Nem lesz olcsó karaj

Publikálás dátuma
2013.11.08. 06:18
A félsertés ugyan olcsóbb lesz, de a feldolgozott készítmények nem FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Gyáva döntésnek nevezte Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke a húsáfa öt százalékra történő csökkentésről szóló kormányzati határozatot. A több mint egy éve tartó egyeztetések után a baromfisok, de a sertéstartók és a fogyasztók is becsapva érezhetik magukat, hiszen végig azzal hitegette a szakmai, érdekvédelmi szervezeteket a kormányzat, hogy az alapvető élelmiszerek közé tartozhat majd a csirke és a tojás is. A jövő évi adótörvényekhez benyújtott bizottsági módosító indítvány ugyanis csak az élősertés, valamint az egész és félsertéshús után fizetendő áfa 27-ről 5 százalékra történő csökkentéséről szól.

A kormánydöntés másnapján, tegnap megszületett az a bizottsági módosító indítvány, amely szerint az élő sertés, valamint a friss és a hűtött egész- illetve félsertéshús után 2014. januárjától 27 helyett csak 5 százalékos áfát kell befizetni a költségvetésbe.

Fazekas Sándor agrárminiszter ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy jövőre tovább folytatódhat az élelmiszerek áfájának mérséklése, pontos határidőket azonban nem említett.

A Belváros, mint "tanya"
Felháborító pénzlenyúlás az a pályázati döntés, amelynek révén a Rogán Antal fővárosi ötödik kerülete a tanyafejlesztési program pályázatán 226 millió forintot nyert - mondta lapunknak Szabó Rebeka. Az Együtt-PM független országgyűlési képviselője szerint jelenleg Magyarországon nagyjából 300 ezren élnek tanyán. Jelentős részüknél nincs megoldva sem a csatornázás, sem a víz, gáz, villany szolgáltatás. Inkább ezeket az alapinfrastruktúráját kellene a tanyaprogrammal támogatnia pályázati pénzből. A belvárosi, fővárosi polgárok élelmiszer ellátása fontos, de azt nem a tanyafejlesztésre szánt forrásokból kellene megoldani. Ráadásul a tanyán élők egy része már idős, beteg ember, aki ha akarna sem tudna már olyan termékeket előállítani, amit a budapesti Belvárosban értékesíthetne. Amit mégis megtermelnek, azt a helyi piacokon adják el - mondta a szakpolitikus.
A Fidesz frakcióvezetője által irányított kerület kapta a legnagyobb összeget az eredetileg 1,9 milliárd forintos, később 3,5 milliárd forintra emelt pénzekből, amelyekre 529 pályázat érkezett be. Rogán szerint az ötödik kerület tulajdonában lévő Hold utcai vásárcsarnokot újítanák fel a pénzből, ahol a tanyasi termelők is kínálhatnák áruikat. Nagy kérdés azonban, hogy mennyiben fejleszti a tanyasi termelést és árukínálatot a  vásárcsarnok galériáján a szagelszívó rendszer kiépítése, illetve a gáz bevezetése az összes üzlethelyiségbe, a fűtés és az elektromos hálózat korszerűsítése, valamint az akadálymentes közlekedés kialakítása. Az önkormányzat szerint a felújítást követően a földszinten árusíthatnák majd a termékeiket a tanyasi gazdálkodók, akik akár a csarnokban működő éttermeknek is eladhatják az áruikat. Ma még nem tudni, hány tanyán gazdálkodó embernek éri meg napi 50-100 kilométert autózni. (Az agrártárca vezetője azzal büszkélkedett el, hogy 17 helyi termelői piacot alakítottak ki.)
Szabó Rebeka ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy esetenként, budapesti vásárokra, fesztiválokra eddig is hoztak árut a tanyán élő gazdák is, de az egy egészen más műfaj, nagy hiba a kettőt összekeverni, ráadásul jövőre már csak 1,4 milliárd jut tanyafejlesztési programokra, ezért ezeket a pályázati pénzeket valóban a tanyán élőkre kellene fordítani és nem egy belvárosi csarnok felújítására - figyelmeztetett Szabó Rebeka.

