Nincs karácsony online pénztárgéppel

Publikálás dátuma
2013.11.06. 06:18
A jogszabályok betűje szerint szinte minden üzletet bezárhatnának FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
A kereskedelmi szakembereket is meglepte a kormány csökönyössége, amellyel változatlanul ragaszkodik az online kasszacserék határidejéhez. A közelgő ajándék- és nagybevásárlások miatt ultimátumszerű üzenetet fogalmazott meg a kereskedők szövetsége: vagy ajándékvásárlás, vagy kasszacsere, de a kettő együtt nem valószínű, hogy menni fog az ünnepek idején. A minisztérium akár boltbezárásokkal is büntetné a renitens kereskedőket.

Már szinte csak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hisz abban, hogy még idén lebonyolítható a botrányok által kísért online-kasszacsere.

Tegnap közleményben cáfolta azt a sajtóhírt, hogy májusra módosítaná a kiskasszák és a PC-alapú nagykasszák esetében a bekötési határidőt.

A szaktárca azt is közölte, hogy olyan módosítójavaslatot készít elő, amely alapján az adóhatóság szigorúan fel tud lépni azokkal szemben, akik az új kasszák beszerzésére vagy beüzemelésére nem hajlandók.

A tervezett szabályok szerint akár az üzlethelységének bezárására is számíthat az az adózó, aki nem rendelkezik az előírt határidőre új pénztárgéppel.

Ez a határidő a PC-alapú nagykasszáknál 2013. december 31. Az egyedi bekötésű, kisboltokban használatos kiskasszák esetében szeptember 30-án lejárt az új pénztárgépek kötelező megrendelési határideje. A régi kiskasszák csak addig használhatók, amíg a kereskedő, vendéglátós számára le nem szállítják a megrendelt új gépet.

Különösen a beharangozott tervezetet nevezte felháborítónak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A szövetség az elmúlt időszakban már több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy az online pénztárgépátállás év végi határideje nem tartható.

Éppen ezért a szövetség megütközéssel fogadta az NGM november 5-i közleményét, mely szerint az említett határidőn nem változtat a szaktárca.

A szakember a Népszavának kifejtette, nem fogadható el, hogy akkor fenyegetik a kereskedőket az üzletük bezárásával, amikor még többnyire meg sem indult a kormány által előírt online pénztárgépek gyártása. Ráadásul a kisboltok esetében nincs is határidő az üzembehelyezésre, csak a megrendelés leadására.

"Az átállás határideje augusztus 31-e volt, miközben a megrendelések visszaigazolásának határideje egy hónappal később járt le. A jog betűje szerint szinte az összes kisboltot be lehetne zárni, de sokan maguktól is ezt fogják tenni, ha valóban hatályba lép ez a rendelet, mert a kialakult kaotikus helyzetben nem kockáztatják majd meg, hogy a NAV zárassa be" - vélte Vámos György.

A szakember szerint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) megengedhetetlen módon járt el, amikor az általa szabott feltételek alapján engedélyezett pénztárgép esetében nem azonnal, hanem hónapokkal később hozta nyilvánosságra, hogy az adott - lenagyobb tömegben megrendelt - kasszára még hiánypótlást írt elő.

Ez csak október közepén derült ki, amikor már lejárt a megrendelési határidő. Hasonló eset bármikor előfordulhat, így bármelyik vállalkozás pénztárgépmegrendelése - és a befizetett előleg - egyik pillanatról a másikra odaveszhet. Az ilyen helyzetek kezelésére se gyakorlat, se érvényes előírás nincs.

Vámos óriási hibának tartotta azt is, hogy a határidő lejárta után már októbertől az adóhatóság büntetni kezdte az üzembehelyezési kóddal, illetve visszaigazolt megrendeléssel nem rendelkező boltosokat. A szakember úgy vélte, nincs megfelelő kasszakínálat a piacon.

A kisvállalkozások kénytelenek szembenézni azzal a bizonytalan helyzettel is, hogy egy-egy pénztárgép forgalmazásának engedélyét bármikor visszavonhatja az engedélyezési hivatal, amire volt is példa az elmúlt napokban.

Az OKSZ azt is szóvá tette, hogy a nagyobb mértékű gyártás és értékesítés még nem indult meg, az új gépek leszállítása és bekötése az adóhatósághoz még hosszú hónapokig tart majd.

