Nem nő a fogyasztás, hiába több a jövedelem

Publikálás dátuma
2013.11.07. 06:18
Szeptemberben a tartós fogyasztási cikkekből sem vettek többet, mint tavaly FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Hibahatáron belüli kiskereskedelmi forgalom növekedést növekedést jelez szeptemberre az előző év azonos időszakához képest a KSH. A gazdasági tárca kincstári optimizmussal folyamatos bővülést vizionál, ám ezzel nagyon magára maradt a szakértőkkel szemben. A kétségtelenül létező és növekvő reáljövedelemet nem a boltokban költjük el, hanem elviszi az adó, valamint a banki és egyéb költségek jelentős emelkedése.

Meglepte a piaci szereplőket, hogy szeptemberben a KSH első gyorsbecslés szerint alig nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Többségük ugyanis 1 -1,5 százalékos növekedéssel számolt az előző év azonos időszakához képest.

Ezzel szemben szeptemberben a naptárhatástól megtisztított növekedés 0,3 százalékos volt. A kiigazított adatok szerint a szeptemberi növekedés az üzemanyag forgalom 3,1 százalékos növekedésének köszönhető, a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma a tavaly szeptemberi szinten stagnált, míg az élelmiszereladások 0,4 százalékkal csökkentek.

Augusztusban még 1,4 százalékkal nőtt a forgalom, vagyis a szeptemberi adat érzékelhető lassulást jelent. A kiugró áprilisi és májusi (3,2 és 2,2 százalékos) növekedés pedig inkább a gyenge bázisoknak köszönhető.

Azt az elemzők, kereskedelmi szakemberek sem tagadják, hogy valóban emelkedtek a reálbérek, a kormányzat rezsicsökkentési intézkedései, a devizahitelesek adósságterheinek könnyítése is javított valamennyit a lakosság vásárlóerején.

Csakhogy ezeket a kedvező hatásokat gyakorlatilag ellensúlyozta az egyéb költségek növekedése, mint a banki és más szolgáltatások díjemelése, vagy az élelmiszerek drágulása.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint azonban: "kiskereskedelmi forgalom több hónapja tartó bővüléséhez hozzájárultak a kormány lakossági terhek mérséklését szolgáló intézkedései, a reáljövedelmek bővülése, a több mint 20 éves rekordot jelentő foglalkoztatottság, illetve a növekvő fogyasztói bizalom".

Udvardi Attila,  a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője ehhez hozzáfűzte, a fogyasztói bizalom minden országgyűlési választást megelőzően növekedett, majd azt követően ismét csökkkenésnek indult.

Az emberek még mindig elhiszik a politikusok ígéretit, bármelyik oldalról érkezzenek, majd szembesülve a valósággal fokozatosan veszítik el fogyasztói bizalmukat - is.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a népszavának kifejtette, a reálbér, reálkereset növekedés a korábbi években együtt járt a kiskereskedelmi forgalom növekedésével is, ám 2013-ban nem ez történt.

A szakember szerint az üzemanyag fogyasztás nélkül az első háromnegyedévben az élelmiszer és az iparcikk forgalom is csökkent.

Vámos elmondta, a kiskereskedelmi forgalom alakulása nagyban függ, dúrva megközelítéssel együtt mozog a GDP változásával. Jövőre pedig az idei, a rezsicsökkentéssel mesterségesen alacsonyan tartott infláció is magasabb lesz, ami önmagában is elviheti a reáljövedelmek, bérek emelésének hatását.

Egyelőre még Brüsszel is bizakodik, mert 2014-re 1,5 százalékos GDP növekedést vár és ebben a fogyasztásbővülés is szerepet játszhat.

Az elemzők, kereskedelmi szaskemberek szerint a kiskereskedelmi forgalom alakulása 2013-ban meglehetősen hullámzó volt és idén legföljebb 0,5 százalékkal bővülhet a kiskereskedelmi forgalom.Jövőre egy nagyon alacsony bázishoz képest 1-1,5 százalékkal növekedhet a kiskereskedelem.

Udvardi Attila hozzátette, az első félévben a kiskereskedelmi forgalom csökkenő tendenciát mutatott. Az NGM állításával ellentétben az idei forgalom hullámzott, míg az első negyedévben 2,5 százalékkal vissza esett, a másodikban 1,7 százalékkal nőtt és a harmadik negyedévben 1,0 százalékkal bővülhet a kiskereskedelem - jegyezte meg a gazdaságkutató.

Udvardi megemlítette, a lakossági kereslet egyre inkább az olcsóbb termékek irányába fordult és ez a diszkont áruházaknak kedvez.

