Hosszú Zoltán hangsúlyozta: mivel a felszámolás alatt álló cégnek nincs pénze, a munkálatok akkor kezdődhetnek meg, ha a pécsi önkormányzat a hitelezők kifizetése érdekében meghirdetett nyilvános licit keretében megszerzi az épületet, illetve megkapja a kormánytól a bontáshoz ígért anyagi támogatást.
Hozzátette, hogy a ház ez év végén, jövő év elején a városé lehet, és 2014 nyarán már egy üres telket láthatnak az arra járók.
Hosszú Zoltán szólt arról, hogy az eredetileg a spanyol Milton-csoport érdekeltségébe tartozó La Torre az ő 76 éves édesanyja egyszemélyes tulajdonába került a közelmúltban. Magyarázata szerint a magasházzal kapcsolatos probléma megoldására közös akarat van a városban, a siker érdekében pedig rendkívül fontos a gyorsaság, az, hogy a cég képviselői olyan helyi emberek legyenek, akik azonnal elérhetőek és képesek kommunikálni, együttműködni a hatóságokkal.
Hangsúlyozta, hogy a cég megvásárlásához "nem kaptak különösebb megbízást", a lépéssel mindössze a folyamatot kívánták segíteni, "az új tulajdonosnak ebből semmiféle anyagi előnye nem származik".
A Baranya Megyei Kormányhivatal arra hivatkozva, hogy a magasház veszélyessé vált, október végén rendelte el az épület bontást, amelyre fél évet adott a tulajdonosnak.
"A határozat pontosan rögzíti a tulajdonos kötelezettségeit, így az építmény bontása a szomszédos területeket és épületeket nem veszélyeztetheti, és nem sértheti a természet, valamint az épített környezet értékeit" - hangsúlyozta Hargitai János kormánymegbízott.
Kitért arra, hogy a bontási tervdokumentációhoz technológiai leírást kell készíteni, amely tartalmazza a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztásának módját, a munkavédelmi, valamint a környezetvédelmi előírásokat. Az elbontott anyagok elszállítására pedig útvonalterv készül.
Hargitai János ezt megelőzően arról tájékoztatta az MTI-t, hogy mivel a magasház a leromlott állapota miatt veszélyt jelent a környezetére, a kormányhivatal építésfelügyeleti hatósági eljárás keretében korábban kötelezte a tulajdonost az épület őrzésére, körbekerítésére, magyar és angol nyelvű figyelmeztető táblák elhelyezésére, továbbá a magasabb szinten lévő ablakok ideiglenes rögzítésére. A cég ennek eleget tesz.
Egy szeptember végi igazságügyi szakértői vélemény további veszélyhelyzetre hívta fel a figyelmet, és javasolta az épület teljes lebontását - tette hozzá.
Hargitai János kitért arra: az építésfelügyeleti hatósági eljárásról már tájékoztatták a szomszédos épületek tulajdonosait, lakóit, miként arról is, hogy az ügyben keletkezett iratokba betekinthetnek, és nyilatkozattételi jogukkal élhetnek.
A Népszabadság augusztus 16-i számában írt arról, hogy a baranyai kormányhivatal július közepe óta háromszor bírságolta meg a magasház tulajdonosát, mivel nem keríti be és nem őrzi az ingatlant. Az ezzel kapcsolatos döntéseket a ház tulajdonosa nem fellebbezte meg, de a kirótt, összesen 2,5 millió forint bírságot nem fizette ki.
A napilap emlékeztetett, Orbán Viktor legutóbbi baranyai útján azt ígérte: ha a város visszaszerzi az épületet, akkor az állam átvállalja a bontás költségét. A toronyház tulajdonosa állítólag több tízmillió forint adóelmaradást halmozott fel a várossal szemben, erre hivatkozva Pécs visszaszerezheti az épületet.
Az MTI-nek az ingatlanról korábban nyilatkozó Maros József építőmérnök, statikus azt mondta: a magasház bontása és elemeinek, törmelékeinek elszállítása egymilliárd forintba is kerülhet, de úgy tűnik, ez az egyetlen esély az üresen álló házzal kapcsolatos probléma megoldására.
Hozzátette, az 1975-ben átadott, 1989-ben életveszélyessé nyilvánított és kiürített IMS-szerkezetű épületet azzal az igénnyel erősítették meg 2003-ra, hogy lakóházként, kollégiumként, idősek otthonaként vagy irodaépületként hasznosulhat. A számítások eredménye azonban mindig az volt, hogy rekonstrukciója és fenntartása többe kerülne, mintha a helyén egy újat emelnének.
Véleménye szerint a magasház különösebb veszélyhelyzet kialakulása nélkül lebontható. A 80 méter magas épület 20 ezer tonnányi vasbetonból épült, ez mintegy 1500 vagonnyi törmeléket jelenthet. Az építőmérnök szerint nagyobb mennyiségű veszélyes anyaggal nem kell számolni, a törmelék hulladéklerakóban elhelyezhető, de mivel ez sokba kerül, érdemes megfontolni a hasznosítását.
Azt mondta: Nyugat-Európában is sok példa van arra, hogy a bontásból származó vasbeton elemeket őrlőgépekben felőrlik, az acélt mágnessel kiemelik belőlük, a kapott tömöríthető anyagot pedig útépítéseknél az utak alapozásához használják fel.