Gőgös Zoltán szocialista szakpolitikus lapunknak úgy minősítette a módosítójavaslatot, hogy "gyáva és átgondolatlan döntés született."

A feldolgozóiparban a feketegazdaság jelenléte főleg a tőkehúsok esetében nagyarányú. Egyes becslések szerint ebben a szegmensben az illegális piac aránya elérheti a 30 százalékot is, és ezen a mostani áfatörvény-módosítás sem segít.

Valójában a nagy bajban lévő, sorra bedőlő húsfeldolgozókat juttathatja csak lélegzethez az alacsonyabb áfa. Ezek közül néhányat az elmúlt időszakban vagy államosítottak, illetve részben vagy egészben önkormányzati tulajdonba kerültek.

A húsüzemek ugyanis olcsóbban juthatnak majd hozzá az alapanyagokhoz. Nagy kérdés, hogy ebből mit vesz észre a vásárló, hiszen a húskészítmények továbbra is a 27 százalékos áfakörbe tartoznak majd.

Gőgös úgy fogalmazott, tulajdonképpen az állam saját magának segít, amikor az államosított feldolgozókat - és kétségtelenül a többit is - lélegzethez juttatja, likviditási könnyebbséget teremt.

A gyakorivá vált  feketevágás ettől az intézkedéstől nem fog csökkenni, hiszen a karaj, a comb, a tőkehús kimaradt az áfacsökkentésből.

Nem csökkennek az árak a vendéglátó- és szállodaiparban sem, hiszen ezek az ágazatok nem vásárolnak sem élő, sem egészsertést, de még félsertést se nagyon.

A módosító javaslat a jelenlegi állapotában torzítja a piacot, az eddig a sertéshússal foglalkozó feketepiaci szereplők jelentős részét áttereli a baromfi ágazatba is.

Gőgös szerint itt az alkalom, hogy az új Agrárkamara bebizonyítsa, nem a Fidesz bábja. Az érdekvédelmi szervezet a gazdákat, feldolgozókat és a kereskedőket tömöríti, vagyis valamennyi piaci szereplő érdekeit képviselnie kell, még, ha szükséges, a kormánnyal szemben is.

A kamara harcosan küzdhet azokért az ágazatokért, amelyek kimaradtak az áfacsökkentési körből.

Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökségi tagja is elhamarkodott döntésnek tartja a szűk körű áfacsökkentést.

Kisemmizett gazdák
A bíróság elutasította a kisemmizett kajászói gazdák keresetét. Pedig csak azt szerették volna elérni, hogy a kormány ne olyanoknak adja bérbe a földeket, akik soha nem foglalkoztak állattartással. A bírósági döntés csak megerősíti, hogy a Fidesz által kiagyalt földpályázati rendszer jogilag szabályos, erkölcsileg gazemberség. A lenyúlás attól még lenyúlás marad, hogy törvényesítik - mondta tegnapi tájékoztatóján Gőgös Zoltán szocialista képviselő, a mezőgazdasági bizottság alelnöke. Az MSZP továbbra is azt mondja, hogy a fideszes strómanok és haverjaik lebuktathatók -hangsúlyozta. Egy tisztességes állami ellenőrzés ugyanarra jutna, mint a kajászóiak: a Fidesz a helyben termelő gazdákat is átverte. Például Fejér megyében, ahol a Komárom megyei fideszes képviselő, kamarai elnök nyert milliós támogatást egy műveletlen legelőre, vagy Borsodban, ahol szintén egy fideszes képviselő juthatott tízmilliókhoz a nem létező marhái után - sorolta a példákat a képviselő.

A Népszavának arról beszélt, hogy jelenleg évente átlagosan 31-32 kilogramm baromfit és 24-25 kilogramm sertéshúst fogyasztanak átlagosan évente a magyarok személyenként, így a várható parlamenti lépés szembeállíthatja a két legmeghatározóbb élelmiszertermelő ágazatot.

