Már készül az új múlt a hatalom frissen gründolt intézeteiben

A kormány nem bízik az akadémiában és az egyetemekben, saját kutatóintézeteket hoz létre, melyek a XX. század történelmének napi politika által is gyakran érintett kérdéseit kutatják. Ma már négy ilyen kutatóintézet is van, működésükről szinte semmit nem lehet tudni. Eközben az ügynökügyek feltárására ígért szervezet nem jött létre, ahogy a már létező, ellenzéki oldalon álló Politikatörténeti Intézetet is igyekszik ellehetetleníteni a kormány.

Immáron a negyedik történelmi kutatóintézetnek látszó intézményt alapította meg a kormány októberben, Veritas, azaz igazság néven. A Nemzetstratégiai Kutatóintézethez, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumhoz, illetve a Molnár Tamás Kutató Központhoz hasonlóan az új intézet sem tölt be tudományos űrt, nem ismert a programja, nem sorakoztat fel független tudósokat. A Magyar Tudományos Akadémia 108 tagot számláló Történettudományi Intézete, illetve számos egyetemi tanszék, kutatóintézet, kutató csoport alapvetően lefedi a modern kori Magyarország történetének kutatását.

Az új intézetek nem tudományos célt szolgálnak, hanem azt, hogy a Fidesz értelmiségi holdudvarának kifizető helyei legyenek - eddig több, mint 2 milliárd forintot költött a kormány csupán létrehozásukra. Másrészt amennyiben elkezdenek működni, a napi politikai életet befolyásoló történelmi kérdésekre - például a XX. századi forradalmak, eszmei mozgalmak, 1956, a Horthy-rendszer, illetve a rendszerváltás - adnak a kormányzat számára megfelelő értelmezéseket. De nem feledkezik meg a kabinet az első Orbán-kormány alatt alapított intézményekről sem. A Terror Háza Múzeum és a XX. és XXI. Századi Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány például jövőre több, mint egymilliárd forintot kap.

Jól jönnek az intézetek akkor is, ha egy politikus, mint például Pálffy István olyan bölcsességre vetemedik, mint például tegnap a parlamentben. A KDNP-s képviselő szerint ugyanis "1956 keresztény indíttatású ellenállás volt és a forradalom a szabad vallásgyakorlásért is harcolt". Sajnos egyelőre ezeket a kiváló intézeteket nem tudtuk elérni, a legtöbbnek sem székhelye, sem e-mail címe nincs. Így aztán olvasóinknak meg kell elégedniük Eörsi László történész véleményével, aki az önálló intézményként megszüntetett - most az Országos Széchenyi Könyvtár osztályaként működő - 1956-os Intézet munkatársa. Eörsi László lapunknak azt mondta: Pálffy kijelentése nem igaz, ha elolvassuk a forradalom többször, több formában megfogalmazott pontjait, nem találjuk a fő célkitűzések között a szabad vallásgyakorlatot, akkor sem, ha itt-ott valóban megfogalmazódott ennek az igénye. "Az, hogy a forradalom keresztény indíttatású volna, színtiszta történelemhamisítás" - mondta a történész.

Lázárnál az igazság

Az októberben kormányhatározattal megalapított Veritas Történetkutató Intézetnek nem is lehetett volna nagyképűbb elnevezést találni. Azt sugallja, hogy ami a 2014. január 2-án létrejövő intézet munkatársainak számítógépeiből kikerül, az maga a történelmi igazság. A Magyar Közlönyben napvilágot látott határozatból az derül ki, hogy Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak idén november 30-ig kell kiírnia az intézet vezetésére szóló pályázatot. A Veritas feladata lesz "a magyar közjogi hagyományok méltó módon történő bemutatása, valamint az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes, a mai kor elvárásainak megfelelő, multidiszciplináris szemléletű, kutató, elemző, ismeretterjesztő igényű, és a nemzettudatot erősítő céllal történő feldolgozása".

Jövőre 260 millió forintot költünk az intézetre, az összeg zöme, 246 millió forint személyi juttatásokra, és munkaadókat terhelő járulékokra megy. Ha az engedélyezett 29 fővel áll fel az intézet, akkor több, mint havi bruttó félmilliós átlagfizetésért vizsgálhatják a szerencsések ezt az egyébként agyonkutatott témát. A munkára szükség is lesz, hiszen az alapításról rendelkező határozat nem holmi akadémikus eredményeket vár el, hanem a napi politika által használható állításokat. A Miniszterelnökség közvetlen felügyelete alatt fogja pártatlanul "elemezni a különböző irányzatok, mindenekelőtt a baloldal, jobboldal és a harmadik utasok viszonyát a töréspontot jelentő kérdésekben (család, vallás, nemzet, szabadság, választások, parlamentarizmus)". Bizonyára harag és elfogultság nélkül fogja vizsgálni a miniszterelnök szerint "nemzetére időnként rárontó baloldal" tevékenységét az intézet, mely ezek mellett történelmi arcképcsarnokot állít össze, illetve szakpolitikai elemzéseket készít és publikál "az elmúlt másfél évszázad sikeres, modellértékű, kormányzati erőfeszítéseiről".