A szövetség javasolta, hogy töröljék el a megrendelésre vonatkozó és már lejárt határidőt és a cserére betartható, új határidőt szabjon meg a minisztérium.

Csak a csúszás biztos
Tavaly ősszel ötlötte ki Matolcsy György, akkor még gazdasági miniszterként az adóhatósághoz közvetlenül kapcsolódó online pénztárgépek kötelező bevezetését a kereskedők, vendéglátósok számára. Az átállás határideje 2013. áprilisa volt és a kormányzat még az idén 95 milliárd forintos többlet adóbevétellel számolt.
Gyorsan kiderült, hogy nem tartható a határidő, így azt június, majd augusztus végére módosította a szaktárca. Ma már addig használhatják az érintettek a régi kasszájukat, amíg át nem veszik az új online pénztárgépet.
Ezzel a kormányzat a bizonytalan jövőbe tolta ki a teljes kasszacserét, hiszen még a töredékét sem gyártották le a az előírásoknak megfelelő berendezéseknek, ráadásul még tesztelni is kell az új pénztárgépeket.
Mára csak az a bizots, hogy a tervezett többlet adóbevételnek jó esetben is legföljebb elenyésző töredéke folyik majd be az államkasszába. Ez viszont újabb lyukat üt a költségvetésen.

Az OKSZ célszerűnek tartaná, ha a tervezett jogszabályváltozásokról egyeztetne az NGM az érintett vállalkozásokkal, mivel a szaktárca közleményében említett, tervezett új intézkedés súlyos áruellátási zavarokat okozhat.

Az elmúlt napok nem hivatalos - a Népszabadság információin alapuló - hírei ráadásul arra utalnak, hogy az adóhatóság tevékeny szerepet vállalhat az online pénztárgéprendelések szervezésében.

Az OKSZ elfogadhatónak tartja, ha az onlinepénztárgép-megrendelések tényét (vagy elvesztését) be kell jelenteni az adóhatósághoz, ezen túl azonban más intézkedés már zavarokat okozhat az online átállásban, veszélyeztetve az eddig eredményesen elvégzett feladatokat is.

Nagy kérdés, ha a NAV-on keresztül kell majd megrendelni a pénztárgépeket, akkor mi legyen azokkal, akik már megrendelték. Ehhez egyébként egy új informatikai rendszer kiépítésére lenne szükség, ami tovább bonyolítaná a rendszert.

Vámos György ésszerűbbnek tartaná, ha az adóhatóság a megrendelésekről a kereskedőktől kérne adatot. Aki nem küldi be, annak nyilván nincs.

Szerző
Frissítve: 2013.11.05. 22:45

Már hozza a pénzt a kormánynak az útdíj

Publikálás dátuma
2013.11.06. 06:16
Forrás: Népszava
Sikerült zökkenőmentesen bevezetni az új útdíjrendszert, és az az elmúlt pár hónapban várakozáson felül teljesített - jelentette ki az idén negyedszer megrendezett háromnapos, nemzeti közlekedési napok elnevezésű konferencia tegnapi nyitónapján előadást tartó Németh Lászlóné.

A fejlesztési tárca vezetője közölte: a teherautósoktól július eleje óta szedett úthasználati tarifa eddig 58 milliárd forintnyi többletbevételt hozott, és - szemben a környező országokban tapasztaltakkal - Magyarországon ez nem járt botrányokkal, nem okozott forgalmi torlódásokat - tette hozzá Németh Lászlóné.

A miniszter feltehetően nem értesült arról, hogy az új díjszedő rendszer bevezetésekor hosszú ideig torlódások alakultak ki a határállomásoknál, és számos közlekedési csomóponton, s a hálózat a kezdetektől fogva akadozva működött.

Az útvonaltervező program hibás útvonalakat adott meg a teherautósoknak, gyakori volt a félreszámlázás, és a fedélzeti járműkövető rendszer sem üzemelt megfelelően, ami újabb túlszámlázásokhoz vezetett.

Ezeknek a gondoknak egy része időnként még ma is jelentkezik. Emellett a rendszerben továbbra is vannak "beépített" problémák is.Például egyelőre nem lehet utólag kifizetni az útdíjat, és az utólagos reklamációra sincs lehetőség, pedig ezt a nemzetközi és a hazai jogszabályok egyaránt előírják.

