Országgyűlés;országgyűlési képviselő;szabálytalanságok;Nemzeti Földalapkezelő Szervezet;Szabó Rebeka;Ács Sándorné;földek;Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht;

2013-11-05 06:18:00

Perel a biogazdaság

Szabálytalanságokra hivatkozva nem adták át hétfőn az október végéig bérelt állami földeket a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. vezetrői a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) képviselőinek. A kishantosiak bírósághoz fordulnak a pályázat kiirsáa és elbírálása miatt. Szabó Rebeka, a PM független országgyűlési képviuselője az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában javasolta új pályázat kiírását, amelyben a feltételek között szerepel az ökogazdálkodás vállalása is.

A tegnap reggeli flashmobon Szabó Rebeka, a PM szakpolitikusa még bizakodó hangulatban nyilatkozott a Népszavának arról a javaslatról, amit délelőtt nyújtott be az Országgyűlés mezőgazdaségi bizottsága ülésén.

A kéttucat, főleg fiatal az ellen tiltakozott hétfőn a nyugati téren rendezett villámakción, hogy az NFA pályázata ellehetetleníti a több mint két évtizede működő ökogazdaságot és népfősikolát.

A táblák feliratai szerint az akció résztvevői úgy vélték "Elég volt!", illetve feltették a kérdést: "Új feudalizmus! Ezt akarjátok?" Ők semmiképpen sem ezt akarták, mert még angolul is jelezték "Save Kishantos!".

"Azt javaslom a mezőgazdasági bizottságnak, hogy az Országgyűlés fejezze ki azt a vélenyét, hogy támogatja Magyarországon az ökológiai gazdálkodást, és hibásnak tartja azt a döntést, ami a kishantosi biogazdálkodási központ megszűnéséhez vezet.

Éppen ezért arra kéri a kormányt, hogy utasítsa az NFA-t, hogy írjanak ki új pályázatot, hirdessék meg újra ezeket a földeket úgy, hogy az ökológiai gazdálkodás és a népfőiskolai tevékenység legyen szigorú követelmény a feltételek között. Ezek és más érvek szerintem elfogadhatóak lennének" - jegyezte meg Szabó Rebeka.

Délután már nem volt semmi oka a bizakodásra, mert a mezőgazdasági bizottság kormánypárti többsége tartózkodott, így az ellenzék hiába támogatta a PM-es képviselő határozati javaslatát.

Szabó Rebeka egyebek mellett hangsúlyozta, Kishantoson sokféle ökoterméket állítanak elő, egyebek mellett vetőmagokat, kenyérgabonát, napraforgót és már takarmánynövényeket is, ezeket bel- és külföldi piacon is értékesítik.

Az is fontos szempont, hogy a központ tucatnyi embernek adott állandó és több mint száznak idénymunkát. A kishantosi vidékfejlesztési központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre, és 15 éve vegyszermentes ökológiai gazdálkodást folytat az államtól bérelt területeken.

A központ nonprofit módon működik, és nemcsak ökológiai gazdálkodást folytat, hanem népfőiskolaként is működött, oktatta is a biogazdálkodást.

A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan cég is nyert a kishantosiak 452 hektáros területéből, amelynek a tevékenységi körében nem szerepel a mezőgazdaság.

"Font Sándor a bizottság fideszes elnöke szerint én pártpolitikai célpkra használom föl a kishantosi ügyet, holott 120 civilszervezet, 5 ezer magánszemély és számos biogazdaság írta alá azt a levelet, amelyben tiltakoznak a kishantosi központ felszámolása ellen" - tette hozzá Szabó Rebeka.

A PM-es szakpolitikus a Népszavának azt is elmondta, a mezőgazdasági bizottság kormánypárti többsége nem járult hozzá ahhoz sem, hogy Ángyán József felszólalhasson az ülésen.