Bíró Zoltán feljelentési archívuma

Harminc fővel, 300 millió forintból fog dolgozni jövőre a költségvetési intézményként március 21-én megalapított Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum. A kormány az idei évre 360 millió forintot biztosított az archívumnak. A Magyar Hírlap legutóbb arról számolt be, hogy javában zajlik az intézet személyi állományának véglegesítése, van olyan kutató, aki már adott le tanulmányt, decemberben nemzetközi konferenciát rendeznek, kiadványokat, írásokat jelentetnek majd meg. S ki volna alkalmasabb a rendszerváltás korának elemzésére, mint a hetvenes évek minisztériumi osztályvezetője, az MSZMP-s, majd MDF-es politikus, Bíró Zoltán, Pozsgay Imre egykori jobbkeze.

A főigazgató-helyettes M. Kiss Sándor történész, a tudományos főtanácsadó Kiss Gy. Csaba lesz, s csatlakozik hozzájuk többek között Lóránt Károly, Kahler Frigyes, Bakos István és Juhász György. Kiss Gy. Csaba 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt, később az ideiglenes elnökség, majd a választmány, 1990. június-december között az elnökség tagja volt. 1993-ban kilépett a pártból. M. Kiss Sándor pedig az Antall-kormányban a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület kormányfőtanácsosa volt. Bíró a lapnak elmondta, a rendszerváltás eddig feltáratlan körülményeinek hátterének minél alaposabb kutatását célozzák, így az egész korról átfogóbb és hitelesebb képet kaphat majd az ország. A főigazgatónak joga lesz kikérni a hivatalos szervektől a szükséges adatokat, így megkeresheti a privatizációs szervezetet, a számvevőszéket vagy az állambiztonsági levéltárat. Bíró Zoltán nem zárta ki, hogy a privatizáció vizsgálata kapcsán akár a büntetőjogi felelősséghez is eljuthatnak, de azt nem tudja, a résztvevők szerepét és az okozott veszteségeket mennyire lehetne bizonyítani jogi úton.

Nemzetstratégia 1,3 milliárdért

A legzsírosabb falat Szász Jenőnek, Székelyudvarhely korábbi polgármesterének jutott, ő irányítja a 2012 októberében létrehozott, jövőre 1,3 milliárd forinttal kibélelt Nemzetstratégiai Kutatóintézetet. Az intézetet az erdélyi Magyar Polgári Párt elnökének lelépési pénzének tekintette a sajtó. Az elnököt, Szász Jenőt és helyettesét a kormányfő egy 2013. február 12-i miniszterelnöki határozattal nevezte ki. A 100 fős létszámkerettel létrehívott, eddig életjelet nem mutató intézetről a Kormányzati Információs Központ júniusban azt közölte, ott jelenleg 25-en dolgoznak, Szász Jenő pedig államtitkári fizetést kap, ami havi bruttó 997 ezer forintot jelent. Honlapjukat, székházukat, elérhetőségüket egyelőre nem találjuk. Szász Jenő szerint "A hazát kell újradefiniálni, hogy ne 93 ezer négyzetkilométerben gondolkodjunk, hanem az egész Kárpát-medencében". Hozzátette, "ha elkészül a Nemzetstratégiai Intézet programja, azt valahogy úgy szeretnénk hívni, hogy a Kárpát-haza programja".

Molnár Tamás emléke

175 millió forintból gazdálkodhat a kormány által idén nyáron a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megalapított Molnár Tamás Kutató Központ (MTKK). A kormányhatározat szerint a központ a XIX-XX. századi magyar politikai és szellemi életet fogja kutatni. Végleges helyszíne még nincs, egyelőre az egyetem Hungária körúti kampuszában működik.

Az egyetem kommunikációs és sajtóosztályától azt az információt kaptuk, hogy a Molnár Tamás Kutatóközpont létrehozása, szervezetének kiépítése jelenleg is folyamatban van. A tervek szerint az intézeten belül két kutatócsoport - a Molnár Tamás Kutatócsoport és a Jelenkutató Csoport - működik majd. Az intézetnek jelenleg kinevezett vezetője nincs, a tudományos rektorhelyettes felügyeli a kutatóintézet létrehozását, tudományos tervének kialakítását. Arra nem kaptunk választ, ki és mikor nevezi ki a vezetőt, írnak-e ki pályázatot. Vélhetően az egyetem rektorának a hatáskörébe tartozik a kinevezés. A Molnár Tamás Kutatócsoport kutatási témái a modern és a kortárs magyar és nemzetközi eszme- és művelődéstörténet. A Jelenkutató Csoport főleg a rendszerváltoztatás körüli politikai történéseket, a korabeli pártok tevékenységét vizsgálja - tudtuk meg az egyetemtől.

