Megint arányt tévesztett az Orbán-kabinet, bár a minap bejelentett újabb önkormányzati adósságkonszolidáció inkább tudatos lépésnek tűnik. Azzal ugyanis, hogy a korábbi hitel-átvállalások után még megmaradt - összességében mintegy 420 milliárd forintnyi - adósság törlesztését is átvállalja az állam az érintett 300 önkormányzattól, államháztartási szinten viszonylag kis költséggel - ráadásul több, jövőbeni kormányzati cikluson is átnyúló kötelezettségvállalással - "megszabadíthatja" a javarészt kormánypárti irányítású helyhatóságokat. Megírtuk: a parlamenti választások kampányhajrájára befejeződő pénzosztással a kormány tagjai roadshow-zák végig majd az országot, pontosabban az érintett települések egy részét. Orbán Viktor kormányfő november 19-én Kaposvárra megy, és az adósságrendezési program negyedik, befejező szakaszához kapcsolódóan gazdasági konzultációt is indít.
A mostani lépés több szempontból is súlyos aránytévesztésre vall. Megismétlődik például az, ami a konszolidációs program előző fázisában. Akkor az ötezer lelkesnél népesebb önkormányzatok adósságának 40 és 70 százalék közötti részét átvállalva azokat a helyhatóságokat segítették - az összes többi településen is élők adbefizetéseiből -, amelyek méretükhöz képest is jelentős adósságot halmoztak fel. Most ugyanaz a 277 település szabadul meg újabb 420 milliárd forint visszafizetésének terhétől, amely az idei év első felében összesen 610 milliárd forint adósság törlesztésének átvállalásával már kapott segítséget.
Vagyis megint a fideszes nagyvárosok járnak jól, ugyanis a 19, korábban a legnagyobb tartozást felhalmozott város közül 16 élén kormánypárti politikus áll. A kivételek: Szeged - amelyet a szocialista Botka László vezet -, a független, bár erősen Fidesz-támogatású Tarlós István irányította Budapest, valamint a korábban évtizedig fideszes vezetésű, ma a független Tétényi Éva irányította Esztergom.
Pedig éppen ezek a nagyvárosok nem lennének rászorulva a további segítségre, hiszen a nagyobb városok adóbevételeikből már könnyedén tudják törleszteni a megmaradt - de 40-70 százalékkal csökkentett - kölcsöneiket. Főképp úgy, hogy a mintegy 300 érintett önkormányzathoz folyik be a csaknem 3200 magyarországi település összes helyiadó-bevételének 90 százaléka.
Ezzel szemben a többi 2800 kistelepülésnek nincs érdemi adóbevétele - igaz, többségüknek tartozása sem, mivel a konszolidáció első hullámában a kölcsönnel rendelkező 1710, ötezer lelkesnél kisebb település összesen 74 milliárdnyi adósságának törlesztését már átvette az állam. Csakhogy eközben az önkormányzati szféra csökkentett központi forrásaiból a korábbinál kisebb mértékben részesülő kistelepülések adóbevétel híján sokkal rosszabb finanszírozási helyzetbe kerültek több száz városi rangú társuknál. Előbbi településeket sújtja leginkább, hogy az új rendszerű, feladat alapú finanszírozásból évi 50-60 milliárd forint hiányzik, míg a nagyobbak a válság miatt sokszor ugyan megcsappant, de még jelentős adóbevételeikből a kevesebb állami normatíva mellett is kiszámíthatóbban tudnak működni az állam által átvett törlesztőrészleteket megspórolva.
Nem véletlen, hogy még Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sem támogatta az újabb adósságkonszolidációt, amelyet főleg
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár - volt hódmezővásárhelyi polgármester -, és Kósa Lajos debreceni városvezető sürgetett. A szeptember végén elfogadott, az idei költségvetéshez benyújtott módosító indítványában Varga meg is magyarázta: a települések már megszabadultak "az őket sújtó adósságteher jelentős részétől", így "nem szükséges és nem is indokolt" a fennmaradt adósságállomány további állami átvállalása. Az sem véletlen, hogy ezzel összhangban a legnagyobb érdekképviseleti szövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is azt mondta nemrég lapunknak, hogy egy újabb adósságátvállalás helyett a jövőben az állami forrásokat inkább az új rendszerű, feladat alapú finanszírozásból évente hiányzó mintegy 50-60 milliárd forint pótlására kellene fordítani.
Schmidt Jenő - aki Tab város kormánypárti polgármestere is - szerint ugyanis az ötezer fő alatti településeken - bár teljes adósságállományuktól megszabadította őket az állam - gondot okoz a napi működés, hiszen a feladat alapú finanszírozás bizonyos területeken nem elégséges. Úgy vélte, inkább helye lenne a feladat alapú finanszírozás pótlásának, mondjuk a gyermekétkeztetés, a szociális ellátás vagy a háziorvosi ügyeleti rendszer területén. Sem ő, sem Varga miniszter hangját nem hallotta azonban meg a kormány: mint a döntés bejelentésekor Lázár János fogalmazott, "volt, aki ellenezte, de a kormány szerint ez elengedhetetlen".
Egy másik érdekképviseleti vezető, a Magyar Önkormányzatok Szövetségét (MÖSZ) irányító gödöllői polgármester ezzel együtt is jó ötletnek tartja az újabb adósságátvállalást. Gémesi György külön üdvözlendőnek nevezte, hogy a felszabaduló forrásokat az önkormányzatok gazdáságélénkítésre, beruházásokra és uniós támogatások önrészére tudják majd fordítani a következő, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban. Mint mondta, a kistelepüléseknek pedig van egy 10 milliárd forintos kerete a jövő évi költségvetésben, amire pályázhatnak, ha finanszírozási gondjuk lenne.