Hullámvasúton a uniós kiskereskedelmi forgalom is
A vártnál nagyobb visszaesést látunk az eurozónás kiskereskedelmi forgalomban szeptemberben. Az előző havi 0,5 százalékos (felülvizsgált) bővülést fél százalékos esés követte hó/hó alapon. Valószínűleg a rekordszintű munkanélküliség és a lassú fellendülés egyértelműen lecsapódik a kiskereskedelmi aktivitásban is. A vásárlások ugyanis 0,6 százalékkal visszaestek szeptemberben - értesült a portfolio.hu.
Mind az élelmiszer és nem-élelmiszeri termékek fogyasztása esésnek indult, bár az autóiparral kapcsolatos értékek nem csökkentek.
Nem nevezhető meglepőnek, hogy az eurózóna történetének legnagyobb recesszióját a kereslet visszaesése is követi, sőt, erősen korrelál azzal. Különösen jól látszik ez a legerősebben sújtott déli országok esetében, mint például Portugália vagy Spanyolország, ahol rendre 6,2 és 2,5 százalékos visszaesést láthattunk a kiskereskedelemben. A spanyolok esetében 2012 áprilisa óta nem láttunk ilyen mértékű visszaesést.

Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója megerősítette a kutató állítását. Az üzletlánc diszkont egységeiben, illetve a nagyobb alapterületű, széles árukínálatú üzleteiben némi fogalombővülést lehetett tapasztalni, miközben a kevésbé frekventált és nehezebben megközelíthető helyen lévő, kisebb, 100-150 négyezetméter alapterületű, főleg vidéki és szűkösebb kínálattal rendelkező boltok számára a talponmaradás nagy kihívást jelent.

Számukra lehetséges kitörési pont ha szakosodnak bizonyos termékkörre, vagy különösen az online pénztrágépek cseréjét követően csatlakoznak valamelyik nagyobb üzletlánchoz, ahol a nagytételű árubeszerzés kedvezőbb átvételi-, illetve fogyasztói árakat eredményezhet. Fodor szerint azonban mindenképpen nagy lemorzsolódás várható elsősorban a kisboltok esetében.

A kereskedelmi szakemberek hangsúlyozták, különösen az élelmiszerek drágultak, így péládul a tejtermékek. Ebben a szegmensben növekedett az olcsóbb termékek aránya és csökkent a vásárolt mennyiség. Általában is egyre többen élnek a kedvezőbb árakat kínáló akciók lehetőségével.

Szerző
Frissítve: 2013.11.06. 22:15

Jön még adósmentés

Publikálás dátuma
2013.11.07. 06:17
Varga és Rogán egymással versengve menti a devizahiteleseket FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Hiába vár a kormány a Kúria iránymutatására a devizahitelek ügyében, a testület csak az elé kerülő egyedi esetekről foglal állást. Korábban Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is utalt rá, a testület jogegységi határozatára várnak a devizahiteles probléma megoldásával. A kormány még a választások előtt újabb devizahiteles-mentésre készül.

Felmérést készít a Kúria a bíróságok előtt lévő devizahiteles-perekről és ennek eredménye alapján dönt jogegységi eljárás indításáról - derül ki a testület honlapján tegnap megjelent közleményből.

Mint írják, a Kúria "nyilvánvalóan nem felelhet meg azoknak a várakozásoknak, amelyeket a sajtó ez ügyben a Kúriához intézett megkeresései tartalmaznak".

A testületnél érdeklődők arra voltak kíváncsiak, hogy a várható jogegységi határozat "a devizahiteles problematikát teljes egészében tisztázza-e" minden érintett számára.

A Kúria azonban kénytelen eloszlatni a várakozásokat: csak az elé kerülő jogviták alapján foglalhat állást, egyedi ügyekben felmerülő devizahiteles perekben és az eltérő bírói gyakorlat észlelésekor a jogegységi eljárásokban.

Hiába vár tehát a kormány jogi iránymutatásra a Kúria részéről. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter legutóbb tegnap reggel, a közszolgálati rádiónak adott interjúban jelezte: a kormány arra vár, hogy a Kúria olyan jogegységi döntést hozzon, amelynek alapján a parlament és a törvényhozás érdemi lépéseket tud tenni.

"A szakmai háttér ehhez rendelkezésre áll, gazdasági döntéseket nagyon gyorsan meg tudnánk hozni, de jogi megalapozottság nélkül nagyon veszélyes terepre tévednénk" - fogalmazott a tárcavezető. Úgy tűnik azonban, hogy a független igazságszolgáltatástól hiába vár választ a kormány, a Kúria ugyanis visszadobta a labdát.