Eszerint tehát a jövő közszolgáit képző egyetemen létrejött kutatóközpont nagyjából a Bíró Zoltán féle intézet profilját klónozza. Pillanatnyilag 8 fő dolgozik az intézményben, ám a létszám a későbbiek során még néhány fővel kiegészülhet - írta a sajtóosztály, az egyetem ugyanis a fiatalabb kutatók számára pályázatot írt ki. Pályázni 36. életévüket még nem betöltött kutatóknak, oktatóknak lehet a magyar és a nemzetközi politikai, társadalmi és vallási gondolkodás akadémiai szintű kutatását célzó témákkal. Kiemelt figyelemben részesülnek azok a pályázatok, amelyek doktori disszertáció előkészítésére irányulnak. A támogatás összege egy évig havi 190 000 forint, az ösztöndíjat elnyerteknek kötelessége részt venni a Molnár Tamás Kutatóközpontban folyó tudományos munkában.

Hogy pontosan milyen kutatómunka fog ott folyni, azt nem tudni, hiszen az intézménynek a 2014-re vonatkozó, végleges kutatási tervét "csak a most meghirdetett pályázat eredményhirdetése után állíthatjuk össze" - közölte az egyetem. Ha jól értjük, a központ projektjei a pályázók kutatási terveiből állnak majd össze. Arra a kérdésünkre, hogy milyen kiadványokat, konferenciákat, egyéb nyilvános, kulturális, tudományos eseményeket szervez a központ, azt a választ kaptuk, hogy előkészületben van Molnár Tamás műveinek kiadása, készül egy eszmetörténeti sorozat magyar és külföldi szerzőkkel, 2014-ben pedig rendszeres és nyilvános workshopokra, szakmai vitákra, és ezek magyar és idegen nyelvű kiadására készül az MTKK. 2014-ben egy a holokauszthoz kötődő eszmetörténeti konferencia rendezése is megvalósul.

Ki is volt a 2010-ben elhunyt Molnár Tamás? Kálmán C. György felhívta a figyelmet arra, hogy amerikai-magyar filozófust a francia nyelvű Wikipédia nyíltan reakciósnak nevezi, és nem mulasztja el ihletői között felsorolni a protofasiszta Charles Maurrast.

Nemzeti Örökség, és ami kimarad

A kormány április 23-án határozott a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖI) alapításáról, mely az első Orbán-kormány idején létrehozott Nemzeti Kegyeleti Bizottság számára teremt intézményi hátteret, a bizottságot Boross Péter volt miniszterelnök vezeti.
A Radnainé Fogarasi Katalin által irányított NÖI 29 fővel működik a Miniszterelnökségen belül, és feladata "a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő megőrzése és átadása", illetve "a nemzeti emlékezet és emlékezés a magyarság identitásának megőrzésében, a nemzeti összetartozás érzésének növelésében" kapott szerepet. Kérdésünkre az intézet sajtóosztályától megtudtuk, kiemelt kutatási témáik: az emlékhelyek története, a magyar emlékezethelyek,valamint a szélesen értelmezett örökség fogalom bemutatása és kutatása. Továbbá országos, reprezentatív közvélemény-kutatást indítanak a magyar társadalomnak az emlékezethez és múlthoz való viszonyáról. Ennek eredményeit 2014 első félévében publikálják.

Elfelejtett ügynökügyek

A kormány tavaly májusra ígérte a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) létrehozását is, amelynek feladata lenne feltárni és publikálni a kommunizmus bűneit, különösen az ügynökügyeket. A NEB már az alaptörvény 2011. december 30-án elfogadott átmeneti rendelkezéseiben is szerepelt, de a felállítására máig nem került sor. Elnökként annak a Boross Péternek a neve került szóba, aki belügyminiszterként és miniszterelnökként is mindet megtett, hogy az ügynök-ügyek ne kerüljenek napvilágra.
Miközben a "múlt feltárására" egymás után alapítja az intézeteket a kormány, mindet megtesz, hogy nem neki tetsző intézményeket, mint például Politikatörténeti Intézet ellehetetlenítse. Az új levéltári törvény - melyet sikertelenül támadott meg a Politikatörténeti Intézet az Alkotmánybíróságnál - kisajátította és az országos levéltárba helyezte át az állampárt és a hozzá kapcsolódó számos szervezet iratanyagát. Hiába, a múlt azé, aki dokumentumait őrizheti és kutathatja. Pedig az Alaptörvény szerint "Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak."