reáljövedelem;CBA;kiskereskedelmi forgalom;Nemzetgazdasági Minisztérium;GDP-növekedés;Fodor Attila;Központi Statisztikasi Hivatal;

2013-11-07 06:18:00

Nem nő a fogyasztás, hiába több a jövedelem

Hibahatáron belüli kiskereskedelmi forgalom növekedést növekedést jelez szeptemberre az előző év azonos időszakához képest a KSH. A gazdasági tárca kincstári optimizmussal folyamatos bővülést vizionál, ám ezzel nagyon magára maradt a szakértőkkel szemben. A kétségtelenül létező és növekvő reáljövedelemet nem a boltokban költjük el, hanem elviszi az adó, valamint a banki és egyéb költségek jelentős emelkedése.

Meglepte a piaci szereplőket, hogy szeptemberben a KSH első gyorsbecslés szerint alig nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Többségük ugyanis 1 -1,5 százalékos növekedéssel számolt az előző év azonos időszakához képest.

Ezzel szemben szeptemberben a naptárhatástól megtisztított növekedés 0,3 százalékos volt. A kiigazított adatok szerint a szeptemberi növekedés az üzemanyag forgalom 3,1 százalékos növekedésének köszönhető, a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma a tavaly szeptemberi szinten stagnált, míg az élelmiszereladások 0,4 százalékkal csökkentek.

Augusztusban még 1,4 százalékkal nőtt a forgalom, vagyis a szeptemberi adat érzékelhető lassulást jelent. A kiugró áprilisi és májusi (3,2 és 2,2 százalékos) növekedés pedig inkább a gyenge bázisoknak köszönhető.

Azt az elemzők, kereskedelmi szakemberek sem tagadják, hogy valóban emelkedtek a reálbérek, a kormányzat rezsicsökkentési intézkedései, a devizahitelesek adósságterheinek könnyítése is javított valamennyit a lakosság vásárlóerején.

Csakhogy ezeket a kedvező hatásokat gyakorlatilag ellensúlyozta az egyéb költségek növekedése, mint a banki és más szolgáltatások díjemelése, vagy az élelmiszerek drágulása.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint azonban: "kiskereskedelmi forgalom több hónapja tartó bővüléséhez hozzájárultak a kormány lakossági terhek mérséklését szolgáló intézkedései, a reáljövedelmek bővülése, a több mint 20 éves rekordot jelentő foglalkoztatottság, illetve a növekvő fogyasztói bizalom".

Udvardi Attila,  a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője ehhez hozzáfűzte, a fogyasztói bizalom minden országgyűlési választást megelőzően növekedett, majd azt követően ismét csökkkenésnek indult.

Az emberek még mindig elhiszik a politikusok ígéretit, bármelyik oldalról érkezzenek, majd szembesülve a valósággal fokozatosan veszítik el fogyasztói bizalmukat - is.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a népszavának kifejtette, a reálbér, reálkereset növekedés a korábbi években együtt járt a kiskereskedelmi forgalom növekedésével is, ám 2013-ban nem ez történt.

A szakember szerint az üzemanyag fogyasztás nélkül az első háromnegyedévben az élelmiszer és az iparcikk forgalom is csökkent.

Vámos elmondta, a kiskereskedelmi forgalom alakulása nagyban függ, dúrva megközelítéssel együtt mozog a GDP változásával. Jövőre pedig az idei, a rezsicsökkentéssel mesterségesen alacsonyan tartott infláció is magasabb lesz, ami önmagában is elviheti a reáljövedelmek, bérek emelésének hatását.

Egyelőre még Brüsszel is bizakodik, mert 2014-re 1,5 százalékos GDP növekedést vár és ebben a fogyasztásbővülés is szerepet játszhat.

Az elemzők, kereskedelmi szaskemberek szerint a kiskereskedelmi forgalom alakulása 2013-ban meglehetősen hullámzó volt és idén legföljebb 0,5 százalékkal bővülhet a kiskereskedelmi forgalom.Jövőre egy nagyon alacsony bázishoz képest 1-1,5 százalékkal növekedhet a kiskereskedelem.

Udvardi Attila hozzátette, az első félévben a kiskereskedelmi forgalom csökkenő tendenciát mutatott. Az NGM állításával ellentétben az idei forgalom hullámzott, míg az első negyedévben 2,5 százalékkal vissza esett, a másodikban 1,7 százalékkal nőtt és a harmadik negyedévben 1,0 százalékkal bővülhet a kiskereskedelem - jegyezte meg a gazdaságkutató.

Udvardi megemlítette, a lakossági kereslet egyre inkább az olcsóbb termékek irányába fordult és ez a diszkont áruházaknak kedvez.

Hullámvasúton a uniós kiskereskedelmi forgalom is
A vártnál nagyobb visszaesést látunk az eurozónás kiskereskedelmi forgalomban szeptemberben. Az előző havi 0,5 százalékos (felülvizsgált) bővülést fél százalékos esés követte hó/hó alapon. Valószínűleg a rekordszintű munkanélküliség és a lassú fellendülés egyértelműen lecsapódik a kiskereskedelmi aktivitásban is. A vásárlások ugyanis 0,6 százalékkal visszaestek szeptemberben - értesült a portfolio.hu.
Mind az élelmiszer és nem-élelmiszeri termékek fogyasztása esésnek indult, bár az autóiparral kapcsolatos értékek nem csökkentek.
Nem nevezhető meglepőnek, hogy az eurózóna történetének legnagyobb recesszióját a kereslet visszaesése is követi, sőt, erősen korrelál azzal. Különösen jól látszik ez a legerősebben sújtott déli országok esetében, mint például Portugália vagy Spanyolország, ahol rendre 6,2 és 2,5 százalékos visszaesést láthattunk a kiskereskedelemben. A spanyolok esetében 2012 áprilisa óta nem láttunk ilyen mértékű visszaesést.

Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója megerősítette a kutató állítását. Az üzletlánc diszkont egységeiben, illetve a nagyobb alapterületű, széles árukínálatú üzleteiben némi fogalombővülést lehetett tapasztalni, miközben a kevésbé frekventált és nehezebben megközelíthető helyen lévő, kisebb, 100-150 négyezetméter alapterületű, főleg vidéki és szűkösebb kínálattal rendelkező boltok számára a talponmaradás nagy kihívást jelent.

Számukra lehetséges kitörési pont ha szakosodnak bizonyos termékkörre, vagy különösen az online pénztrágépek cseréjét követően csatlakoznak valamelyik nagyobb üzletlánchoz, ahol a nagytételű árubeszerzés kedvezőbb átvételi-, illetve fogyasztói árakat eredményezhet. Fodor szerint azonban mindenképpen nagy lemorzsolódás várható elsősorban a kisboltok esetében.

A kereskedelmi szakemberek hangsúlyozták, különösen az élelmiszerek drágultak, így péládul a tejtermékek. Ebben a szegmensben növekedett az olcsóbb termékek aránya és csökkent a vásárolt mennyiség. Általában is egyre többen élnek a kedvezőbb árakat kínáló akciók lehetőségével.