Már kikértem a győztes pályázatokat az NFA-tól, mert péládul a Mezővidék Bt-nek a székhelye még a pályázat kihirdetésekor is Salgótarjánban volt, és a tevékenységi köréből hiányzott a mezőgazdasági tevékenység, és tavaly a jövedelmének 50 százaléka sem ebből az ágazatból keletkezett. Ezért jogi lépések tehetők, de emellett összehangolt civil tiltakozásra is számíthatunk"

Ács Sándorné, a kishantosi központ egyik alapító-vezetője lapunkkal azt közölte, önmagáért beszél, hogy a kormánytöbbség nem mert kiállni a Parlment elé a kishantosi állami földbérletpályázat ügyével.

"Nem adtuk át a földeket az NFA képviselőineki, akik mellesleg arról sem tájékoztattak minket, hogy hordaként fog követni minket a nyertesek serege jobbnál jobb terepjárókkal, és ott fognak hangoskodni. Amikor az utolsó táblához értünk a földeken, az NFA emberei alá akarták iratni velünk egy sajtpapíron, hogy ők már át is adták a területeket az új bérlőknek. Szinte közelharcot kellett vívnom velük, hogy az irodánkban hallgassák meg a mi álláspontunkat is, és vegyék át tőlem azt a feljegyzést, ami a jegyzőkönyv melléklete" - közölte Ács Sándorné a Népszavával.

Felszámolás alatt
Kishantos nem először került veszélybe. Kovács Zoltán főszerkesztő az Élet és Irodalomban felidézte, hogy 1998-ban még a szocialista kormányzat akarta a Mezőfalvi Rt.-t többségi tulajdonhoz jutattni. Akkor ez a hatalomváltás miatt lekerült a napirendről.
Az első Orbán-kormány alatt nem is próbálták bekebelezni, egészen mostanáig vártak a kedvező alkalomra.Ez október 31-én jött el, amikor lejárt a kishantosaik szerződése a 452 hektáros állami földre.
A területre tíz pályázatot írt ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. természetesen mindegyikre pályázott, mintegy 3 ezer oldalas anyagot küldtek be, és több mint egy millió forintot költöttek a tenderre.
Idén tavasszal a pályázati eredmények kihirdetésekor derült ki, hogy a biogazdaság és népfőiskola egyetlen négyzetméternyi földet sem nyert. Velük ellentétben sikerrel indult egy salgótarjáni építőipari vállalkozó, egy több ezer hektáron gazdálkodó agrárvállalkozás tulajdomosainak egyik családtagja, illetve más településeken gazdálkodó termelők.

Az NFA képviselői a helyszínen a nyertesekkel aláíratták azt a papírt, hogy birtokba vehetik a kishantosi földeket. A biogazdaság vezetője tiltakozott és követelte, hogy vezessék rá a dokumentumra, ők nem adták át a területet. Így a földalap nem is adhatja tovább a 452 hektárt.

Ács Sándorné azt is hangsúlyozta, az úgynevezett mezei leltár nélkül nem is adhatják át a földeket. Ezt követően az új bérlőknek az elszámolás után ki kell fizetniük az előző bérlő befektetéseit. Ez több millió forintra rúghat.

"Az ötéves környezetgazdálkodási programban befektetett összegek is visszajárnak nekünk. Ráadásul a szerződésből még hátra van egy év, az új bérlőknek vállalniuk kell a program folytatását. Ha ezt nem teszik, elvész az uniós támogatás. Mindezt nem akarták figyelembe venni az átadás-átvételkor. A pályázatot megtámadjuk bíróságon, a német kormány jelentős összegeket fektetett be, azzal is el kell számolni. Mindezek ellenére egy tollvonással akarták elvenni a földeket. Ezért is írtam a feljegyzésünk utolsó monadtában, hogy ilyen körülmények között nem adhatom át a területeket" - fogalmazott Ács Sándorné.

Az új bérlők törvényesen nem, csak jogszabályellenesen foglalhatják el a földeket - mondta.