A kormánydöntés másnapján, tegnap megszületett az a bizottsági módosító indítvány, amely szerint az élő sertés, valamint a friss és a hűtött egész- illetve félsertéshús után 2014. januárjától 27 helyett csak 5 százalékos áfát kell befizetni a költségvetésbe.
Fazekas Sándor agrárminiszter ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy jövőre tovább folytatódhat az élelmiszerek áfájának mérséklése, pontos határidőket azonban nem említett.
A Fidesz frakcióvezetője által irányított kerület kapta a legnagyobb összeget az eredetileg 1,9 milliárd forintos, később 3,5 milliárd forintra emelt pénzekből, amelyekre 529 pályázat érkezett be. Rogán szerint az ötödik kerület tulajdonában lévő Hold utcai vásárcsarnokot újítanák fel a pénzből, ahol a tanyasi termelők is kínálhatnák áruikat. Nagy kérdés azonban, hogy mennyiben fejleszti a tanyasi termelést és árukínálatot a vásárcsarnok galériáján a szagelszívó rendszer kiépítése, illetve a gáz bevezetése az összes üzlethelyiségbe, a fűtés és az elektromos hálózat korszerűsítése, valamint az akadálymentes közlekedés kialakítása. Az önkormányzat szerint a felújítást követően a földszinten árusíthatnák majd a termékeiket a tanyasi gazdálkodók, akik akár a csarnokban működő éttermeknek is eladhatják az áruikat. Ma még nem tudni, hány tanyán gazdálkodó embernek éri meg napi 50-100 kilométert autózni. (Az agrártárca vezetője azzal büszkélkedett el, hogy 17 helyi termelői piacot alakítottak ki.)
Szabó Rebeka ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy esetenként, budapesti vásárokra, fesztiválokra eddig is hoztak árut a tanyán élő gazdák is, de az egy egészen más műfaj, nagy hiba a kettőt összekeverni, ráadásul jövőre már csak 1,4 milliárd jut tanyafejlesztési programokra, ezért ezeket a pályázati pénzeket valóban a tanyán élőkre kellene fordítani és nem egy belvárosi csarnok felújítására - figyelmeztetett Szabó Rebeka.
Gőgös Zoltán szocialista szakpolitikus lapunknak úgy minősítette a módosítójavaslatot, hogy "gyáva és átgondolatlan döntés született."
A feldolgozóiparban a feketegazdaság jelenléte főleg a tőkehúsok esetében nagyarányú. Egyes becslések szerint ebben a szegmensben az illegális piac aránya elérheti a 30 százalékot is, és ezen a mostani áfatörvény-módosítás sem segít.
Valójában a nagy bajban lévő, sorra bedőlő húsfeldolgozókat juttathatja csak lélegzethez az alacsonyabb áfa. Ezek közül néhányat az elmúlt időszakban vagy államosítottak, illetve részben vagy egészben önkormányzati tulajdonba kerültek.
A húsüzemek ugyanis olcsóbban juthatnak majd hozzá az alapanyagokhoz. Nagy kérdés, hogy ebből mit vesz észre a vásárló, hiszen a húskészítmények továbbra is a 27 százalékos áfakörbe tartoznak majd.
Gőgös úgy fogalmazott, tulajdonképpen az állam saját magának segít, amikor az államosított feldolgozókat - és kétségtelenül a többit is - lélegzethez juttatja, likviditási könnyebbséget teremt.
A gyakorivá vált feketevágás ettől az intézkedéstől nem fog csökkenni, hiszen a karaj, a comb, a tőkehús kimaradt az áfacsökkentésből.
Nem csökkennek az árak a vendéglátó- és szállodaiparban sem, hiszen ezek az ágazatok nem vásárolnak sem élő, sem egészsertést, de még félsertést se nagyon.
A módosító javaslat a jelenlegi állapotában torzítja a piacot, az eddig a sertéshússal foglalkozó feketepiaci szereplők jelentős részét áttereli a baromfi ágazatba is.
Gőgös szerint itt az alkalom, hogy az új Agrárkamara bebizonyítsa, nem a Fidesz bábja. Az érdekvédelmi szervezet a gazdákat, feldolgozókat és a kereskedőket tömöríti, vagyis valamennyi piaci szereplő érdekeit képviselnie kell, még, ha szükséges, a kormánnyal szemben is.
A kamara harcosan küzdhet azokért az ágazatokért, amelyek kimaradtak az áfacsökkentési körből.
Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökségi tagja is elhamarkodott döntésnek tartja a szűk körű áfacsökkentést.
A Népszavának arról beszélt, hogy jelenleg évente átlagosan 31-32 kilogramm baromfit és 24-25 kilogramm sertéshúst fogyasztanak átlagosan évente a magyarok személyenként, így a várható parlamenti lépés szembeállíthatja a két legmeghatározóbb élelmiszertermelő ágazatot.
Bárány szerint ez az áfacsökkentés nem versenysemleges és nem élvezi sem gazdaságilag, sem politikailag a piaci szereplők többségének támogatását.Ezzel szemben csalódást okozott azoknak az ágazatoknak, amelyek kimaradtak belőle.
Mit kapunk cserébe mi baromfisok, azért, hogy 22 százalékkal drágább lesz a baromfi a sertésnél - tette föl a kérdést a BTT elnökségi tagja.
Bárány is úgy vélte, az illegális gazdaság egy része a baromfi ágazatba teszi át működési területét. Sokkal nagyobb gazdasági kár keletkezik a baromfitermelőknél a részleges áfacsökkentésből, mint amennyi haszonra lehet számítani a sertés ágazat kismértékű tisztulásából.