Ismeretes, korábban a kabinet a devizahitelek kivezetését ígérte. Hétfőn azonban csak az árfolyamgát kiterjesztéséről szóló javaslatot nyújtott be Rogán Antal a parlamenthez, amelyet kedden már el is fogadtak a képviselők.

Eszerint a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő adósok is beléphetnek az árfolyamgátba - valamint azok is, akik 20 millió forintnál nagyobb kölcsönt vettek fel.

A jövőben azonban az állam csak akkor vállal garanciát a gyűjtőszámlahitelekre, ha a bank enged a tartozásból. Szakértők szerint azonban erre kevés az esély: a tartozáselengedések ugyanis azzal a morális kockázattal járnak, hogy az eddig rendben törlesztő adósok is elmaradnak a részletekkel.

A következő hat hónapban újabb javaslatokat dolgoz ki a kormány - nyilatkozta a gazdasági tárca vezetője a közszolgálati rádiónak.Soha nem tudnak olyan megoldást találni, ami minden devizahitelesnek jó, de arra kell törekedni, hogy az ügyfelek minél nagyobb körét tudják elérni - tette hozzá Varga.

Negyven százalékkal is csökkenhet a törlesztőrészlet
Akár 28 ezer forinttal, közel 40 százalékkal csökkenhet egy átlagos adós törlesztőrészlete, ha a bank beleegyezik a hitelelengedésbe - derül ki a bankmonitor.hu számításaiból. A portál 6,6 millió forint értékű ingatlannal és 6 millió forintos hitellel számolt, melynek kezdőrészlete 45 ezer forint volt. Ez mostanra 72 ezer forintra emelkedett, miközben a tartozásból még 7,5 millió forint van. Ha a bank az állami garanciáért cserébe elengedi a törvény által előírt 1,3 millió forintot, akkor az adós törlesztődészlete 44 ezer forintra csökken. A kérdés csak az, hogy a bankok belemennek-e a tartozáselengedésbe, vagy inkább maguk futják a kockázatot. A jelenlegi piaci helyzetben ugyanilyen törlesztőrészlettel forinthitel is elérhető.

A kedden elfogadott módosítás tehát csak egyfajta tűzoltásként értelmezhető a kormány részéről, a végleges megoldás még várat magára.

Mivel a javaslat értelmében a kilakoltatások csak a választások után folytatódnak, április végéig elodázták a problémát.

Bizonyára politikai haszonszerzés is indokolja a végleges megoldás elhalasztását: a legtöbb szavazót akkor hozza a Fidesz számára, ha a választásokhoz minél közelebb dönt a kormány az új mentőcsomagról. Másrészt a mentőcsomag terheit érdemesebb inkább a jövő évi költségvetésből fedezni - a választások után gazdasági szakértők szerint úgyis mindenképp ki kell igazítani a büdzsét.

Pénteken temetik a hősi halált halt tűzoltót

Katonai tiszteletadás mellett pénteken a Dorogi Városi Temetőben helyezik örök nyugalomra Kövecs Gergő tűzoltót, aki november 1-én mentés közben halálos balesetet szenvedett a Rám-szakadékban - közölte a honlapján szerdán az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (OKF).

A temetés időpontjában, vagyis délután egy órakor az ország valamennyi hivatásos tűzoltó parancsnokságán megemlékeznek elhunyt bajtársukról a szolgálatban lévő tűzoltók: a laktanya elé kiállnak a járművek és megszólalnak a szirénák.

Kövecs Gergőt az OKF főigazgatójának javaslatára a szolgálatteljesítés során tanúsított kimagasló bátorsága, kiemelkedő helytállása elismeréseként hősi halottá nyilvánította és posztumusz hadnaggyá léptette elő a belügyminiszter - emlékeztetnek.

A főigazgatóság felidézte, hogy Kövecs Gergő múlt héten pénteken halt hősi halált, amikor egységével kirándulók segítségére sietett. A Rám-szakadékban hárman kerültek bajba, az Esztergomban szolgáló tűzoltó éppen kikötési pontot keresett mentőkötele számára, amikor megcsúszott és a mélybe zuhant.    A belső vizsgálat megállapította, hogy a tűzoltó nem követett el szakmai hibát.

A posztumusz hadnagy 1981. április 2-án született Esztergomban. Sorkatonai idejét polgári szolgálatot vállalva az Esztergomi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságon töltötte, majd a tűzoltói szakmát választotta hivatásául.

Szerző