Bárány szerint ez az áfacsökkentés nem versenysemleges és nem élvezi sem gazdaságilag, sem politikailag a piaci szereplők  többségének támogatását.Ezzel szemben csalódást okozott azoknak az ágazatoknak, amelyek kimaradtak belőle.

Mit kapunk cserébe mi baromfisok, azért, hogy 22 százalékkal drágább lesz a baromfi a sertésnél - tette föl a kérdést a BTT elnökségi tagja.

Bárány is úgy vélte, az illegális gazdaság egy része a baromfi ágazatba teszi át működési területét. Sokkal nagyobb gazdasági kár keletkezik a baromfitermelőknél a részleges áfacsökkentésből, mint amennyi haszonra lehet számítani a sertés ágazat kismértékű tisztulásából.

Szerző

MSZP: terítéken a kommunikáció

Publikálás dátuma
2013.11.08. 06:07
Fotó: Tóth Gergő
Az MSZP kommunikációjának újjászervezéséről és a választási felkészülésről is tárgyaltak a párt képviselőcsoportjának tegnapi ülésén. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető elmondta: azt a politikai és kommunikációs stratégiát vitatták meg, amelyet az MSZP a választásokig követ majd. Az ülésen ismertette a bajai videoügy miatt bekövetkezett változásokat, így bemutatkozott a frakciónak az új sajtófőnök, Ferencz Gábor. 

Új kommunikációs igazgató kinevezéséről viszont nem döntöttek, mert az ő feladatainak illeszkedni kell a kampánystruktúrába, amely még nem végleges - fogalmazott. Mesterházy arról is beszélt, hogy szövetségi politikájuk "nem igazán volt terítéken", mert minden ezzel összefüggő döntést az Együtt-PM-mel egyeztetve lehet meghozni.

Kiderült tegnap az is, hogy lemondott a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumában betöltött tagságáról az MSZP által delegált Kránitz László. A szocialisták Mandur László országgyűlési képviselőt küldik a helyére, akinek ezért vissza kell adnia parlamenti mandátumát - mondta Mesterházy Attila.

Kránitz összeférhetetlenség miatt mondott le, hiszen a szocialisták jelöltjeként indul a 2014-es parlamenti választáson. Arról, hogy ki váltja Mandur Lászlót az Országgyűlésben, november 23-án dönt az MSZP választmánya.

Szerző

MSZP: terítéken a kommunikáció

Publikálás dátuma
2013.11.08. 06:07
Fotó: Tóth Gergő
Az MSZP kommunikációjának újjászervezéséről és a választási felkészülésről is tárgyaltak a párt képviselőcsoportjának tegnapi ülésén. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető elmondta: azt a politikai és kommunikációs stratégiát vitatták meg, amelyet az MSZP a választásokig követ majd. Az ülésen ismertette a bajai videoügy miatt bekövetkezett változásokat, így bemutatkozott a frakciónak az új sajtófőnök, Ferencz Gábor. 

Új kommunikációs igazgató kinevezéséről viszont nem döntöttek, mert az ő feladatainak illeszkedni kell a kampánystruktúrába, amely még nem végleges - fogalmazott. Mesterházy arról is beszélt, hogy szövetségi politikájuk "nem igazán volt terítéken", mert minden ezzel összefüggő döntést az Együtt-PM-mel egyeztetve lehet meghozni.

Kiderült tegnap az is, hogy lemondott a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumában betöltött tagságáról az MSZP által delegált Kránitz László. A szocialisták Mandur László országgyűlési képviselőt küldik a helyére, akinek ezért vissza kell adnia parlamenti mandátumát - mondta Mesterházy Attila.

Kránitz összeférhetetlenség miatt mondott le, hiszen a szocialisták jelöltjeként indul a 2014-es parlamenti választáson. Arról, hogy ki váltja Mandur Lászlót az Országgyűlésben, november 23-án dönt az MSZP választmánya.

Szerző