Elfogadta a kormánypárt a Btk. módosítását, amely szerint a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- és képfelvétel készítését 1 éves szabadságvesztéssel kell büntetni, ha annak célja más vagy mások becsületének csorbítása. Még súlyosabb büntetés - 2 év szabadságvesztés - vár azokra, akik ilyen felvételt a becsületcsorbítás szándékával nyilvánosságra hoznak. A sajtót, illetve annak dolgozóit, akik az előbbieket "nagy nyilvánosság előtt" teszik, a javaslat akár 3 év szabadságvesztéssel is fenyegetheti.
Miután azonban a sajtó esetében, ahogy vélhetően más ügyekben is rendkívül nehéz lenne bizonyítani, hogy a hamis képfelvétel közzétételének kifejezetten becsületsértő célja volt, a Fidesz-KDNP eredetileg úgy tervezte, hogy a büntetőjogban csak kivételes lehetőségként, a legsúlyosabb bűncselekmények esetében alkalmazott megoldással a gondatlan elkövetést is büntetnék. Így akár annyi időre is börtönbe csukhattak volna egy, a munkáját végző tényfeltáró újságírót a jövőben, mint amennyit az ül, aki emberölést készített elő. Ez azonban utóbb kikerült az elfogadott szigorításból, miután Harangozó Tamás és Bárándy Gergely szocialista képviselők erre irányuló módosítóját elfogadta a kormánytöbbség. Az MSZP javaslatát egyébként először nem támogatták a kormánypártok az illetékes bizottságban, ám miután az ellenzék, valamint a MÚOSZ és civil jogvédők is tiltakoztak - hiszen a Fidesz-KDNP-s képviselők eredeti javaslata a tényfeltáró újságírás végét jelentette volna - a kormánypárt vezetősége állítólag meggondolta magát.
Az MSZP üdvözölte a korrekciót. Bárándy Gergely örömét fejezte ki, amiért végül a kormánytöbbség is belátta, hogy az egyes politikai oldalak érdekeitől függetlenül közérdek az, hogy a jogsértéseket feltárhassa a média. "Egyetértünk abban, hogy büntetlenül senki ne készíthessen hamis bizonyítékokat a választások eredményének befolyásolása érdekében" - emelte ki az MSZP közjogi kabinetvezetője. Csakhogy azt is egyértelművé tette: "a most elfogadott törvény szakmailag rossz, mert ennek megakadályozására alkalmatlan. A megoldás az lett volna, hogy a tilalmazni kívánt magatartással kibővítjük a választás rendje elleni bűncselekmények körét, nem pedig más megfogalmazással írunk le egy már létező bűncselekményt, a rágalmazást. Ezért, valamint azért, mert a javaslat valójában más célt nem szolgál, mint a Fidesz ellenfeleinek lejáratását, a zárószavazásnál tartózkodtunk" - írta.
Ezzel szemben Rogán Antal szerint "a módosítás alkalmas arra, hogy többé ne fordulhasson elő a bajai bizonyítékhamisítási ügyhöz hasonló eset". A Fidesz frakcióvezetője a módosításra érkezett hat ellenszavazatról szólva - amelyet a Demokratikus Koalíció (DK) és a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben politizáló függetlenek adtak le - azt mondta: ez azt jelenti, hogy ezek a képviselők "nem utasítják el azt, ami a bajai bizonyítékhamisítási ügyben bekövetkezett".