésre is ítélhetik őket, ha bűnösnek találják gyilkosságra való felbujtás vádjában.

“Doktor Mohammed Morszi vagyok, a köztársaság elnöke. Egyiptom törvényes vezetője. A bíróságnak nincs fennhatósága elnöki ügyekben pert lefolytatni” - jelentette ki a volt államfő, amikor nevét kérdezték. A bíró kétszer rekesztette be a meghallgatást, mielőtt végleg elhalasztotta azt jövő év elejére, január 8-ra. Először amiatt, mert Morszi megtagadta, hogy felvegye a fehér rabruhát, a szerinte illegitim igazságszolgáltatás ellen tiltakozva, így végül sötétkék öltönyében jelent meg. Másodszor pedig azért, mert a tárgyalóteremben kisebb zavargás alakult ki, amikor néhány újságíró bekiabálva követelte halálbüntetés kiszabását a volt államfőre, míg a vádlottak azt skandálták “törvénytelen”. A rendőrség közbeavatkozott, az érintetteket kivezették a teremből.

Az épületbe a sajtó munkatársait beengedték, de tilos volt felvételt készíteni. Morszi július 3-ai megbuktatása óta először jelent meg a nyilvánosság előtt, eddig ismeretlen helyen, katonai létesítményekben “rejtegették”. Sajtóhírek szerint jelenleg a kairói Tora börtönban, vagy az alexandriai Burdzs al-Arab létesítményben tartják fogva. Az egyik gyanúsított, a Testvériség politikai szárnyának alelnöke a BBC brit adónak elmondta, egy társát a börtönben bántalmazták, megkínozták a hatóságok, hogy vallomást csikarjanak ki belőle. “Közel volt az összeomláshoz” - fogalmazott Esszam el-Erian.

Mohammed Morszi Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnöke volt. Tizenhárom hónapos uralma alatt egyre nőtt az elégedetlenség, mely végül nyáron tömegtüntetésekhez vezetett. Ennek nyomán a hadsereg július 3-án eltávolította posztjáról. A Muzulmán Testvériség tiltakozó megmozdulásokat indított, ülődemonstrációit azonban felszámolták, közel ezren vesztették életüket augusztus 14-én. A szervezet tagjait őrizetbe vették, s újfent betiltották a mozgalmat. Az iszlamistta hívek szerint Morszi katonai puccsal lett megbuktatva, s most politikai per folyik ellene.

A rend megőrzése érdekében a biztonsági erők húszezer tagját vezényelték az egyiptomi fővárosba. Vasárnap este két rendőrt lőtt le egy fegyveres Iszmailia városánál.

Washington békülni akar

Publikálás dátuma
2013.11.04. 18:32
A német hírszerzés, a BND egyik megfigyelő központja Németországban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHANNES SIMON
Az Egyesült Államok továbbra sem akar hallani arról, hogy menedéket nyújtson az amerikai kiszivárogtatónak, Edward Snowdennek, aki Angela Merkelnek írott levelében úgy vélte, "aki az igazságot mondja, nem követ el bűncselekményt". Sem a Fehér Ház, sem a kongresszus titkosszolgálati bizottsága nem látja indokoltnak, hogy büntetlenséget garantáljanak Snowdennek, aki nyáron egy évre menedékjogot kapott Oroszországtól.

Daniel Pfeiffer, Barack Obama elnök tanácsadója szerint mivel a kiszivárogtató megszegte az amerikai törvényeket, ezért bíróság elé kell állítani. Dianne Feinstein szenátor, az Egyesült Államok felderítéssel foglalkozó szenátusi bizottságának elnöke annak a véleményének adott hangot, ha Snowden jó szándékkal szivárogtatott volna, akkor bizottságához fordult volna. Ez azonban nem történt meg - tette hozzá. "Ha az a kérdés, kegyelmet érdemel-e, a válasz egyértelmű nem" - fejtette ki.

A kérdésben, úgy tűnik, egyetértés van az egymással gyakorta hadakozó két nagy párt között. Elutasítja ugyanis a Snowdennek adandó kegyelmet Mike Rogers, a képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus vezetője is. Szerinte már a kérdés felvetése is "riasztó".

Németországban továbbra sem került le a napirendről Snowden esetleges befogadásának ötlete. A Balpárt elnöke, Bernd Riexinger szerint a Bundestagnak határozatot kell hoznia Snowden befogadásáról. Szerinte a Bundestag többségben vannak a felvetést pártolók. Thomas Oppermann, a szociáldemokraták alelnöke úgy véli, mihamarabb meg kell hallgatni a kiszivárogtatót a német vezetők lehallgatásának ügyében. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ez ne orosz, hanem német területen történjék meg. Attól sem zárkózott el, hogy menedékjogot adjanak Snowdennek. Ehhez azonban több kérdést kell tisztázni, fel kell tárni az amerikai megfigyelések hátterét, véget kell vetni az amerikaiak "mértéktelen adatgyűjtéseinek" - fogalmazott az SPD politikusa.

Jürgen Trittin, a Zöldek egyik egykori vezető politikusa úgy vélte, menedékjogot kell adni Snowdennek, mert azzal, hogy feltárta a megfigyeléseket, Németországnak is szívességet tett. Trittin szerint a lépés nem sodorná veszélybe Németország és az Egyesült Államok viszonyát.

Mégis szenátor lehet Assange?
Új esélyt kaphat a Wikileaks alapítója, Julian Assange egy ausztráliai szenátusi hely elnyerésére. Nyugat-Ausztráliában ugyanis a választási bizottság újraszámlálást rendelt el, de 1375 szavazócédulát nem találnak. A vitatott körzetben a választási bizottság már kihirdette a végeredményt, de a hiányzó szavazatok miatt új voksolást rendelhet el, s akkor a Wikileaks Párt Assange-t nevezné. A leleplező portál főnöke egy virginiai szenátusi helyet pályázott meg a szeptember 7-i voksoláson, de ott nem győzött. Assange 2012 júniusa óta Ecuador londoni nagykövetségén várja, hogy megoldást találjanak ügyében.

Washington megpróbálja menteni a menthetőt, s gesztusokat akar tenni azoknak az európai partnereinek, amelyek bizalma megrendült az Egyesült Államokban a lehallgatási botrány miatt. A képviselőház és a szenátus több magas rangú tagja utazik az európai fővárosokba, hogy meggyőzzék a szövetségeseket arról, az Egyesült Államok továbbra is fenn akarja tartani a jó viszonyt. Chris Murphy, a szenátus Európa-ügyi bizottságának elnöke elismerte, hogy a megfigyelésekkel túllőttek a célon. Murphy, akit Barack Obama elnök bizalmasaként emlegetnek, arra egyelőre nem tudott választ adni, mikor kerül sor az európai vizitre.

Az Anonymus hackrecsoport indonéziai szárnya támadást intézett több mint 170 ausztrál honlap ellen. Így tiltakoztak amiatt, hogy az ország jakartai nagykövetségén keresztül segítette az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) munkáját.

Emberi jogi szervezetek tiltakoztak David Cameron brit kormányfő ellen a neki írott nyílt levélben. A miniszterelnök szerintük nem tartja tiszteletben a szabadságjogokat. Mindezt a brit kormánynak az NSA-botrányra adott válasza kapcsán írták. Szerintük kötelesség tiszteleben tartani a véleménynyilvánítás szabadságát.