Arról nem is beszélve, hogy az Európában is kiemelkedően magasnak számító úthasználati díjak finanszírozásának a támogatására szánt forgóeszközhitelt az előre beígért július eleji időpont helyett csak a nyár végétől igényelhetik a fuvarozók.

Ezenfelül a szaktárca által kijelölt fizetős útrészeket, az úgynevezett elemi útdíjszakaszokat is át kellett utólag szabni, mert egyes szelvények aránytalanul hosszúak voltak, vagy például belterületen húzódtak, ahol nem tehető díjassá az úthasználat.

Nem nyer a vasút
Logikus lenne, hogy a közútat megdrágító útdíj vasútra, hajókra tereli a teherfuvarozást. A szakemberek azonban korábban is jelezték, hogy vasúton csak nagy távolságra és nagy mennyiségben olcsóbb szállítani, így szűk az átterelhető szegmens. Ezt erősítette meg most az MLSZKSZ vizsgálata: csak akkor van akkora árelőny a síneken, hogy átterelődjön a forgalom, ha egész vonatokat (50 konténer) tud kiállítani a fuvarozó. Ez pedig ritka.

Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tegnap tudatta: a miniszter módosította az útdíjtáblázatot, ennek köszönhetően 13 kilométerrel, 6500 kilométerre csökkent az e-útdíj-köteles útszakaszok hossza.

Az átalakított táblázat több helyen is pontosítja, kiegészíti az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló korábbi listát. A módosításokat a fuvarozók javaslatai alapján hajtotta végre a szaktárca. A változásokkal az elemi szakaszok száma 2075-ről 2243-ra növekedett.

Szerző
Frissítve: 2013.11.05. 22:50

A bíróság elutasította a kajászói gazdákat

Elutasította a bíróság a kajászói gazdák által indított pert arra hivatkozva,  hogy nem az indította, aki arra jogosult lett volna, és nem az ellen, aki a termőföld pályázatokon az állami föld tulajdonosa.

A pert az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület indította a Magyar Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és Kiss Árpád, az egyik kajászói földpályázaton nyertes vállalkozó ellen.

A felperes egyesület azt akarta elérni, hogy a bíróság mondja ki: a pályázat érvénytelen volt, és állítsa helyre az eredeti állapotot. A bíróság azonban ezt érdemben nem vizsgálta, mivel az egyesületnek sem jogszabályi felhatalmazása, sem pedig jogi érdeke nem volt a perindításra. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha nyer, akkor sem szerzett volna közvetlenül semmilyen jogot.

Az alperes NFA pedig csak képviselője volt az államnak, tehát nem ezt a szervezetet, hanem a magyar államot kellett volna perelni.

A tárgyaláson az egyesület keresetét ismertetve az ügyvéd kifejtette, hogy a szóban forgó ügy előtt már volt földpályázat Kajászón, amelyen öt helyi gazda indult, de egyikük sem nyert, helyettük nem helyi vállalkozók lettek a nyertesek. A per alatt lévő két pályázaton is indult öt helyi gazda, helyettük Kiss Árpád, kápolnásnyéki vállalkozó nyert. Az ő lakóhelye 20 kilométerre van a földektől.

A korábbi nyertesek pedig nem maguk művelik, hanem alvállalkozókkal műveltetik a földeket. A felperes szerint a pályázatok azért jogszabálysértők, mert a meghirdetett 6 ezer aranykorona értékű termőföld helyett a nyertes 8194 aranykoronányi területhez jutott. A pályázatokkal elvonta az NFA a helyi gazdák megélhetését, ami komoly társadalmi probléma - mondta az ügyvéd.

A tárgyaláson vita alakult ki arról, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) vagy pedig a magyar állam perelhető az adott ügyben. Az alperes jogi képviselője azt állította, hogy az NFA az állam képviseletében kötötte meg a földhaszonbérleti szerződéseket, de a tulajdonos az állam, így azt kellene perelni.

Az alperes képviselője kétségbe vonta, hogy a felperes egyesület képviselheti a gazdákat, amit a felperesi ügyvéd azzal utasított el, hogy a gazdák tagjai az egyesületnek.

Szerző