A tegnap reggeli flashmobon Szabó Rebeka, a PM szakpolitikusa még bizakodó hangulatban nyilatkozott a Népszavának arról a javaslatról, amit délelőtt nyújtott be az Országgyűlés mezőgazdaségi bizottsága ülésén.
A kéttucat, főleg fiatal az ellen tiltakozott hétfőn a nyugati téren rendezett villámakción, hogy az NFA pályázata ellehetetleníti a több mint két évtizede működő ökogazdaságot és népfősikolát.
A táblák feliratai szerint az akció résztvevői úgy vélték "Elég volt!", illetve feltették a kérdést: "Új feudalizmus! Ezt akarjátok?" Ők semmiképpen sem ezt akarták, mert még angolul is jelezték "Save Kishantos!".
"Azt javaslom a mezőgazdasági bizottságnak, hogy az Országgyűlés fejezze ki azt a vélenyét, hogy támogatja Magyarországon az ökológiai gazdálkodást, és hibásnak tartja azt a döntést, ami a kishantosi biogazdálkodási központ megszűnéséhez vezet.
Éppen ezért arra kéri a kormányt, hogy utasítsa az NFA-t, hogy írjanak ki új pályázatot, hirdessék meg újra ezeket a földeket úgy, hogy az ökológiai gazdálkodás és a népfőiskolai tevékenység legyen szigorú követelmény a feltételek között. Ezek és más érvek szerintem elfogadhatóak lennének" - jegyezte meg Szabó Rebeka.
Délután már nem volt semmi oka a bizakodásra, mert a mezőgazdasági bizottság kormánypárti többsége tartózkodott, így az ellenzék hiába támogatta a PM-es képviselő határozati javaslatát.
Szabó Rebeka egyebek mellett hangsúlyozta, Kishantoson sokféle ökoterméket állítanak elő, egyebek mellett vetőmagokat, kenyérgabonát, napraforgót és már takarmánynövényeket is, ezeket bel- és külföldi piacon is értékesítik.
Az is fontos szempont, hogy a központ tucatnyi embernek adott állandó és több mint száznak idénymunkát. A kishantosi vidékfejlesztési központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre, és 15 éve vegyszermentes ökológiai gazdálkodást folytat az államtól bérelt területeken.
A központ nonprofit módon működik, és nemcsak ökológiai gazdálkodást folytat, hanem népfőiskolaként is működött, oktatta is a biogazdálkodást.
A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan cég is nyert a kishantosiak 452 hektáros területéből, amelynek a tevékenységi körében nem szerepel a mezőgazdaság.
"Font Sándor a bizottság fideszes elnöke szerint én pártpolitikai célpkra használom föl a kishantosi ügyet, holott 120 civilszervezet, 5 ezer magánszemély és számos biogazdaság írta alá azt a levelet, amelyben tiltakoznak a kishantosi központ felszámolása ellen" - tette hozzá Szabó Rebeka.
A PM-es szakpolitikus a Népszavának azt is elmondta, a mezőgazdasági bizottság kormánypárti többsége nem járult hozzá ahhoz sem, hogy Ángyán József felszólalhasson az ülésen.
Már kikértem a győztes pályázatokat az NFA-tól, mert péládul a Mezővidék Bt-nek a székhelye még a pályázat kihirdetésekor is Salgótarjánban volt, és a tevékenységi köréből hiányzott a mezőgazdasági tevékenység, és tavaly a jövedelmének 50 százaléka sem ebből az ágazatból keletkezett. Ezért jogi lépések tehetők, de emellett összehangolt civil tiltakozásra is számíthatunk"
Ács Sándorné, a kishantosi központ egyik alapító-vezetője lapunkkal azt közölte, önmagáért beszél, hogy a kormánytöbbség nem mert kiállni a Parlment elé a kishantosi állami földbérletpályázat ügyével.
"Nem adtuk át a földeket az NFA képviselőineki, akik mellesleg arról sem tájékoztattak minket, hogy hordaként fog követni minket a nyertesek serege jobbnál jobb terepjárókkal, és ott fognak hangoskodni. Amikor az utolsó táblához értünk a földeken, az NFA emberei alá akarták iratni velünk egy sajtpapíron, hogy ők már át is adták a területeket az új bérlőknek. Szinte közelharcot kellett vívnom velük, hogy az irodánkban hallgassák meg a mi álláspontunkat is, és vegyék át tőlem azt a feljegyzést, ami a jegyzőkönyv melléklete" - közölte Ács Sándorné a Népszavával.
Az NFA képviselői a helyszínen a nyertesekkel aláíratták azt a papírt, hogy birtokba vehetik a kishantosi földeket. A biogazdaság vezetője tiltakozott és követelte, hogy vezessék rá a dokumentumra, ők nem adták át a területet. Így a földalap nem is adhatja tovább a 452 hektárt.
Ács Sándorné azt is hangsúlyozta, az úgynevezett mezei leltár nélkül nem is adhatják át a földeket. Ezt követően az új bérlőknek az elszámolás után ki kell fizetniük az előző bérlő befektetéseit. Ez több millió forintra rúghat.
"Az ötéves környezetgazdálkodási programban befektetett összegek is visszajárnak nekünk. Ráadásul a szerződésből még hátra van egy év, az új bérlőknek vállalniuk kell a program folytatását. Ha ezt nem teszik, elvész az uniós támogatás. Mindezt nem akarták figyelembe venni az átadás-átvételkor. A pályázatot megtámadjuk bíróságon, a német kormány jelentős összegeket fektetett be, azzal is el kell számolni. Mindezek ellenére egy tollvonással akarták elvenni a földeket. Ezért is írtam a feljegyzésünk utolsó monadtában, hogy ilyen körülmények között nem adhatom át a területeket" - fogalmazott Ács Sándorné.
Az új bérlők törvényesen nem, csak jogszabályellenesen foglalhatják el a földeket - mondta.